Számos rosszindulatú megbélyegzés illeti ukrán részről Magyarországot, ami rosszat tesz a kétoldalú jószomszédsági kapcsolatoknak. Vajon miért van ez így? Erről és más politikai aktualitásokról kérdeztük Veres Kristófot, a Danube Institute külkapcsolati vezetőjét. Írásai megjelentek többek között a The National Interest, a Newsweek, a Washington Examiner, a Think Global Health, a Jewish News Syndicate, valamint a Providence Magazine kiadványokban.
– A januári ungvári ukrán–magyar külügyminiszteri találkozó óta mintha a kétoldalú kapcsolatok lassú aktivizálódása lenne megfigyelhető. Miként ítéli meg a magyar–ukrán kétoldalú kapcsolatok pillanatnyi alakulását, azok a jövőben elvihetnek-e a javulás irányába?
– Én a magyar–ukrán kapcsolatok javulására számítok az elkövetkező időszakban, egyrészről ugyanis szomszédos országokként mind a két félnek ez az érdeke, másrészről pedig az látható, hogy az utóbbi időszakban a két fél között elindult egy párbeszéd. Kiemelt jelentőségű volt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Andrij Jermak, a kijevi elnöki hivatal vezetője közötti találkozó 2024 januárjában. Azóta azt látjuk, állandó a felek közötti párbeszéd fenntartása, ami biztató lehet. Az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzetét szabályozó jogszabályok 2023 decemberi módosítása is a két ország viszonyának további javulását vetíti előre, a kárpátaljai magyar kisebbség 2014 előtti jogainak teljes helyreállítását ugyanis kiemelt ügyként kezeli a magyar kormány. Ugyancsak a két ország viszonyának javulását mutatja, hogy Szijjártó Péter márciusban megegyezett Andrij Jermakkal egy új határátkelőhely kialakításáról a magyar–ukrán határon Nagyhódos és Nagypalád között, valamint a beregsurányi határátkelő bővítéséről. Erre azért van szükség, mert a lengyel–ukrán határon kialakult blokád miatt a nemzetközi teherforgalom egy része a magyar határszakaszra terelődött.
– Magyarország történte legnagyobb humanitárius segélyprogramját hajtja végre a háború által sújtott Ukrajna vonatkozásában, ennek ellenére rendre az a vád éri, hogy ukránellenes politikát folytat. Miből adódhat ez az ellentmondás?
– Véleményem szerint a bilaterális kapcsolatok javulásának egyik fontos kerékkötője az, hogy a magyar kormányt a magyarországi ellenzék, valamint a nyugat-európai és amerikai liberális sajtó oroszpártinak állítja be a háború kapcsán. Ezt a narratívát pedig a Kreml propagandagépezete előszeretettel erősíti fel – Ukrajnában is –, kiegészítve azzal, hogy Magyarország annektálni akarja Kárpátalját. Ez képtelenség, egyszerűen nem igaz. Magyarország és Ukrajna a jószomszédság és az együttműködés alapjairól írt alá egyezményt 1991-ben, amelyben a két ország kijelentette, hogy „a Felek tiszteletben tartják egymás területi épségét, és kijelentik, hogy egymással szemben nincs, és nem is lesz területi követelésük.”
A háború kezdete óta Magyarország számos nemzetközi fórumon elítélte az orosz agressziót, a háború kezdete óta több, mint 66 ezer menekült kért és kapott védett státuszt Magyarországon.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az Európai Unió által küldött különböző pénzügyi segélycsomagokból Magyarország is kiveszi a részét. A német Kiel Institute for the World Economy adatbázisa szerint 2024 januárjáig Magyarország 1,08 milliárd eurónyi összeget vállalt ezekből, ez a GDP 0,65 százalékának felel meg. Így GDP-arányosan Magyarország megelőzi például az Egyesült Királyságot (0,55%), de az Egyesült Államokat is (0,32%) a vállalt segélyek tekintetében. A magyar kormány emellett 2024 februárjában jóváhagyott egy újabb 50 milliárd eurós EU-s segélyt, márciusban pedig nem görgetett akadályt azt Ukrajnát katonailag segítő Európai Békekeret milliárd eurós feltöltése elé sem.
Végezetül kiemelném, hogy Orbán Viktor magyar miniszerelnök a V4-ek februári prágai csúcstalálkozójának végén tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „Ukrajnának segítségre van szüksége, és segíteni is kell Ukrajnát. Ez a helyes magatartás.”
Attól, hogy a magyar kormány felemeli a hangját az ukrajnai magyar kisebbség jogainak érdekében, még nem válik ukránellenessé vagy oroszpártivá. Ilyen jelzőkkel illetni a magyar kormányt csupán éket ver a két szomszédos nemzet közé, és végső soron a Kreml érdekeit szolgálja.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
