Két év, félmillió segélyezett, 2300 tonna adomány.
Az orosz–ukrán háború kapcsán az Ökumenikus Segélyszervezet történetének eddigi legnagyobb humanitárius segítségnyújtását valósítja meg. Sok ember életét mentette már meg a szó szoros és átvitt értelmében, illetve teszi könnyebbé sokak mindennapjait jelenleg is. Eddig több mint félmillió bajbajutottnak segített összesen 13,5 milliárd forint értékben. Míg Ukrajna középső és nyugati részén a belső menekültek hosszú távú támogatása, a frontvonalhoz közel eső területeken továbbra is a túléléshez szükséges azonnali segítség van a Segélyszervezet munkájának fókuszában. Azokon a területeken pedig, ahol a front korábban vonult át, már a helyreállításban vállalnak komoly szerepet az ökumenikusok.
Bujdosó Ivett
Gerevich János, az Ökumenikus Segélyszervezet ukrajnai képviseletének vezetője a szervezet Kárpátalján kifejtett tevékenységéről tájékoztatott. Míg a szervezet beregszászi központjának munkatársai és a helyi önkéntesek a háború első hónapjaiban elsősorban a beregsurányi határátkelő ukrajnai oldalán létrehozott, kilométeres sorokban várakozó embereket éjjel-nappal ellátó segítőpont működtetésére koncentráltak, addig ma már „csak” a menekültszállókon maradt rászorulókat támogatják és egyéb infrastrukturális projekteket valósítanak meg.
– A megyei közigazgatással kötött megállapodás szerint vállaljuk a gyermek- és a szociális intézményrendszer segélyezését, illetve a menekültszállókon elhelyezett emberek támogatását – jegyezte meg Gerevich János. – Jelenleg élelmiszerrel, higiéniai és gyermekápolási cikkekkel látjuk el azt a 80 menekültszállót, ahol több mint 3000 belső-ukrajnai él. A Segélyszervezet Ukrajnában összesen több mint 300 menekültszállást támogatott már tárgyi adományokkal, többet pedig alapvető háztartási gépekkel, eszközökkel is felszerelt. Ezen kívül Kárpátalján nagy hangsúlyt fektetünk infrastrukturális fejlesztésekre is. Így többek között Nagyszőlősön egy régi kollégium épületét teljes körűen felújítva 200 fős menekültszállást, Beregszászon pedig 4 egyedülálló, többgyermekes anya számára biztonságos átmeneti tartózkodást nyújtó anyaotthont hoztunk létre. Most épül egy újabb ilyen intézmény, hamarosan befejezzük a 35 férőhelyes óvodát Korláthelmecen.
Gerevich János szerint azok az emberek, akik a kárpátaljai menekültszállókon maradtak, már nem valószínű, hogy visszamennek, mivel szociálisan hátrányos helyzetben lévő, idős személyekről van szó, akik egészségügyi állapotuk miatt nem képesek költözni vagy nincs is hová visszamenniük. A Segélyszervezet ukrajnai képviseletének vezetője hozzátette, az ő további támogatásuk magától értetődő, ugyanakkor a jövőben egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az egyedül maradt, idős helyi lakosokra is, akiknek szintén jelentősen romlott az anyagi helyzetük.
A beregszászi központ mellett először Lembergben, majd Kijevben és Dnyiproban hoztak létre humanitárius irodákat, jelenleg a szervezet összesen 22 megyében nyújt segítséget.
A háború óta több mint 110 segélyszállító kamion lépte át a magyar–ukrán határt. A főként tartós élelmiszerből, higiéniai és gyermekápolási cikkekből, generátorokból vagy éppen gyógyszerből álló támogatás össztömege az elmúlt két év során a 2300 tonnát is meghaladta. Szatmári Barnabás, a szervezet ukrajnai humanitárius koordinátorát arról kérdeztük, az ukrajnai belső menekültek támogatása hogyan alakult át az elmúlt két év során?
– Mint minden válságnál, itt is jellemző volt, hogy a kezdeti időszakban rengeteg felajánlás érkezett, aztán ez fokozatosan csökkent, és mi is átalakítottuk a segélyezést. Jelenleg a készpénzes támogatást részesítjük előnyben az ország legnagyobb részén, ami a legrugalmasabb támogatást biztosítja a belső menekült családok részére. Ez az ENSZ által meghatározott rendszer szerint működik, amely segítségével ellenőrizni tudjuk a jogosultságot, illetve azt, hogy a regisztrált személyek részesültek-e hasonló támogatásban az elmúlt időszakban. Az egy főre jutó havi összeg jelenleg 3600 hrivnya, amit a kérelmező család egyszerre kap meg egy utalással, 3-6 hónapra előre. A nemzetközi partnerek támogatásával indított készpénzes krízis támogatási programunk keretében eddig összesen 42 363 egyént támogattunk ily módon.
– A frontvonalban élőknél viszont még mindig a napi túléléshez szükséges segélycsomagok a legfontosabbak: élelmiszer, ivóvíz, tüzelő.
