Több hónapos várakoztatás és „félrebeszélés” után csak megérkezik Ukrajnába az Egyesült Államok katonai segélycsomagja. Igaz ugyan, hogy ez végül csak hitel lett, de a kongresszusi döntéshozók sem igazán számolnak annak visszafizetésével, mert az amerikai elnöknek joga lesz két részletben elengedni a tartozást. Ám ez most csak részletkérdés, ennél sokkal lényegesebb, hogy a több, mint 60 milliárd dolláros katonai csomag miként változtathatja meg a bő két éve dúló orosz–ukrán háború forgatókönyvét?
A segélyért cserébe Washingtonban azt várják el Kijevtől, hogy kellő számban találjon embert, akinek a kezébe lehet adni a haditechnikát, s állítsa meg a lassú, de sajnos folyamatos orosz előretörést a fronton, s miután stabilizálódnak a viszonyok, ősszel akár egy újabb ukrán ellentámadás is körvonalazódhat. Persze sok függ attól, mikor és milyen ütemben érkezik a segély. Olyan híreket is lehetett olvasni, hogy az Ukrajnának szánt készletek már az európai fegyverraktárakban vannak, s nagyon rövid idő alatt eljuthatnak az ukrán hadsereghez. Ezt sürgette Volodimir Zelenszkij is, amikor azt mondta, Ukrajna nem engedheti meg magának, hogy hosszú hetekig vagy hónapokig várjon a támogatás gyakorlati realizálódására, arra most azonnal szükség van.
Az államfő az NBC News amerikai hírtelevíziónak azt is leszögezte: „Az USA hadseregének most nem kell háborúznia a NATO-tagállamok megvédése érdekében. Az ukránok ezt megteszik. A civilizált világ csak fegyvert biztosít, s úgy gondolom, ez egy jó döntés”.
Mike Johnson, a képviselőház Trump-párti elnöke a döntő szavazás előtt pedig azzal érvelt, miszerint Ukrajna olyan kritikus fázishoz ért, hogy fegyverek nélkül orosz diadal fenyeget. A republikánus házelnök szerint Oroszország nem állna meg, s rátámadna a környező NATO-tagállamokra, ezért még Ukrajnában kell az „orosz medvét” megállítani. Johnson őszintén megmondta: „inkább fegyvereket adjunk nekik, semmint katonáinkat kelljen odaküldeni”. Azt is mondta, a fia most fog felvételizni egy amerikai haditengerészeti akadémiára, s szeretné biztonságban tudni őt.
Párttársa, Eric Swalwell nyilatkozata is ugyanezen sorba illik. A képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a megszavazott pénz nagy része az Egyesült Államokban marad, és eközben amerikai életeket mentenek. Íme, Swalwell szavai: „Az ukrajnai segélycsomag nem csak Ukrajna számára előnyös, ez a mi gazdaságunk számára is hasznos”. Információi szerint a már korábban kiutalt segélyek 57 százaléka az Egyesült Államokban került felhasználásra. „Az Ukrajnának nyújtott támogatás most kevesebb vérbe és pénzbe kerül, mintha azt várnánk, hogy Oroszország megtámadja egyik NATO-szomszédját. Sok munkahelyet is teremtünk ezzel, ez egy olyan alku, amiért mindenkinek szurkolni kell” – magyarázta a döntés okát választóinak a kongresszusi képviselő.
Ezek tehát a kijevi és washingtoni vélemények. De hogy mi lesz a fronton? Nehéz jósolni, majdhogynem lehetetlen, mert nem tudni, lesz-e, s ha igen, mégis milyen orosz válasz. Zelenszkij több alkalommal is azt nyilatkozta, készen kell lenni arra, hogy Oroszországban újabb nagyszabású mozgósítást rendelnek el, s akkor még a megszigorított ukrán mozgósítási szabályozás is kevés lehet. Kirill Budanov, a katonai hírszerzés főnöke pedig arra figyelmeztetett, hogy az agresszor május végén, június elején több frontos, összehangolt támadást indíthat az ország ellen, ami nem csak a frontvonalban fog megmutatkozni, de konkrét részleteket nem árult el. Hírmagyarázók azt találgatják, hogy esetleg a május 20-a utáni állapotra célozhatott, amikor lejár az államfő hivatali ideje, de a hadiállapot végéig választások ugyebár nem lesznek Ukrajnában. Olyan vélekedésekkel is találkozni, miszerint Ukrajna „megerősítése” egyfajta üzenet is Moszkvának, hogy semmilyen körülmények között nem lesz képes „leigázni” Kijevet, ezért jobban teszi, ha nagyobb nyitottságot mutat az igazságos béke megteremtésének az irányába.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
