Februárban duplájára nőtt az adásvételek száma.
Négy évvel ezelőtt lépett életbe az a törvény, amely a mezőgazdasági földek átruházásának feltételeit szabályozza, és ezzel kezdetét vette a földügyi reform. Ez a változás a pandémia és a háború éveire esett, mégis az egyik legnagyobb sikernek számít az országban. Az intézkedés azonban nem mentes a kritikák alól, különösen a második szakasz, a mezőgazdasági földek jogi személyek általi vásárlásának lehetősége, amelyet a háború ellenére nem halasztottak el.
Bujdosó Ivett
Földpiac a járvány és a háború idején
Az ukrán földpiac 2021. július 1-jén, a koronavírus-járvány kellős közepén indult. A kerettörvény 2020. március 31-i elfogadása után eltelt 15 hónap elegendő időt biztosított a reform bevezetésére. Azonban ebben az időszakban is folyamatosak voltak a viták a mezőgazdasági földek szabad piaci értékesítésének megnyitásáról. Sokan aggodalmukat fejezték ki, hogy az ország fő vagyonát az oligarchák és külföldiek fogják felvásárolni.
2024 elejére az ukrán mezőgazdasági földek mindössze 1 százaléka került értékesítésre, a reform két és fél éve alatt a föld átlagára 10,4 százalékkal, 38,5 ezer hrivnya/hektárra nőtt.
Az árverések, amelyeket 2021 októberétől a Prozorro.Értékesítések rendszeren keresztül bonyolítottak, jelentősen hozzájárultak a piac átláthatóságához és versenyképességéhez. 2022-ben azonban a háború kitörése miatt ezeket az aukciókat szüneteltették.
A második szakasz és a földpiaci bizonytalanságok
A földreform második szakasza, amely 2024 januárjában indult, lehetővé tette, hogy a jogi személyek is élhessenek a mezőgazdasági földek vásárlásának lehetőségével. Ennek a szakasznak a megkezdése jelentős vitákat váltott ki, sokan mindezt a háború utáni időszakra szerették volna halasztani. Az ellenzők attól tartottak, hogy a nagy mezőgazdasági vállalatok felvásárolják a kis gazdák földjeit, így monopolizálva a piacot.
Denisz Marcsuk, az Összukrán Agrártanács alelnöke szerint a háború előtti időszakban az ukránok több mint 174 ezer hektár mezőgazdasági területet adtak el, havonta 10-15 ezer szerződést kötöttek. A 2022 februárját követő hónapokban ezek a tranzakciók teljesen leálltak, azonban az év végére és 2023 folyamán havonta átlagosan 3-5 ezer ügyletet regisztráltak.
A KSE Agrocentr elemzői szerint a piac 2024 eleje óta folyamatosan, ám nem kiugróan növekszik.
Ez az intenzitás 2024 februárjában érte el a csúcspontját, amikor a tranzakciók száma 50 százalékkal meghaladta a januári adatokat, a jogi személyek részesedése pedig 15,8 százalékra nőtt.
Stabilizálódás és gazdasági hatások
A reformok és annak ellenére, hogy jelentős aggodalmak övezték a nagy mezőgazdasági vállalatok piaci dominanciáját, a jelentések szerint a kisgazdák továbbra is jelen vannak a piacon. Az ukrán földpiac stabilizálódásának kulcsfontosságú eleme a jogszabályi keretek folyamatos fejlesztése, amely magában foglalja a tranzakciók átláthatóságának javítását és a piaci hozzáférés demokratizálását. Ezen intézkedések célja, hogy minden gazdasági szereplő számára egyenlő feltételeket biztosítsanak, csökkentve ezzel a nagyobb agrárholdingok piactorzító hatásait. Továbbá, az állami és önkormányzati földek értékesítésének tilalma is hozzájárul a piac egészséges működéséhez, megakadályozva, hogy stratégiai területek kerüljenek külföldi vagy nagy belföldi befektetők kezébe.
A jövő kérdése a fenntartható fejlődés
Az ukrán földpiac jövője szorosan összefügg a gazdasági stabilitás kérdésével, különösen a mezőgazdaság mint kulcságazat tekintetében. A fenntartható fejlődés és a gazdasági diverzifikáció előmozdítása érdekében létfontosságú, hogy az ukrán kormány folytassa a földpiaci reformokat, ösztönözve a kis- és középvállalkozásokat, valamint a start-up agrárvállalkozásokat a piaci részvételre. Ezzel párhuzamosan a jogi és pénzügyi infrastruktúra fejlesztése, mint például a hitelhez való hozzáférés javítása és az adózási környezet optimalizálása, elengedhetetlen a piaci körülmények javítása és a beruházások vonzása szempontjából.
Ezek az intézkedések nem csupán a gazdasági növekedést segíthetik elő, hanem hozzájárulhatnak az ország vidéki területeinek társadalmi-gazdasági újjáéledéséhez is.
Tehát, bár a földreformot széles körben vitatják, és számos kihívást és bizonytalanságot rejt magában, az átalakulás folytatódik. A piac végleges szerkezete és működési sajátosságai a háború után, számos belső és külső tényező függvényében alakulnak majd ki. Az előrejelzések szerint a piac további liberalizálása és a tranzakciók átláthatóságának növelése jelentős bevételeket generálhat az állam számára, miközben hosszú távon stabilizálódik és növekszik a földpiac.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
