A parlamentbe idén március 11-én benyújtottak egy törvénytervezetet, melynek értelmében közel 400 ezer hrivnyára emelnék az első gyermek születése esetén járó állami segély összegét. Ennek kapcsán kérdeztük meg online felületünkön olvasóinkat, vajon szerintük a nagyobb állami támogatás ösztönözné-e a gyerekvállalást? A válaszadók gyakorlatilag fele-fele arányban voksoltak igennel és nemmel, csupán egyetlen szavazattal billent az igenek oldalára az arány.
Magyar Tímea
Egyik olvasónk szarkasztikus hozzászólásában kérdéssel válaszolt a kérdésre: Ön szerint az eső segít a szárazságon? – Attól függ, hogy mennyi és mikor esik – írta, megválaszolva a saját maga által feltett kérdést. De lássuk, mit tanácsolnak a törvényjavaslatot benyújtó honatyák!
A törvénytervezet szerint az első csecsemő születése esetén járó állami segély összegét a jelenlegi 41 280-ról több mint 384 000 hrivnyára emelnék. A támogatás megsokszorozását az ukrajnai születés számának csökkenésével indokolják.
Az elmúlt években Ukrajnában csökkent a születési ráta, az elmúlt tíz évben átlagosan 40%-kal.
Dmitro Razumkov képviselő csapata szerint az egészségügyi tárcától kapott adatok arról tanúskodnak, hogy míg 2020-ban 289 699, 2021-ben 256 814, 2022-ben 199 619, 2023-ban már csak 176 981 újszülött jött a világra az országban. Első gyermekét 2020-ban 118 300 asszony vállalta, míg 2023-ban mindössze 13 300! Ez drasztikus, 90 százalékos visszaesés.
Közben az orosz agresszió miatt 4100 gyermek sérült meg, 468 életét vesztette, 2300 nyomtalanul eltűnt. A születésszám csökkenését számos tényező befolyásolja, de az egyik ok továbbra is a gyermek születésekor nyújtott alacsony összegű segély” – áll a magyarázatban, hozzátéve, hogy bár voltak ilyen jellegű kezdeményezések, a segély összege tíz éve mégsem változott. Holott ez idő alatt hatalmas volt az infláció.
Jelenleg minden egyes gyermek születésekor 41 280 hrivnyát ad az állam, amelyből egy összegben 10 320 hrivnyát utal ki, majd a fennmaradó részt 36 hónap folyamán (860 hrivnya) összegben adja ki. Amennyiben a törvényt elfogadják, az első gyermek születése után járó támogatás összegét 150 létminimumban határozzák meg, azaz több mint 384 ezer hrivnyában. A második gyermek születése esetén a segély összege 100 létminimum – 256 300, a harmadik és minden következő gyermek után 50 létminimum lenne – azaz 128 200 hrivnya.
A segély összegének emelésére vonatkozó petíciót még tavaly decemberben benyújtották. Ebben a szerző, Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő kiemelte, hogy a havi 860 hrivnya támogatás egy hétre sem elegendő, nemhogy egy egész hónapra.
– Az elmúlt években mintegy négyezerrel kevesebb csecsemő született Kárpátalján is,
támasztotta alá Hanna Palahuszinec, a megyei családtervezési központ vezetője. – A demográfiai helyzet negatív alakulására több tényező is hatással van: az instabil szociális-gazdasági helyzet, a hölgyek rossz egészségi állapota, a halvaszületések, az abortuszok növekvő aránya. A terhességmegszakítások száma terén Ukrajna jelenleg eleve listavezető Európában.
A demográfiai helyzet romlására már a háború előtt is sokan rámutattak, a háború miatt azonban még kritikusabbra fordult ez a helyzet. Ella Libanova, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Társadalomkutatási Intézetének igazgatója a háború utáni időszakról beszélve kifejtette, mindenképpen csökkenni fog a születésszám. Sok szakértővel ellentétben úgy véli, hogy elmarad a baby-boom is. Ugyanis a jelenlegi helyzetet nem lehet összehasonlítani az első és a második világháború utáni állapotokkal. A szakember azt is jósolja, hogy a külföldi munkavállalók, azon belül az aktív szülőképes nők és a férfiak többsége csak akkor tér majd vissza Ukrajnába, ha azt látja, hogy itt ugyanannyit lehet keresni, mint külföldön. A lakosság visszaáramlásának folyamatát erősen befolyásolni fogja a gazdasági fejlődés üteme és a munkaerő-kereslet is.
Libanova prognózisa szerint 2030-ra 35 millió alá eshet Ukrajna lakosságának száma. A negatív kilátásokat a születésszám visszaesésén kívül a háború miatti hatalmas elvándorlással, a rengeteg áldozattal, a háborús stressz kiváltotta megbetegedésekkel és az emiatt várható nagy számú elhalálozással hozta összefüggésbe.
A szakértő tudatta: 2021-ben egy nőre átlagosan 1,1 születendő gyermek jutott, jövőre jó, ha ez a mutató átlagban eléri a 0,8-at, miközben optimális esetben ennek a számnak 2,15-nek kellene lennie.
Aktuális KISZó-kérdésünk:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.