Tavaly év elején abban bíztunk, hogy a 2023-as esztendő elhozza a hőn áhított békét az ország és a kárpátaljai magyarság számára. Ám ez csak remény maradt, 2022 után az elmúlt év is sok szempontból embert próbálónak bizonyult: tovább mélyült a konfliktus, amely meghatározta és befolyásolta a hétköznapjainkat. Az új év elején szokás összegezni, mérleget vonni, visszatekinteni. Folytatva a többéves hagyományt, lapunk évnyitó számában visszatekintünk a lepergő tizenkét hónapra, összeállításunkkal búcsúztatjuk a 2023-as esztendőt, nyilván abban reménykedve, hogy 2024 elhozza nekünk a várva várt békét.
Január
A 2022-es év végén az áramhálózatot ért orosz csapások folyamatos áramszüneteket okoztak. 2023 januárjában még mindig áramhiánytól szenvedett Kárpátalja. Tervezett áramkimaradások nehezítették a mindennapjainkat, ám a hónap végére sikerült olyan szinten rendbe hozni a megrongálódott energiarendszert, hogy az év további részére elbúcsúzhattunk ettől a „sötét” korszaktól.
A hónap első napjaiban Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára bejelentette, hogy kibővül a Szülőföldön magyarul program, amelynek keretében 22 400 forintról 100 ezer forintra növelik a támogatás mértékét a magyar oktatási-nevelési intézménybe járó kárpátaljai magyar gyerekek számára. Ez hatalmas segítséget jelentett a háború negatív hatásait elszenvedő kárpátaljai családok számára.
A brutális turulbontás után folytatódtak a magyarellenes kirohanások a Munkácsi kistérségben. Január végén Dercenben és Fornoson a hatóságok eltávolíttatták a magyar zászlókat és a magyar nyelvű feliratokat, felmondtak a helyi kultúrházak vezetőinek és a munkácsi magyar iskola igazgatójának is. Az előzmények tükrében jó ok van feltételezni, hogy ez a magyarellenes Baloga-klán további bosszúhadjárata. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megdöbbenését és tiltakozását fejezte ki a történtek miatt. Közleményükben azt írták, értetlenül állnak Schink István, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója, a Munkácsi Városi Tanács KMKSZ-frakciója vezetőjének felmentése előtt, menesztése nem szolgálja a magyar iskola zökkenőmentes működését és a nemzetiségek közötti békés együttélést sem. Az iskola tantestülete nyilatkozatban tiltakozott a megalapozatlan, a közösséget bántó és sértő döntés kapcsán.
A Munkácsi kistérségben történt magyarellenes inzultusok, valamint a magyarországi sajtóban megjelenő, a kárpátaljai magyarság aggasztó helyzetét leíró cikkek miatt sajtónyilvános találkozóra hívta az itteni magyarságszervezetek képviselőit Viktor Mikita katonai kormányzó és Volodimir Csubirko, a megyei tanács elnöke. A megbeszélésen Petei Judit, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megyei képviselője felolvasta azt a nyilatkozatot, amit a két helyi magyarságszervezet és a beregszászi járási, valamint kistérségi önkormányzatok fogalmaztak meg Volodimir Zelenszkij államfőnek címezve. Ebben felszólítják az ország első emberét, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy állítsák le az oroszbarát, s ezáltal az agresszor kezére játszó Viktor Baloga és fia, Munkács polgármestere, Andrij Baloga „ámokfutását” a régióban. Viktor Mikita megyevezető a Munkácsi kistérségben történteket szándékos provokációnak nevezte, elismerve, hogy az alkalmas a megye destabilizálására. „A kárpátaljai magyar közösség maximális támogatást, mindennemű segítséget és megértést megkap az ukrán államtól, valamint a megyei végrehajtó hatalom részéről” – fejtette ki a kormányzó.
