2023-at a háború uralta a kárpátaljai munkaerőpiacon is │KISZó-háttér

Foltin Péter, a megyei foglalkoztatási központ osztályvezetője bizakodóan tekint az idei évre
2023-ban 9987 hivatalosan regisztrált álláskereső fordult a Kárpátaljai Megyei Foglalkoztatási Központhoz. 2022-ben ez a szám 17 451 volt, tehát 42,8 százalékkal esett vissza az ily módon munkát keresők aránya megyénkben. A 35 év alatti munkanélküliek az összlétszám 28,2 százalékát alkották. A kétkezi munkások az összes álláskereső 49,1 százalékát tették ki, felsőfokú végzettséggel a jelentkezők 35,5 százaléka rendelkezett. A végzettség nélküliek aránya 15,3 százalék volt. A 2023-as év kárpátaljai foglalkoztatási helyzetét Foltin Péterrel, a megyei foglalkoztatási központ osztályvezetőjével elemeztük.

Bujdosó Ivett

– A 2023-as évet a háború uralta, emiatt nehéz átfogó, átlátható munkaerőpiaci képet felvázolni – kezdte beszélgetésünket Foltin Péter. – A helyzetet nagyban befolyásolta a harci cselekmények aktuális állása. A lakosság tömeges áttelepülési hulláma számos nehézséget idézett elő munkánkban. Az év folyamán alkalmazkodni tudtunk a megváltozott körülményekhez, így összességében – a helyzethez képest – elégedettek vagyunk az elmúlt évvel.

Na de mi történt 2023-ban Kárpátalja foglalkoztatási piacán? Mint megtudtuk, drasztikusan csökkent a munkanélküliség.

– Amennyiben csak a számokat néznénk, örömünkre szolgálhatna ez a jelentős mértékű csökkenés. Ám ez sajnos koránt sincs így, sőt, ez a folyamat inkább szomorúságra ad okot. Az, hogy csökkent a hivatalosan beregisztrált álláskeresők száma, számos tényező együtthatásának következménye. Mint tudjuk, a Miniszteri Kabinet egyik határozata értelmében a munkanélküli segély összege lényegesen csökkent, és kifizetési ideje is a korábbi 9-12 helyett három hónapra korlátozódott. Azt is érdemes megemlíteni, hogy az összes álláskereső közül 7547 nő volt, tehát a hivatalosan regisztrált munkanélküliek mindössze negyede (2440 fő) férfi. Tudniillik,

bejelentési kötelezettséggel tartozunk a területileg illetékes toborzó és szociális támogatási központ (korábban hadkiegészítő parancsnokság) felé a hadköteles korban lévő férfiak jelentkezéséről – fejtette ki Foltin Péter.

A reális munkanélküliségi rátát illetően hozzátette, valószínűleg lényegesen magasabbak lehetnek az arányok, ám felmérésekkel mindez nincs alátámasztva, így kitart a háború előtt hivatalosan közzétett 10 százalék körüli mutató mellett.

Foltin Péter elmondta, a munkaadók 6078 igényt formáltak meg a foglalkoztatási osztály felé, így egy-egy betöltetlen állásra 1,5 munkanélküli jutott.

– Természetesen az elvárások különbözőek voltak, így ez csak „papíron” tűnik úgy, hogy ki tudtuk volna elégíteni a munkaadók szükségleteit. A háború előtti időkben az álláskeresők mindössze 7 százaléka felelt meg maradéktalanul a munkáltatók igényeinek. A fennmaradó részt igyekeztünk átképzéssel pótolni, számos esetben pedig csökkentek az elvárások a leendő munkavállalók felé. Ez jelenleg sincs másképp, ennek ellenére az ukrán gazdaság nem állt le, sokan fenntartották termelési mutatóikat, a külföldi tőkével rendelkező vállalatok többsége is kitartott. Emellett Kárpátaljára több mint 300 jogi személy települt át az ország más régióiból. Sokan közülük egyéni vállalkozást visznek, és vannak olyan cégek is, amelyek hivatalos regisztrációja Kárpátalján van, ám a gyakorlatban még nem valósult meg a helyszínváltoztatás. A legtöbb vállalat „magával hozta” munkavállalóit, ám sokan a kárpátaljai álláskeresőkkel töltik fel soraikat – fogalmazott az osztályvezető.

A legtöbb regisztrált munkanélküli (2711 fő) a Munkácsi járásban van, a legkevesebb, 1033 pedig a Rahói járásban.

– Az Ungvári járásban 2151, a Huszti járásban 1502, a Beregszászi járásban 1321, a Técsői járásban pedig 1269 álláskeresőt tartanak nyilván. Ezeken a területeken a gondot a nagyvállalatok, cégek hiánya okozza, így többnyire magánvállalkozók bevonásával igyekszünk javítani a foglalkoztatottság helyzetén. A munkaerőpiac minden szegletén hírt adunk a tevékenységünkről, az online felületeken is jelen vagyunk – mondta.

A statisztikai adatok alapján a kínált átlagfizetés 10 654 hrivnya volt Kárpátalján. Emellett számos szakma képviselőjére megemelkedett igény mutatkozott.

– Vannak olyan bérajánlatok, amelyek a 15-20 ezer hrivnyát is elérik. Sőt, néhány munkakörben 25-30 ezer hrivnya is lehet a fizetés. A legnagyobb igény könyvelőkre, szakácsokra, bolti eladókra, erdészekre, varrónőkre és takarítószemélyzetre volt. Míg a felsorolt szakmák többségében a kereslet alacsonyabb volt a kínálatnál, a varrónők esetében fordított helyzet alakult ki. Az igények 70-80 százalékát sikerült kielégíteni, a fennmaradó részt a munkáltatók saját forrásaikból töltötték fel – fejtette ki Foltin Péter.

Az osztályvezető elmondta, továbbra is gondot okoz a szakemberhiány.

– Számos szakmunkás választotta inkább a nyugati országokat, sokan már letelepedtek az általuk választott új hazájukban. Ezzel jelentősen romlott vidékünk szakember-ellátottsága. Továbbá a háború előtt külföldön dolgozók közül is vajmi kevesen tértek vissza Ukrajnába, így még inkább csökkent a kétkezi munkások száma Kárpátalján. Nagy reményeket fűztünk az ideiglenesen áttelepültek felé, ám sajnos hiábavaló volt az irántuk táplált bizakodás. Többen az alacsony fizetések miatt utasították vissza ajánlatainkat, így a szakember-ellátottságot illetően évek óta egy helyben toporgunk – magyarázta az osztályvezető.

Foltin Péter előrelépésnek tekinti, hogy 2023-ban az állam több olyan rendeletet alkotott, amelyek támogatják számos társadalmi réteg, illetve az ideiglenesen áttelepülni kényszerült személyek foglalkoztatását.

– Jelenleg hét lehetőség közül válogathatnak a munkaadók, ezek közül öt teljesen új kezdeményezés. Különböző mértékű a támogatás és a folyósítás időtartama is eltérő, ám szinte minden vállalkozás találhat számára alkalmazható támogatási formát. Emellett három olyan lehetőséget kínálunk a munkáltatók számára, amelyek során pályázat útján adó formájában visszatérítendő összeget igényelhetnek.