Szinte duplájára emelték az áramdíjat Ukrajnában
Június 1-től a lakossági áram díja mindenki számára egységesen, kilowattonként 4,32 hrivnya lett. Az új tarifa alapján egy átlagos fogyasztású (havi 168 kWh) család havonta 725,8 hrivnyát fog fizetni az áramért. Az éjszakai áramdíjat ugyanakkor nem törölték el. Korábban a villamosenergia-tarifa felülvizsgálatának különböző forgatókönyvéről beszéltek, ám sem a kedvezőbb áramdíj, sem a differenciált megközelítés nem valósult meg.
KISZó-összeállítás
Oleh Popenko, a Közüzemi Fogyasztók Szakszervezetének vezetője szerint nem indokolt ez a döntés. Mint kifejtette, sokan nem értik, miért pont 4,32 hrivnya lett az új áramdíj.
„Nincs gazdasági alapja, teljesen szakszerűtlen a megállapított összeg. Emellett nem hiszem, hogy az infrastruktúra helyreállításához szükséges pénzt tarifaemeléssel kellene előteremteni. Van elég pénzünk hozzá más forrásokból is, például a Világbanktól, az Európai Beruházási Banktól és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól. Van egy energia-helyreállítási alapja is az országnak, ahol az energiaügyi minisztérium beszámolója szerint 480 millió eurót gyűjtöttek össze. Így tehát összesen 20 milliárddal rendelkezünk – fogalmazott Popenko.
– Ezért nem értem, miért kellene most emelni a tarifákat, és azt mondogatni, hogy pénzre van szükségünk a helyreállításhoz. Miért hazudjunk az embereknek? Biztos vagyok benne, hogy a befolyt összegekből egy fillér sem megy újjáépítésre.”
A szakértő szerint a villamosenergia-tarifák emelésével párhuzamosan növekszik a házkezelőségek fenntartási költsége is. Ez az ár tartalmazza ugyanis a közös helyiségek világításának, lifthasználatának, szivattyúzásának díját is. Összességében nyáron átlagosan 400-500 hrivnyával emelkedik így az összeg, az energiaügyi tárca által tervezett többletbevételek összege pedig mintegy 45 milliárd hrivnya lesz.
„A tarifa emelése a lakosság kommunális szolgáltatásokkal kapcsolatos tartozásának felhalmozódását eredményezi. Ebben látom a nehéz szociális helyzet óriási kockázatait, a kommunális szolgáltatások adósságának növekedését. A lakosság fizetni fog a villanyért, ugyanakkor más közüzemi szolgáltatásért adósságot halmoz fel. Így történt ez mindig. Mert az áramot le lehet kapcsolni, de például a fűtést vagy a meleg vizet nehéz elzárni” – fejtette ki Oleh Popenko. Hozzátette, a bíróságon folyamatban lévő ügyek több mint fele közüzemi és energiaszolgáltatói fellebbezés fogyasztói tartozás miatt, ami azt mutatja, az embereknek ma, tegnap, egy éve, két éve sem volt már miből fizetniük a rezsit.
„A tarifák emelésével csak szegénységbe taszítjuk az embereket” – fogalmazott a szakszervezet vezetője.
A tarifaemeléssel egyidejűleg a vállalkozások energiavállalatokkal szembeni adóssága is nő. Elsősorban a vízközműveké, amelyek folyamatosan forráshiányra panaszkodnak.
„Az árampiacon június 1-től emelkedett a tarifa. Jelentősen. Valójában minden jogi személy villamosenergia-költségei jelentősen megnövekednek. Az ilyen mértékű emelésre például a vízműveknek egyáltalán nincs pénzük. Így e vállalkozások adósságnövekedésére, rendkívüli helyzetekre és leállásokra számítunk. Ezért a tarifaemelés a lakhatási és kommunális szolgáltatások eladósodottságának még rosszabb állapotához vezet. A hő- és áramszolgáltatás kikapcsolható, de a vízellátás minden város életének alapja. Amint a vízellátást kikapcsolják, a szennyvízrendszer is leáll. Lehetetlen lesz visszafordítani ezt a folyamatot. Ám sajnos senki sem gondol erre” – vélekedett Oleh Popenko.
Felmerül a kérdés, a tarifa emelése a lakosság áramfogyasztásának visszaesését, ezáltal az áramszünetek időtartamának csökkenését is eredményezi? A szakértő szerint senki nem fog kevesebbet fogyasztani.
„A háztartási fogyasztók 80 százaléka havonta akár 175 kW-ot is fogyaszt. Mára sokan elmentek, így nehéz ezt pontosan meghatározni. Különböző adatok szerint a lakosság 10-18 százaléka használ havonta 100 kW-ot, vagy annál kevesebbet. Ez már energiaszegénységnek minősül, ami azt jelenti, hogy az emberek nem tudnak fizetni annyi villamos energiáért, amennyire szükségük lenne” – fejtette ki a szakszervezet vezetője.
Popenko szerint differenciált megközelítésre lett volna szükség, ám az energiaügyi minisztérium elzárkózott ettől a megközelítéstől. Mint mondta, azt válaszolták, hogy az emberek nem fognak pontos adatokat leadni, a tárcának pedig nincs kapacitása az óraállások ellenőrzésére.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