Február
A hónap elején újabb 90 nappal hosszabbították meg a hadiállapotot és a mozgósítást. Volodimir Zelenszkij államfő február 6-án nyújtotta be a parlamenthez erre vonatkozó javaslatát, amit rá egy nappal elsöprő többséggel, 348 szavazattal el is fogadott a kijevi törvényhozás. Hatszor módosítottak ennek hatályán. Rögtön a háború első napján, 2022. február 24-én elrendelték azt, előbb csak egy-egy hónapra, később már háromhónapos időtartamra hosszabbították meg.
Először végeztek szívátültetést Kárpátalján. Az első ilyen beavatkozást Munkácson hajtották végre február első napjaiban. Második alkalommal került sor elhunyt donor szerveinek átültetésére a Szent Márton kórházban. A páciens, mikor még élt, beleegyezett a transzplantációba. A beavatkozás elvégzésénél a munkácsi szakemberek mellett lembergi orvosok is közreműködtek.
Kárpátaljai gyermekotthonokat keresett fel az orosz–ukrán háború kitörésének évfordulóján Herczegh Anita, Áder János volt köztársasági elnök felesége. Az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány, amelynek Herczegh Anita a fővédnöke, 2015-ös megalakulása óta támogatja a jelenleg nyolcvannál is több árván maradt leányt nevelő nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthont, valamint a ráti, családi típusú Szent Mihály Gyermekotthont. Az alapítvány alapítója, Gui Angéla is elkísérte Herczegh Anitát a látogatásra. A nagydobronyi gyermekotthon lakói ünnepi műsorral, közös kézműves foglalkozásokkal fogadták Herczegh Anitát, aki az intézmény megtekintése után elmondta, hogy korábban is rendszeresen felkereste a gyermekotthont.
Március
A tavasz első hónapjában kapott szárnyra a hír, hogy Pákh Imre bíróság elé citálja a munkácsi városvezetést, amiért az elrendelte a turulszobor „törvénytelen és barbár ledöntését”. A szobor 2008-as felállításában részes Pákh Imre szerint egyetlen helyi jogász sem vállalta az ügyet, ezért egy Munkácstól sok száz kilométerre praktizáló ukrán ügyvédet kért fel, hogy kezelje a pert.
Március végén Volodimir Zelenszkij államfő megbízásából posztumusz kitüntetéseket adott át elhunyt kárpátaljai katonák családtagjainak Viktor Mikita. Kárpátalja katonai kormányzója úgy fogalmazott, hogy kárpátaljaiak százai áldozták fel életüket Ukrajna függetlenségéért. „Ez a legnagyobb megtiszteltetés, egyben a legnehezebb küldetés számomra. Nincsenek szavak, amelyek enyhíthetnék a rokonok fájdalmát. Kárpátaljaiak százai haltak meg a függetlenségünkért vívott háborúban. Emlékükhöz és hősiességükhöz méltónak kell lennünk” – mondta Viktor Mikita. A háborúban eddig elhunytak közül több mint harminc magyar származású áldozatról van tudomásunk.
Pozitív hírként fogadta a közvélemény, amikor kiderült, hogy Fegyir Sándor lehet Ukrajna következő magyarországi nagykövete. Fegyir Sándor neve arról lett ismert, hogy az Ukrajna ellen indított orosz támadást követően önkéntesként csatlakozott az ukrán hadsereghez, és emellett kitartott oktatói tevékenysége mellett, így sokszor a frontról, ágyúdörgés közepette tartotta meg egyetemi óráit. Azt, hogy Fegyir Sándor neve felmerült mint lehetséges nagykövet, magyar és ukrán diplomáciai források is megerősítették.
