Interjú Zubánics Lászlóval Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökével
A kisebbségi törvény által előírt testület az elmúlt héten tartotta első, alakuló ülését Kijevben. A tanácsban 18 ukrajnai nemzeti kisebbség – a román, az azeri, a szlovák, a lengyel, a zsidó, a magyar, a roma, a gagauz, a német, a bolgár, a török (meskheti), a cseh, a moldáv, a görög, a pakisztáni, az örmény, a grúz és a horvát – képviselői kaptak helyet. Összetételét a kisebbségi szervezetek ajánlásai alapján az Ukrajnai Etnopolitikai és Vallásszabadság Állami Szolgálata hagyta jóvá, majd Ukrajna Igazságügyi Minisztériuma jegyezte be. A magyar kisebbséget Zubánics László képviseli a testületben. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke kijevi útjáról visszatérve nyilatkozott lapunknak a tanács felállításának céljairól, funkciójáról és működésének szabályzásáról.
Szabó Sándor
– Mi indokolta a tanács létrehozását?
– Ukrajna számára az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének egyik előfeltétele volt a nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadása. A tanács létrehozását és hatáskörét ez a kisebbségi törvény írja elő, működét a Miniszteri Kabinet kapcsolódó rendelete szabályozza. Az uniós szervek feltételként szabták meg egy állandó fórum felállítását, amely konzultációs testületként működik és közvetlenül a nemzetiségek kérdéseivel foglalkozik. Céljai között szerepel a felmerülő kérdések megvitatása és véleményezése. Feladata továbbá az európai uniós szervekkel való kapcsolattartás. A végrehajtó hatóságok eddig különböző kérdésekben külön-külön egyeztettek a kisebbségi szervezetekkel, ezentúl ezt a tanácson keresztül tehetik meg. A működési szabályzat számos lehetőséget biztosít arra, hogy hallathassuk a hangunk. De még nagyon az elején járunk, nehéz megmondani, mennyire lesz eredményes, sikeres ez a munka, de ahogy a közmondás is tartja: a puding próbája az evés.
– Milyen elvek alapján választották ki a testület tagjait?
– Minden nemzeti közösség egy személyt delegálhatott a tanácsba. Mindenki pályázhatott, aki bejegyzett jogi személyiségként van bejegyezve az országban. A 127 ukrajnai nemzeti kisebbségből 18 jelentkezett, ezek rendelkeznek szervezeti struktúrával. A jelenlegi szabályzat szerint legközelebb négy év múlva lehet bővítés. Egy kisebbségtől egy szervezet és egy személy képviselheti az adott közösséget. Mivel nem volt egy közös jelölt végül három magyarságszervezet külön pályázott, a meghatározott kritériumok alapján az Ukrajnai Etnopolitikai és Vallásszabadság Állami Szolgálat döntött arról, hogy mi képviselhetjük az ukrajnai magyar kisebbséget.
– A közös fellépés révén mennyivel lehet hatékonyabb a nemzeti kisebbségek jogainak védelme?
– Vannak régi motorosok a tanácsban, akikkel már közel tíz éve folyamatosan együttműködünk kisebbségvédelmi témákban. Ilyennek a román és a moldáv nemzeti kisebbség vezetői, akikkel közösen léptünk fel bizonyos kérdésekben az EU-s és kijevi orgánumok irányába. Hárman-négyen vagyunk a 18-ból, akikkel lehet közös platformot kialakítani. A működési szabályzat is kimondja, hogy a felmerülő kérdésekben és ügyekben nem kell többségi egyetértés. A tagok nem kötelesek a többségi véleménynek magukat alávetni, különvéleményét a jegyzőkönyvben meg is fogalmazhatja.
– Milyen állami hatóságokhoz fordulhat javaslataival a tanács?
– Gyakorlatilag a végrehajtó hatalom képviselőihez és a törvényhozó hatósághoz benyújthatjuk a javaslatainkat. Ebben segítségünkre lesz az Ukrajnai Etnopolitikai és Vallásszabadság Állami Szolgálat. Amelynek bizonyos kötelezettségei is vannak a tanács irányába. A működési szabályok értelmében más hatóságok számára megfontolandó a javaslat, míg az állami szolgálatnak végre kell hajtania ezeket. Különböző fórumokon is hallathatjuk a hangunk. Legközelebb június 7-én lesz egy jelentősebb kisebbségügyi tanácskozás Kijevben, ahová meghívást kaptunk. Ezen az oktatási minisztérium illetékesei, valamint Budapestről online csatlakoznak be a tanácskozásra.