– Azokon az elzárt helyeken, ahol például nem működnek az élelmiszerüzletek, létfontosságú egy-egy segélycsomag kézbesítése. Ezen túl egy-egy veszélyhelyzetre reagálva megpróbálunk olyan eszközöket is biztosítani, ami az adott helyszínen életmentőnek számít. Például a felszabadított, a szolgáltatások szinte teljes hiányától szenvedő Herszonba az elsők között szállítottunk két kamionnyi, azaz 30 tonna fogyasztásra kész élelmiszert és ivóvizet a legkiszolgáltatottabb helyzetbe került mintegy 3.500 háztartásnak. Mivel ott megszűnt a közműhálózat, áramfejlesztőket is vittünk akkor. A város mintegy 80 ezer lakójának túlélése a humanitárius segítségtől függött. Hasonló gyorssegélyt nyújtottunk a Kahovkában történt gátrobbantáskor. Akkor is áramfejlesztőkre, szivattyúkra volt leginkább szükség, ezen túl 350 háztartás kapott segélycsomagot a Herszon környéki településeken, amelyek többek között elsősegélykészletet, zseblámpát, vésztöltőket, takarót tartalmaztak.
– Habár az adományok jelentősen csökkennek – ami természetes folyamat minden elhúzódó humanitárius katasztrófánál – a szükségletek, főleg a frontvonalak mentén, nem szűnnek. Nincs kötelező evakuálás, ám mégis mit tapasztalnak, azok, akik már két éve a veszélyzónában élnek, továbbra is a külső segítségre támaszkodnak, ahelyett, hogy elgondolkodtak volna azon, hogy elköltözzenek a frontvonali területekről?
– Az egész országot tekintve megfigyelhetünk valamilyen szintű konszolidációt, ám továbbra is 3,5 millió belső menekültet tartanak számon, közülük rengetegen a forrópontok közelében élnek. Ott az aknaveszély miatt nem beszélhetünk normális körülményekről, arról, hogy az emberek visszatérjenek a háború előtti, megszokott mindennapjaikhoz. Emiatt a megélhetéssel is nagyon komoly problémák adódnak. Herszon, Zaporizzsja és Donyeck megyében járva az a tapasztalat, hogy azok az emberek, akik ott maradtak, már nem akarnak onnan eljönni. Habár egy-egy településen csekély számú, összességében mégis százezres nagyságrendű idős, mozgáskorlátozott vagy megtakarítás nélküli ember nem hajlandó elköltözni azért, mert nem akar belső menekülteket fogadó szállókon élni.
– Ezzel viszont nemcsak a saját, de a segélyszervezetek munkatársai és az önkéntesek életét is kockáztatják. Önök kerültek már veszélyes helyzetbe a frontvonalnál?
– Szerencsére tőlünk még nem követelt áldozatot ez a tevékenység. Viszont ugyanez nem mondható el más nemzetközi segélyszervezetekről. A tavalyi év második felében kiugró számban történtek súlyos sérüléssel, halállal járó balesetek. Herszoni tartózkodásunk alatt volt nagyon forró a helyzet, voltak olyan napok, amikor folyamatosan csapódtak be mellettünk lövedékek, tüzérségi gránátok. A szállásunkhoz közel egy drón maradványa zuhant le. Viszont emberek tízezrei élnek ilyen körülmények között, úgyhogy ez csak még inkább megerősíti bennünk, hogy milyen fontos a segítségnyújtás, és ha mi nem vállaljuk ezt a kockázatot, akkor nem lenne, aki segítsen. Ez a küldetésünk.
– Mindemellett azokon a területeken, ahol a front már átvonult, a helyreállításban vállalnak szerepet. Hogyan kapcsolódnak be Ukrajna újjáépítésébe?
– Az ország középső részén az infrastruktúra helyreállítása kerül előtérbe, elsősorban iskolák, óvodák felújításával. A Segélyszervezet célja ezirányú programjain keresztül a viszonylagos normalitáshoz való visszatérés és a sokat szenvedett lakosság nehézségeinek enyhítése az elhúzódó háború ellenére. A magyar kormánnyal stratégiai együttműködésben Bucsában mentőállomást, Zahalciban konténeróvodát adtunk át, Szinyakban pedig egy postai és önkormányzati funkciókkal is bíró egészségügyi központ megépítésén is dolgozik a szervezet. Az oktatási- és szociális intézmények, illetve menedékhelyek, óvóhelyek felújítása vagy létrehozása mellett tavaly például 530 háborúban megsérült lakóház rendbehozatalához is hozzájárult a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet. Nagyobb mértékű újjáépítésről értelemszerűen ott lehet beszélni, ahonnan viszonylag már távol van a front. Addig is például Herszonban, ahol jelenleg nincs lehetőség az átfogó felújításra, kisebb károk, tetők, ablakok cseréjében viszont már most is tudunk segíteni.
Több mint 100 ezer Magyarországra érkező menekültnek segítettek
A Magyarországon otthonra találó menekültek ellátásának érdekében másfél évvel ezelőtt Budapest belvárosában az Ökumenikus Segélyszervezet létrehozta az Ukrajnai Menekülteket Támogató Központját. Az intézmény egyrészt olyan kézzelfogható segélyáruval támogatja a menekülteket, mint az élelmiszer, higiénés eszközök, ruházat vagy gyermekápolási eszközök, miközben kiemelt hangsúlyt fektet az integrációt segítő szolgáltatásokra is a jövőjüket Magyarországon tervezők számára. Az oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz jutás, a munkavállalás elősegítése, illetve felnőttképzések mellett a gyermekek gondozása és a nyelvtanulás terén is segítenek a központ munkatársai. Az intézményhez tartozó Közösségi Térben ukrán családok gyermekei számára folyamatosan tartanak napi szintű terápiás és fejlesztő foglalkozásokat, nyáron pedig több helyszínen szervez a Segélyszervezet táborokat az ukrajnai menekült gyermekek számára.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