Április
A hónap elején Kárpátaljára látogatott Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára. A miniszterhelyettes Beregszászban kezdte ukrajnai látogatását, ahol a megye és a Beregszászi kistérség vezetőivel a magyar nyelvű oktatás helyzetéről tárgyalt. Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes kárpátaljai körútja Munkácson, majd Ungváron folytatódott. A Latorca-parti városban a Kárpátaljai Megyei Gyermekkórházba tett látogatása során arról egyeztetett az egészségügyi intézmény vezetőivel, hogy az eddig átadott eszközök és segítség mellett milyen további módon tudna a magyar kormány hozzájárulni ahhoz, hogy az itt kezelt gyerekek a lehető legjobb ellátásban részesüljenek. Ungváron a miniszterhelyettes átadta a Veszprém megyei jogú város által humanitárius segélyként felajánlott 14 városi autóbusz első hat járműből álló tételét, amelyből öt Ukrajna olyan településeire került, ahol a háború következtében részben megsemmisült a buszpark. Magyar Levente, Viktor Mikita kárpátaljai kormányzó és Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke kíséretében ellátogatott a Kálvária temető katonai parcellájába, ahol lerótta kegyeletét az orosz–ukrán háborúban elesett katonák, köztük a magyar nemzetiségű áldozatok sírjánál. Innen Magyar Levente Kijevbe utazott, ahol kijelentette: Magyarország intenzíven jelen van az ukrajnai újjáépítésben.
Újabb hároméves ciklusra Brenzovics Lászlót választották a szervezet elnökévé a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség 33. tisztújító közgyűlésén. Brenzovics László online kapcsolódott be a rendezvény munkájába, mivel azt követően, hogy 2020 végén az ukrán titkosszolgálat kommandósok bevetésével házkutatását tartott ungvári otthonában és több, az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Központhoz köthető intézményben, elhagyta Ukrajnát, és azóta külföldön tartózkodik. Az elmúlt időszak eseményeiről szóló elnöki beszámolójában az elnök történelmi tettként értékelte, hogy a háború ellenére sikerült a KMKSZ alapszabályának megfelelően lebonyolítani a tisztújítást a legnagyobb, több mint harmincezer tagot számláló kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetben. Brenzovics László emlékeztetett arra, hogy a megyei tanács (közgyűlés) nyolc tagot számláló KMKSZ-frakciója közül négy képviselő ellen jelenleg is koholt vádak alapján bűnügyi eljárás zajlik, ennek ellenére eredményes a munkájuk.
Váratlanul elmaradt Novák Katalin köztársasági elnök áprilisra tervezett kárpátaljai látogatása. A Sándor-palota Kommunikációs Igazgatósága azt közölte, hogy a köztársasági elnök kárpátaljai útjának új időpontjáról és programjáról később adnak tájékoztatást.
Május
A munkácsi városvezetés május 8-án azonnali hatállyal ismételten elbocsátotta Schink Istvánt, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatóját. Az erről szóló határozatot a tanintézmény hivatalos közösségi oldalán osztotta meg. A közlemény szerint az igazgatót annak ellenére menesztették, hogy a bíróság kimondta: jogtalan volt a januári menesztése. Mint írták, a Munkácsi Városi-Járási Bíróság azonnali hatállyal visszahelyezte posztjára Schink Istvánt, ám érdemi indoklás nélkül május 8-án ismét elbocsátották az intézményvezetőt.
Új kijevi nagykövetet nevezett ki Novák Katalin. Megbízatása lejártával Íjgyártó István nagykövet helyét Heizer Antal vette át. A hivatalos eseményről a köztársasági elnök közösségi oldalán számolt be. A bejegyzésben azt írta, hogy „átadtam Magyarország új kijevi nagykövetének, Heizer Antalnak a megbízólevelét. Nagykövet úrnak az ukrajnai háború miatt különösen nehéz poszton kell a magyar érdekeket képviselnie. Arra kértem, hogy munkája során mindent tegyen meg a béke előmozdításáért, és mindig tartsa szem előtt a kárpátaljai magyarság érdekeit.” – írta Novák Katalin Facebook-bejegyzésében.
Június
Az ukrán parlament jóváhagyta a 9332. számú törvénytervezetet, amely az anyanyelven történő tanulás lehetőségének meghosszabbítását írja elő azon nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulók számára, akik az EU hivatalos nyelvein (ide tartozik a magyar is) tanulnak. Ez azt jelenti, hogy 2024. szeptember 1-ig a magyar tannyelvű iskolákban is elhalasztják az ukrán nyelvre történő fokozatos átállást. A törvénytervezetet 262 képviselő támogatta. A döntés csak azokra vonatkozik, akik 2018. szeptember 1-je előtt kezdték meg az általános és középfokú oktatást a nemzetiségi iskolákban.
