Véget ért a svájci békecsúcs. A békéhez közelítő útiterv azonban továbbra sem létezik. A Svájcban lebonyolított értekezlet arra mindenképp jó volt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legitimitását megerősítse, azonban a valódi béke megteremtésének a feltételei még csak nem is körvonalazódnak.
A legnagyobb probléma az, hogy Helvéciában egyértelműen kiderült, nincs nemzetközi egység a 10 pontos ukrán béketerv vonatkozásában. A jelenlévő 92 ország és nemzetközi szervezet közül 80-nál is kevesebb szignózta a fórum kommünikéjét, holott azt a végére csupán 3 pontosra redukálták, s a legfontosabb ukrán követelésről – az 1991-es határok visszaállításáról – érdemben szó sem esett. Kína ott sem volt, Joe Biden amerikai elnök sem erősítette jelenlétével a törekvéseket, a legjelentősebb BRICS-tagállamok, mint például India, Brazília, a Dél-afrikai Köztársaság nem írta alá a közös dokumentumot.
A Kijev által sokat kritizált Magyarország ellenben csatlakozott az aláírókhoz, s miután a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak garantálása bekerült abba a keretdokumentumba, ami Ukrajna feladatait írja elő a csatlakozási tárgyalások folyamán, így Budapest már azt sem ellenzi, hogy ezek az integrációs folyamatok megindulhassanak Kijevvel.
Egy nagy felismerése mégis volt a svájci csúcsnak. A záródokumentum tartalmából arra lehet következtetni, a résztvevők elismerték, Oroszország bevonása nélkül nem lehet békét teremteni. Maga Zelenszkij elnök vagy éppen Dmitro Kuleba külügyminiszter is úgy értékelt, tisztában vannak azzal, hogy előbb-utóbb közös asztalhoz kell ülni a betolakodó ruszkikkal. Egyhamar azonban erre aligha kerülhet sor. Ennek több akadálya is van. A Kreml szándékosan a svájci csúcshoz igazította legújabb követeléseit, amiben az áll, hogy a jelenleg megszállt régiókon túl Zaporizzsja és Herszon megye teljes területét is kérik. Összevetve ezt a legfőbb ukrán követeléssel, miszerint az összes orosz katonának el kell hagynia Ukrajna teljes területét, beleértve a Donbászt és a Krímet, egyértelmű, hogy a legcsekélyebb közös fogódzópont sem körvonalazódik. Mintha mindkét fél a további eszkalációban lenne érdekelt. És azt se feledjük, a mostani kijevi vezetés, ha akarna, sem tudna egyeztetésekbe bocsátkozni az oroszokkal, hiszen maga az államfő léptette életbe még 2022 őszén azt a határozatot, ami megtiltja az agresszor állammal való érintkezés minden politikai-diplomáciai formáját.
Mindig tanulságos megnézni, miként értékelnek egy-egy helyzetet a nyugati sajtó legbefolyásosabb zászlóshajói. A brit Reuters arra világít rá, hogy teljesen bizonytalan az előttünk álló út. A hírügynökség elemzése szerint nagyon nagy az eltérés az ún. globális Dél és a Nyugat irányvonala között. Előbbi szerint megkerülhetetlenek a közvetlen orosz–ukrán tárgyalások és mindenki részéről súlyos kompromisszumok kellenek. Utóbbi szerint viszont semmi értelme az oroszokkal tárgyalni, ehelyett Ukrajna támogatásának fokozásával térdre kell kényszeríteni az orosz medvét. A BBC emlékeztet az agressziót elszenvedő Ukrajnában eluralkodott háborús fáradtságra, a sokasodó katonasírokra és az önkéntesek apadó számára. A New York Times úgy véli, csak a fronton kialakuló helyzet tud idővel hatással lenni a háború kimenetelére, mert a nemzetközi diplomácia erőtlen ebben a konfliktusban.
S hogy lesz-e folytatása ennek a békecsúcsnak? Erre sem kaptunk választ. Korábban Szaúd-Arábia jelezte, örömmel lennének házigazdák, de most ők is elzárkóztak a közös dokumentum aláírásától, ami nem sok jót ígér.
A diplomácia ereje helyett sajnos továbbra is a fegyvereké lesz a főszerep. Ez pedig a mozgósítás folytatását, a katonatemetők gyarapodását, az elkeseredettséget, a fájdalmat és a félelmet vonja maga után… Mikor lesz itt béke?
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
