Egy kis magyar közösség még kisebb iskolájában nagy lelkesedés és még nagyobb összetartás tapasztalható. A Bótrágyi Gimnáziumban a csökkenő létszám ellenére is jó eredményekkel és a tornaterem hiányától függetlenül is jó kondícióban lévő diákokkal büszkélkedhetnek.
Simon Rita (Bótrágy)
– A falusi iskola nem egy hagyományos épületben kapott helyet. A Lónyai család kúriájában rendezték be, amely família ennek a területnek a birtokosa is. Mit lehet tudni az épületről?
– Sokan mondanak sokfélét, hogy kié volt ez az építmény, de igazából egyikre sincs bizonyíték. Mi csak annyit tudunk, hogy az 1900-as évek elején épült, a második világháború idején állatorvosi rendelőként szolgált, aztán ebbe az épületbe helyezték el a tanyasi szegény családokat az úgynevezett Bagolyszállásról. De volt itt kolhoziroda és községháza is, majd, a múlt század 50-es éveiben, alakították át iskolává – kezdi beszélgetésünket Balogh Erzsébet, az intézmény vezetője. – A községben 1946-tól magyar tannyelvű elemi, 1951-től általános iskola működik. Az 1986-1987-es tanévtől párhuzamosan magyar és ukrán nyelven folyt az oktatás, jelenleg csak magyar felső osztályaink vannak. A főépületben az 5-9. osztályosok tanulnak.
Az iskolánknak négy különálló épülete van.
A 2-es számú épületben, ami egyben a parókia is, az ukrán alsósok tanulnak. Ott csak egy osztály van most, de úgy tűnik, szeptembertől lesz még egy. A magyar alsó osztályosok pedig a 3-as számú épületben tanulnak. Korábban voltak ukrán felsőseink is (ők a négyes számú épületben voltak elhelyezve), de mivel lecsökkent a gyereklétszám, és sokan ki is vándoroltak, illetve problémás volt a buszközlekedés Újbótrágyból, egyre kevesebben vállalták a beutazást. Jelenleg a 134 tanulónk közül 11-en először ülnek iskolapadokban. A diákok innen a Rákóczi-főiskola szakképző intézetébe mennek, a Bátyúi Líceumba vagy egyházi intézményekbe felvételiznek.
Az igazgatónő elmondta, 5 évvel ezelőtt volt a legnépesebb első osztályuk közel 20 nebulóval.
2014-ben indult a fokozatos kivándorlás az országban kialakult helyzet miatt, az elmúlt két évben pedig még inkább felgyorsult ez a folyamat.
Erzsébet 32 éve dolgozik az iskolában, immár hatodik éve megbízott igazgató. Korábban biológiát, kémiát és földrajzot is tanított, főleg az ukrán osztályokban. Mint mondja, habár néhányan elmentek a tanárok közül a kialakult helyzet miatt, de ennek ellenére nem küzdenek tanárhiánnyal. Jelenleg tizenhat pedagógus van a kollektívában és minden tanárnak megfelelő mennyiségű óraszám van biztosítva.
– Nagyon fontos a megmaradás, reméljük, azok a gyerekek, akik még itt vannak, maradnak, és bízunk benne, hogy idővel még kicsit többen is leszünk…
– Mire lenne szüksége az iskolának?
– Elsősorban arra, hogy minél több olyan tanulónk legyen, aki szomjazik a tudásra. De ha tárgyi eszközökre gondolunk, akkor ha kívánhatnánk, egy interaktív táblát kérnénk, hogy színesebbé tegyük az órákat. Ezen túl egy tornatermet vagy egy műfüves pályát szeretnénk még.
Megtudtuk, 2019 nyarán tetőfedésre és belső felújításra is sor került helyi és magyarországi finanszírozásból. Lebontották az omladozó csempekályhákat, de nem váltottak központi fűtésre. A mai napig kályhával fűtenek minden tanteremben.
Az áramkimaradások idején ebből a „hátrányból” előny formálódott, mert legalább nem kellett hideg osztályokban dideregniük.
Az iskola diákjai jól szerepelnek a tantárgyi vetélkedőkön, egészen a területi megmérettetésig jutottak ukrán nyelv és irodalomból, amit a magyar osztályokban oktatnak. Tavaly a Terebesi Viktor matematikaversenyen is jeleskedtek. Tornából is jó eredményeik vannak, ahhoz képest, hogy se tornatermük, se műfüves focipályájuk nincs.
– Második-harmadik helyezéseket érünk el, teremfociversenyekre is járunk. A gyerekek az udvaron játszanak, két tégla jelzi a kapufát.
Olykor a fagyközeli hőmérsékletben is kint tornázunk, de ez nem szegi a kedvüket, és hála Istennek betegek sem szoktak lenni, nálunk most sem volt karantén. De mivel télen nem tudunk kimenni, olyankor az asztaliteniszt gyakoroljuk, és abból is kiváló eredményeket érünk el. Az egyik versenyen 6 oklevélből 5-öt mi zsebeltünk be. Sakkozunk is, illetve különböző ügyességi játékokat keresünk, amit az osztályteremben is lehet végezni. Igyekszünk mindent megtenni a diákjaink jólétéért, tudásáért, reménnyel és pozitivitással töltjük fel őket, különböző programokkal szórakoztatjuk a fiatalokat, de sajnos fogyunk, mint a gyertyaszál…
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