Június 8-án ismét Kárpátaljára érkezett Magyar Levente miniszterhelyettes, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára, aki 34 autóbuszt adott át Viktor Mikitának, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás elnökének. A járművek a Volánbusz Zrt. adománya, s partnerük, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet volt segítségükre az átadásban, melynek elnök-igazgatója, Lehel László és számos munkatársa is jelen volt Tiszasalamonban, az Eurocar üzem területén megtartott ünnepélyes átadáson. A program Makkosjánosiban folytatódott, ahol Magyar Levente részt vett a „ZeroHulladék: Elmélet és gyakorlat mindenki számára a határon átnyúló régióban” című konferencián. Magyar Levente, sűrű kárpátaljai programja ellenére exkluzív interjút adott lapunknak. A magyar külügyminiszter-helyettestől megtudtuk, hogy Magyarország Kormánya milyen erőfeszítéseket tesz a magyar–ukrán kapcsolatok megnyugtató rendezése érdekében. Beszéltünk vele arról, miként fogadják Ukrajnában a folyamatos magyar segítségnyújtást, és mit olvas ki abból, hogy egy év haladékot kaptak a kárpátaljai magyar iskolák az ukrán nyelvre történő átállás kapcsán. De kiderült az is, mikorra várhatóak kézzelfogható eredmények a magyar–ukrán határszakasz fejlesztése terén, valamint lesz-e folytatása a magyar kormány által támogatott igen népszerű gazdaságélénkítő programnak.
Július
A magyar kormány ukrajnai humanitárius segélyakciója keretében újabb nagy értékű szállítmány érkezett Kárpátaljára. Ezúttal a Külgazdasági és Külügyminisztérium jóvoltából és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség közreműködésével 45 munkaállomással (monitor, hardver, billentyűzet, számítógépes egér, nyomtató) gazdagodott a Kárpátaljai Megyei Gyermekkórház. A szállítmány összértéke meghaladja az 1,5 millió hrivnyát. Még ebben a hónapban a Béres Gyógyszergyár Zrt. és a Béres Alapítvány jelentős adománnyal segítette a háború miatt sokat szenvedő ukrajnai embereket. A hétmillió forint értékű, az alapítvány által felajánlott egészségvédő termékekből álló civil lakosság egészsége támogatását szolgáló szállítmányt Magyarország Ungvári Főkonzulátusa adta át a kárpátaljai katonai közigazgatás vezetőinek.
A magyar kormány folytatta gyermeküdültetési programját, amely keretében olyan ukrajnai gyermekeknek biztosít ingyenes táboroztatást, akik háború sújtotta övezetből származnak vagy akik szülei valamilyen módon érintettek a háborúban: az édesapjuk a fronton harcol vagy ott vesztette életét. Július végén mintegy száz zaporizzsjai gyermek és édesanya utazott el két hétre Miskolcra.
Az ukrán parlament elfogadta a hadiállapot és az általános mozgósítás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatokat. A hadiállapotot és az általános mozgósítást újabb kilencven nappal meghosszabbították.