– Az alakuló ülésen megfogalmazódott a tagok részéről valamilyen konkrétum, hogy milyen irányvonalat képvisel majd a tanács?
– A következő ülésre készül el az idei útiterv arról, hogy az idei évben milyen kérdésekkel tervezünk foglalkozni, minden tag javaslatot tehet erre. A tanács megválasztott elnökének vannak államigazgatási tapasztalatai, hiszen korábban a külügyminisztériumban is dolgozott, a kanadai ukrán nagykövetségen, valamint a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsnak is tagja volt. Egyébként a görög kisebbség képviselőjéről van szó. Részben azon leszünk, hogy tartalommal töltsük meg a testület munkáját. Az elnök és az elnökhelyettes megbízása egy évre szól, maga a testület 4 éves kadenciában működik. A tisztségeket egy kadencián belül nem töltheti be ugyanaz a személy, így évente változik az elnök és az alelnök személye. Megpályáztam az alelnökhelyettesi posztot, de nem kaptam elegendő szavazatot.
– A magyar nemzeti kisebbség ügyében mely kérdések kerülhetnek megvitatásra a tanácsban?
– Azt tervezzük, hogy egyeztetünk a többi magyarságszervezet képviselőivel és konzultálunk a magyarországi partnerekkel arról, hogy milyen fellépésre van szükség kisebbségi jogaink védelmében. Ami pozitívum, hogy a beterjesztésekre, írásos megkeresésekre az ukrán jogszabályok értelmében tíz, legkésőbb húsz napon belül hivatalos választ kell hogy kapjunk. Ezáltal hivatalos úton tudunk fellépni különböző, minket érintő kérdésekben. A tanács állandó és ideiglenes munkabizottságokat állíthat fel egy-egy témában. A munkába bevonhatók a központi és a helyi végrehajtó hatóságok, önkormányzati tisztviselők.
Kapcsolódó:
– Mik azok a kérdések, amelyek érdekérvényesítésében közösen tudnak majd fellépni a tanács tagjai?
– Az anyanyelvi oktatás és a mindennapi nyelvhasználat garantálásának kérdésében biztosan egyetértés lesz a tagok között. Elsősorban a román és a moldáv kisebbségi képviselőkkel. A kis létszámú nemzeti kisebbségek teljesen más problémákkal küzdenek, mint például mi. Gondolok itt a néhány száz fős ukrajnai horvátságra, a néhány ezres szlovákságra, bár az oktatás kérdése az utóbbi kisebbséget is érinti. A görögök szét vannak szórva, a grúzoknak, örményeknek megint más igényeik vannak.
– Január végén, amikor Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Kárpátalján járt és ukrán kollégájával tárgyalt, 11 pontban foglalta össze, miben vár előrelépést a kisebbségi jogok tekintetében Kijevtől. A találkozón döntöttek arról, hogy egy kormányközi bizottságot állítanak fel, amelynek tíz napos határidőt szabtak a vitás kérdések rendezésére. Ezekben a kérdésben történt érdemi előrelépés?
– A bizottság többször is ülésezett és tudomásom szerint az elmúlt hónapokban több magas rangú ukrán tisztviselő is járt Budapesten ezeknek a kérdéseknek az egyeztetése végett. Kijev azóta letett az asztalra egy javaslatcsomagot. Ám ennek tartalmát mi nem ismerjük. Ha azt akarjuk, hogy ezek a vitás kérdések elmozduljanak a holtpontról, akkor valamilyen közreműködésre szükség van. Bízunk benne, hogy előbb-utóbb ez is napirendre kerülhet a most felállított testületben. Az, amit Budapest javasolt, nem csak a magyarokat érinti, elvonatkoztatva a magyar kérdéstől, egységes ukrajnai kisebbségi problémákról beszélhetünk.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
