A két éve tartó orosz–ukrán háború megkérdőjelezhetetlenül rányomta a bélyegét az oktatásra is. Legutóbbi, nem reprezentatív felmérésünkből is az derül ki, hogy olvasóink egyöntetű véleménye szerint romlott az oktatás színvonala az elmúlt időszakban.
Simon Rita
Ezt támasztja alá a PISA tanulmány is, amiből kiderül, hogy Ukrajnában az iskolások több mint 40 százaléka nem rendelkezik alapvető matematikai és olvasási ismeretekkel.
A járvány és a háború körülményei között eltöltött négy év alatt az ukrán gyerekek olvasási és számolási képességei jelentősen romlottak. Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy a gyerekeknek huzamosabb ideig távoktatásban kellett tanulniuk, a háború elején pedig szintén át kellett állni az online oktatásra.
Okszen Liszovij oktatási miniszter szerint Ukrajnában még most is 900 000 gyermek tanul online. A cél az, hogy legalább 450 ezren visszatérjen a jelenléti oktatáshoz.
Nehezíti a helyzetet az is, hogy még most is gyakoriak a légiriadók, s emiatt néha meg kell szakítani a tanórákat, és ez is kizökkenti a tanulókat a ritmusból.
A Haranglábi Gimnázium alsó tagozatos tanítója nem tapasztalta, hogy drasztikusan csökkent volna az oktatás színvonala, inkább csak abban érhető tetten a háború hatása, hogy a gyerekek sokkal figyelemzavarosabbak lettek.
– A figyelemzavar igazából már a világjárvány és a vele járó online oktatás idején jelentkezett, és a háború alatt ismét visszatérő távoktatás csak tovább rontott a helyzeten – jegyezte meg Halász Éva. – Amióta ilyen sok időt töltenek a gyerekek a telefonok, számítógépek előtt, nehezebben olvasnak, lassabban gyarapszik a szókincsük. Hozzászoktak a képernyőhöz, és azt látom, hogy többször és minél változatosabb prezentációkat kell vetíteni a kicsiknek az interaktív táblán, hogy lekösse a figyelmüket, mert máskülönben nem rögzül olyan könnyen az agyukban a tananyag. A kütyük velejárója, hogy nem tudnak huzamosabb ideig egy valamire koncentrálni.
A pedagógus hozzátette, az is rányomja a bélyegét a gyermekek tanulmányi előmenetelére, hogy a családok szétszakítottságban élnek. Ahhoz, hogy együtt lehessen a család, sokat kell utazniuk, esetleg ki is maradniuk az iskolából. „A gyermekek lelki állapotát és tanulási vágyát nagyban befolyásolja a háború okozta bizonytalanság is” – vélekedett Halász Éva.
Az ukrán oktatási rendszer fokozatos átalakulása megkérdőjelezhetetlen. Több olyan törvénytervezet is napvilágot látott, ami véleményem szerint nem feltétlenül az oktatás színvonalának emelésére hivatott. Például az a törvénytervezet sem, ami a kötelező érettségi eltörlésére vonatkozik a szakközépiskolákban.
Az oktatási minisztérium javaslata szerint az érettségit bármikor megszerezheti az illető, és a szakképzési intézmények hallgatói mostantól kaphatnának diplomát anélkül, hogy kötelezően elsajátították volna a középiskolai tantárgyakat.
A törvényjavaslat értelmében a diákok az érettségit más tanintézményben is megszerezhetik, a szakképzéssel párhuzamosan, vagy bármikor az életük folyamán. Ezenkívül az új jogszabály lehetővé tenné, hogy azok a személyek is felvételizhessenek a szakképzőkbe, akik nem rendelkeznek érettségivel.
Adott a kérdés: mindez előrelépés egy jobban felkészült, jelentős szakmai gyakorlati tudással rendelkező generáció felé, vagy visszalépés egy alapműveltség nélküli, motiválatlan társadalom felé?
Előző heti KISZó-kérdésünk elemzése:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