Augusztus
A háború kirobbanását követően először látogatott Kárpátaljára Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök külföldi ukrán nagykövetségek vezetőivel tartott megbeszélést. Az ukrán elnököt felesége, Olena Zelenszka, Denisz Smihal miniszterelnök és Dmitro Kuleba külügyminiszter is elkísérte. Az összejövetelen többek között szó esett a békéről, a fegyverszállításról, az ország biztonsági garanciáiról, de gazdasági kérdések is felmerültek. Értekezett a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetőségével, akikkel biztonsági és szociális helyzettel kapcsolatos kérdéseket vitattak meg. Zelenszkij a Telegram- csatonáján közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott, a határ kérdése stratégiai fontossággal bír Kárpátalja számára. Kárpátaljai útja során Volodimir Zelenszkij Beregszászban is látogatást tett. Az itt tartott megbeszélésen köszönetet mondott az átmenetileg Kárpátalján tartózkodó menekültekkel való törődésért. Beszámolók szerint Barta József, a megyei tanács KMKSZ-frakciójának vezetője a találkozón kitért az átdolgozásra szoruló oktatási törvény kérdésére, s arra kérte az államfőt, hogy gyorsítsa fel a kormányközi bizottság munkáját annak érdekében, hogy egyensúlyba hozza a szükséges feltételeket a magyar közösség viszonylatában. Volodimir Zelenszkij beszédében köszönetet mondott a magyar közösségnek a háború alatt végzett tevékenységükért. „Köszönöm mindazt, amit most, ebben az embert próbáló időszakban tesznek. Ez nagyon fontos. Köszönöm, vigyázzanak magukra. Még csak most kezdtük a párbeszédet. Biztos vagyok benne, hogy minden kihívással megbirkózunk. Egészséget és győzelmet kívánok önöknek” – emelte ki.
Augusztusban folytatódott a munkácsi magyar iskola kálváriája, ugyanis kinevezték a Rákóczi-középiskola új igazgatóját. Magyar kötődés nélküli igazgató került a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola élére – tudatták az intézmény közösségi oldalán. Az iskola egy bejegyzést tett közzé, miszerint „durva támadás érte az iskolát a városvezetés részéről”. Azt írták, Pauk Mariját nevezték ki a tanintézmény élére, akinek semmi kötődése a magyar közösségükhöz, az iskolához. Hozzátették: „Kitartunk!”
Augusztus végén Beregszászban vette kezdetét Novák Katalin kétnapos ukrajnai látogatása. Magyarország köztársasági elnök részt vett a beregszászi római katolikus templomban tartott ökumenikus istentiszteleten. Isten háza zsúfolásig megtelt, hosszan tartó vastaps fogadta a magyar államfőt. Novák Katalin ünnepi beszédében az erőgyűjtés fontosságára helyezte a hangsúlyt. Mint fogalmazott, 15 millió magyar ember erejét hozta el ide, Kárpátaljára. Bizonyossággal beszélt arról, hogy a háború ellenére is lesz közös jövőnk. Méltatta az önkéntesek és mindazok munkáját, akik segítséget nyújtanak a nehéz körülmények közé kényszerülteknek. Beszéde végén a békéért való imára hívott mindenkit. A köztársasági elnök ukrajnai látogatásának második napján részt vett és felszólat a harmadik alkalommal megrendezett Krími Platformon. A többi megszólalóhoz hasonlóan hangsúlyozta, hogy „Ukrajna területi integritása vitán felül áll”, azaz azt vissza kell állítani. Novák Katalin négyszemközt is tárgyalt az ukrán államfővel, melynek során az alábbi pontokban született megállapodás: ahogy szomszédokhoz illik, közvetlen elnöki kommunikációs csatornát állítunk fel; a két ország közötti kapcsolatokról szóló új dokumentum előkészítésébe kezdünk; bekapcsolódunk az ukrán elnök által kezdeményezett békeformula egyeztetéseibe; kiemelten együttműködünk a háború által érintett gyermekek ügyében; a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogai kapcsán mielőbbi előrelépést érünk el.
