Immár harmadik éve váltja fel a külső független tesztelést (ZNO) a több tantárgyból álló nemzeti multiteszt (NMT). Az egyszerűsített érettségit az orosz–ukrán háború miatt vezették be. Minden évben eszközölnek még módosításokat rajta így az idén például már három kötelező tantárgyat határoztak meg, és a ponthatárokat is megemelték. A tanárok szerint a feladatok megoldása nem okozott különösebb nehézséget, viszont akadt egy-két nüansz. Az alábbiakban az idei tapasztalatokról számolunk be.
Simon Rita
Az idén összesen 288 ezren jelentkeztek a multitesztre Ukrajnában. Mintegy 20 ezren külföldön írták a számítógépes vizsgát. Kárpátalján mintegy 8400 résztvevő jelentkezett, közülük majdnem 150-en belső menekültek. A multiteszt fő vizsgaidőszaka május 14-től június 25-ig tartott. A pótvizsgaidőszak július 11–19. között zajlik. A vizsga eredményeit a résztvevők július 2-án és 26-án kapják meg attól függően, melyik időszakban írták a tesztet. Az idén már nem csak kettő, hanem három tantárgy volt kötelező. A szabadon választható tárgyak listája is bővült: a fizika, kémia, biológia, és idegen nyelven kívül ettől az évtől az ukrán irodalmat vagy a földrajzot is választhatták negyedik vizsgaként. Tetyana Vakulenko, az Ukrán Oktatásminőségi Értékelő Központ igazgatója elmondta, az angol nyelv a legnépszerűbb a szabadon választhatók közül. Ezt követi magas eredménnyel a földrajz, a biológia és az ukrán irodalom.
A felsőoktatási intézmények állami finanszírozású szakjaira való sikeres felvételihez legalább 130 pontot kellett elérni
(a jogi, közigazgatási, nemzetközi kapcsolatok és orvosi szakokra való felvételhez legalább 150-et). Annak, aki önköltségen szeretne tanulni, legalább 100 ponttal kell rendelkeznie. (Megjegyzendő azonban, hogy minden egyetem önállóan határozza meg az felvételihez szükséges minimum pontot, ami szakonként eltérő lehet!)
Az idén a multiteszthez már fordítást is készítettek, és több mint félezer résztvevő élt is a lehetőséggel. Az illetékes központ tájékoztatása szerint 508-an írták a tesztet valamelyik nemzeti kisebbség nyelvén, a legtöbben – több mint 400-an – magyar nyelvű fordítást kértek az Ukrajna történelme, matematika, biológia, kémia, földrajz vagy fizika feladatokhoz. A fordítást a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) is szorgalmazta, a szövetség levélben fordult az oktatási minisztériumhoz.
A fordítás nagy segítség volt a magyar anyanyelvű diákoknak, ezt Nagy Zsuzsanna is megerősítette. A Beregszászi Kossuth Lajos Líceum matematikatanára hozzátette,
az is könnyítés volt, hogy a vizsgát követő napon felkerült a honlapra a tesztlap, amiből látták, milyen típusú feladatokra lehet számítani.
– A feladatok nem voltak túl nehezek, a korábbiakhoz hasonlóak voltak, a témaköröket már a tanév elején megadták, így abból készültünk – mondta el Nagy Zsuzsanna, aki 2001-től tanít az intézményben. – Örömteli, hogy most végre újra magyarul is vizsgázhattunk. De mi ukránul is készültünk, a szakszavakat ismerték a diákok. A gyerekek visszajelzései alapján kevés volt a 60 perc a 22 feladatra. Korábban, a ZNO idején, 2021-ben 34 feladatra 210 percet kaptak. Most egy nap alatt, összesen a 4 tantárgy megoldására kapnak 240 percet, tehát tantárgyanként 1 órát. Ez rendkívül megterhelő, sokaknak óriási stressz. Legfeljebb 32 pontot lehetett szerezni, és már 5-tel át lehetett menni a vizsgán. Ami tőlünk telt, megtettük, a diákok jól szerepeltek a vizsgákon, büszke vagyok rájuk!
Hasonló jó eredményekről számolt be Kopasz Gyula történelemtanár is.
A Tiszapéterfalvai Református Líceum 18 végzőse közül kivétel nélkül mindenki átment a vizsgán.
A pedagógus véleménye szerint azonban a multiteszt nem méri fel kellően az érettségizők valós tudását.
– Még a legalacsonyabb pontszámunk is a duplája volt a minimálisnak – jegyezte meg Kopasz Gyula. – A 30 kérdésből legalább 8-at kellett helyesen megválaszolni ahhoz, hogy sikeres legyen a vizsga. Örülök, hogy a diákok jól szerepeltek, annak ellenére is, hogy nem biztos, hogy sokan választották volna az Ukrajna történelme tantárgyat, ha nem lett volna kötelező… Ami változás, hogy az idén már nem csak a középiskolai, hanem a 8. és 9. osztályos tananyagból is voltak kérdések. Habár a 11. osztályos tankönyv egészen 2019-ig tárgyalja az eseményeket, meglepő, hogy a multiteszt egyik kérdésében még a 2022-es események is visszaköszöntek. Szerintem nem kellene ennyire kitolni a kronológiai határokat. Összességében viszont nem voltak bonyolultak a kérdések, és jelentős könnyítés volt, hogy az anyanyelvükön olvashatták. A felmérőben nem szerepeltek új feladatok, nem tértek ki jelentéktelen apróságokra, így aki becsületesen átismételte a tananyagot, és készült egész évben, biztosan teljesítette a vizsgát.
Az ukrán nyelvi blokkba azonban új típusú feladatok is bekerültek.
A Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum ukrán nyelv és irodalomtanára elmondta, ezen kívül volt legalább 5-6 olyan kérdés, ahol a szavak ragozását kellett eltalálni, ami a magyar anyanyelvű diákok többségének komoly kihívást jelent.
– A 17 végzősből 16 diák vizsgázott. Volt olyan tanuló, aki a maximum 45 pontból 27-et ért el, más valaki 9-et, de mindenki sikeresen átment – magyarázta Szuszik Szergej. – 7 volt a minimum ponthatár. A tesztben az idén is nagy hangsúlyt fektettek a nyelvtanra, illetve a szövegértésre. Azoknál a feladatoknál, ahol szavakat kellett bepótolni, még az ukránul jól beszélő gyerekek is elgondolkodtak. Mi egész évben gyakoroltuk a helyesírást, megtanultuk a kivételeket képező szavakat, de a ragozás így is nehezen megy a magyar diákoknak. Ezen a nyáron erre fogok koncentrálni, hogy kitaláljam, hogyan tudnék még jobban segíteni abban a diákoknak, hogy erre ráérezzenek, megértsék. Heti 3 nyelvtan és 2 irodalom óránk van. A második félévtől pedig pótfolglalkozásokat is tartunk. Kielemezzük majd az idei multitesztet is, ahogy szoktuk, és a hibákból tanulva készülünk a következő évre.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
