Ha valaki arra számított, hogy majd nyugdíjas korában megpihenhet, ki kell ábrándítanom. Denisz Smihal a minap kerek perec bejelentette, hogy tizenöt éven belül megszűnik a nyugdíjfolyósítás intézménye. Úgyhogy kezdhetünk gyűjteni…
Immár biztos: nem lesz pénz a jelenleg harmincas-negyvenes éveikben járók és ennél fiatalabbak nyugdíjkifizetéseire. Gyakorlatilag ez az ukrán kormány álláspontja. A háttérben mind gazdasági, mind demográfiai okok állnak, közölték. Az országban egyre nő az idős emberek aránya, miközben rohamosan csökken a születések száma. Ezt a helyzetet súlyosbítja tovább az aktív, termékeny korban lévő nők folyamatos külföldre áramlása, így azon korosztály, amelynek adója révén majd eltarthatnák a leendő szépkorúakat, meg sem születik. Vagyis a Nyugdíjalap kasszája egyre inkább ki fog ürülni. Viszont az egységes társadalombiztosítási járulékot továbbra is minden hivatalos munkavállalótól levonják, ennek ellenére, a már említett korosztály mégsem számíthat rá, hogy öreg korában az majd biztosítja a megélhetését, még ha szerényen is. Igazságtalan? Egyértelmű.
Ukrajnában papíron jelenleg három szintű a nyugdíjrendszer. A szolidáris rendszeren belüli befizetéseink biztosítják a mostani idős emberek juttatásait. A második szint, a kötelező felhalmozó rendszer, amelynek keretében egy személyes gyűjtőszámlára utalnák bérünk bizonyos részét, amelyet majd idős korunkban felhasználhatunk. Ám ez a rendszer csupán papíron működik, a gyakorlatban még nem. A harmadik szint, az önkéntes nyugdíjfelhalmozó, amelynek keretein belül önként, az általunk megállapított összegben utalhatunk pénzt vagy a Nyugdíjalap vagy valamilyen más pénzügyi intézmény számlájára, ahol felhasználásra várva halmozódik. Ez azonban ugyancsak életképtelen ötlet jelenleg, mivel olyan alacsonyak a hivatalos jövedelmek, hogy azok a megélhetésre sem elegendők, nemhogy a takarékoskodásra. És ott vannak még a biztosítási társaságok által kínált kamatozó megtakarítási lehetőségek. Ezekkel csupán egyetlen aprócska gond van: hogy időközben csődbe juthatnak és pénzestől, szőröstől-bőröstől eltűnhetnek, ami valljuk be, a jelenlegi kiszámíthatatlan és korrupt miliőnkben nem elképzelhetetlen.
A nyugdíjpénztár már évtizedek óta deficites, a benne tátongó egyre nagyobb lukat évről-évre az állami költségvetésből tömik be. A szakemberek szerint azonban nem csupán arról van szó, hogy a Nyugdíjalap bevétele egyre csak csökken, hanem arról is, hogy a pénzek – mind a nyugdíjakat fedező, mind a költségvetési – felett rendelkező csinovnyikok, politikusok rosszul gazdálkodnak. Ők a pillanatnyi érdekérvényesítésük végett igyekeznek népszerű intézkedéseket foganatosítani, azzal nem sokat törődnek, mi lesz húsz, harminc év múlva. A költségvetés ürül, a képviselők egymást váltják, amint azt a gyakorlat mutatja, soha senki nem kéri számon, számoltatja el a leköszönő bársonyszék tulajdonosokat, akik mindig elődeikre mutogatnak az éppen aktuális problémák miatt.
Szóval, a szolidáris nyugdíjrendszer sajnos képtelen méltó öregkort biztosítani a szépkorúaknak. Ezért már most el kell gondolkodnunk azon, miből fogunk megélni hajlott korunkban…
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