Szeptember
Mint arról szeptemberben beszámoltunk, a sokéves hagyományoktól jelentősen eltérően zajlott a tanévnyitó a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskolában. Ezúttal az iskola udvarán az ukrán állami lobogó és a tanintézmény zászlaja mellől hiányzott a magyar zászló, nem csendült fel a magyar himnusz, a csengőről is lekerült a nemzeti színű szalag. A szülők és a tanárok az iskola vezetőségével szemben sorakoztak fel, némán tiltakoztak a jogtalan intézkedések ellen, miközben az egyik diák Reményik Sándor Templom és iskola című versét szavalta. Végül az egyik diák egy nemzeti színű gyertyát helyezett el a csengő mellé az asztalra. Az igazgatói köszöntő csak ukránul hangzott el. Maria Pauk, az intézmény újonnan kinevezett vezetője a sajtónak csak annyival kommentálta az évnyitót érintő változtatást, hogy Ukrajnában az ukrán nemzeti jelképek használatosak. Napokkal később érkezett a hír, miszerint a Munkácsi Városi-Járási Bíróság másodfokon is kimondta, hogy jogtalanul menesztették Schink Istvánt, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatóját. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, mégsem helyezték vissza a munkácsi magyar iskolaigazgatót, ugyanis az újbóli elbocsájtást egy másik munkaügyi per keretében tárgyalják.
– „Magyarország támogatja Kárpátalját, támogatja az itt élőket, „támogatja a kárpátaljai magyarságot, az alapvető jogaik biztosítását, a nyelvhasználati jogaik visszaszerzését” – mondta a Matias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjának évnyitóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptember végén. Az MCC új beregszászi képzési központjában tartott évnyitó ünnepségen Gulyás Gergely megköszönte Viktor Mikita kárpátaljai kormányzónak, hogy eljött az eseményre, ezzel is megmutatva, hogy „a magyarok és az ukránok közötti együttműködés milyen fontos egy ilyen nehéz időszakban”. A magyar nemzetrészek közül a kárpátaljai közösség van a legnehezebb helyzetben. Magyarország támogatja Kárpátalját, „mindig, mindenkor és mindenhol támogatja az itt élőket, támogatja a kárpátaljai magyarságot, alapvetői jogaik biztosítását, nyelvhasználati jogaik visszaszerzését” – fogalmazott.
Miután a kulisszák mögött gyakorlatilag új megyei tanácsi többség alakult, lemondott elnöki posztjáról Volodimir Csubirko. A leköszönő elnök 10 pontban foglalta össze kadenciájának legfontosabb eredményeit. Kiemelte például a makkosjánosi hulladék-feldolgozó építését, ami már 60 százalékos készültségi állapotban van. Külön is méltatta a beruházáshoz adott magyar kormányzati támogatást és Brenzovics László KMKSZ-elnök fontos szerepét a folyamatban. Kitért egyebek mellett a sérült katonák rehabilitációjának megszervezésére, a megyei tulajdonú kommunális intézmények reformjára. A 64 tagú testület 55 támogatói vokssal Roman Szarajt, a Nép Szolgája frakcióvezetőjét választotta meg a Kárpátaljai Megyei Tanács új elnökévé.
Október
Kárpátaljára látogatott Magyarország új ukrajnai nagykövete. Heizer Antal Viktor Mikita kormányzóval és Roman Szarajjal, a megyei tanács új elnökével is találkozott. Magyarország új ukrajnai nagykövete szeptember végén adta át megbízólevelét Volodimir Zelenszkij államfőnek. A megye vezetőivel tartott ungvári tanácskozáson szó esett a kétoldalú kapcsolatokról, a vidékünkre érkező magyarországi beruházások fontosságáról, a sokrétű humanitárius projektek nélkülözhetetlenségéről. A katonai kormányzó kitért a megyevezetés és a helyi magyarságszervezetek közötti párbeszéd alakulására. A nagykövet kárpátaljai itt-tartózkodása során bemutatkozó, exkluzív interjút adott a Kárpáti Igaz Szónak, amit lapunk október 19.-ei számában publikáltunk.
Október 9-én, kijevi idő szerint 21 óra 23 perckor földrengés rázta meg Kárpátalját. A Richter-skála szerinti 4,5 erősségűre becsült földrengés epicentrumra Szlovákiában volt, 19 kilométerre Homonna településtől. Az érintett országok között volt Magyarország, Lengyelország és Ukrajna is. A földmozgást Kárpátalján is lehetett érezni, többen arról számoltak be, hogy remegtek a csillárok, kinyíltak a szekrényajtók, akadt ahol a festmény is leesett a falról.
November
Egy orosz rakétacsapás következtében legalább 19 katona halt meg a munkácsi 128-as hegyi dandár kötelékéből. A tömeges tragédia a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megye egyik frontközeli településén történt. Sokan teszik fel a megmagyarázhatatlan kérdést, hogy egy ilyen helyre miért hívták össze a legismertebb kárpátaljai katonai alakulat tisztjeit, szakaszparancsnokait, hogy kitüntetéseket nyújtsanak át nekik. Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter vizsgálatot rendelt el a körülmények tisztázása céljából. A katonai vezetés csak azok után tett közé hivatalos tájékoztatást a rettenetes tragédiáról, miután annak híre már bejárta a közösségi médiát.
Novemberben harmadik alkalommal érkezett Ungvárra Magyar Magyar Levente, ahol megbeszélést folytatott Viktor Mikita katonai kormányzóval és Roman Szarajjal, a megyei képviselőtestület nemrég megválasztott új elnökével. A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a tárgyalások kapcsán kifejtette, áttekintették a folyamatban lévő projekteket és azt, hogyan tudják fenntartani a megkezdett fejlesztéspolitikát Kárpátalján, ami alapjául szolgál az együttműködésnek.
Életének 66. évében, november 24-én tragikus hirtelenséggel elhunyt Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője. Távozása pótolhatatlan veszteség a kárpátaljai magyarság számára.
December
Az ukrán parlament december elején elfogadta a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új törvényt, amely az ukrán kormányzat szerint figyelembe veszi az Európa Tanács és szerveinek szakértői véleményét, és az orosz ajkúak kivételével számos területen visszaállítja a kisebbségek korábbi jogait. A jogszabályt Volodimir Zelenszkij elnök is aláírta. Az új kisebbségi törvény „javasolja”, hogy módosítsák Ukrajna számos, a kisebbségek jogait érintő jogszabályát: a helyi önkormányzatokról, a felsőoktatásról, a közoktatásról, az államnyelvről, valamint a médiáról szóló törvényt is. A magánkézben lévő iskolák, egyetemek az EU bármelyik hivatalos nyelvén oktathatnak, külön tárgyként biztosítva az ukrán nyelv elsajátítását. Azok az iskolások, akik 2018. szeptember elsejéig megkezdték tanulmányaikat, az ukrán államnyelvi törvény elfogadását megelőző szabályok szerint tanulhatnak a középiskolai végzettségük megszerzéséig. A törvény arról is rendelkezik, hogy a választási propagandaanyagok Ukrajna őshonos népeinek és kisebbségeinek nyelvén is megjelenhetnek az ukrán mellett, valamint eltörölte azt a rendelkezést, amely szerint a könyvek legalább felének ukrán nyelvűnek kell lenniük. Az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek korábban több alkalommal is bírálták az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló, 2022 decemberében elfogadott törvényt, illetve annak tervezett módosításait. Emellett bármely tanintézmény saját hatáskörben bővítheti az ukrán nyelven oktatott tantárgyak listáját. A televíziózás kötelező ukrán nyelvű kvótáját legalább 30 százalékban állapítja meg a törvény a jelenleg hatályos 75 százalék helyett. A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló új törvényt a kormány által benyújtott tervezet alapján, a parlamenti frakciók módosításaival fogadta el a Legfelső Tanács.
December óta ismét Schink István a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója. A Munkácsi Városi-Járási Bíróság harmadjára is kimondta, hogy jogtalanul menesztették a tanintézmény éléről. A jó hírt maga az oktatási intézmény közölte közösségi oldalán.
Karácsony előestéjén Magyarország államfőjének továbbra is a kárpátaljai magyarságon a figyelme. Novák Katalin a budapesti Sándor-palotában adott tartalmas, exkluzív interjút a vidék legrégebbi és ennél fogva legpatinásabb magyar lapjának, a Kárpáti Igaz Szónak, amely december 21-i ünnepi karácsonyi lapszámunkban jelent meg.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.