Hogy lehet megkülönböztetni és hogy nyújtsunk elsősegélyt?
A szívinfarktus és a szélütés két életveszélyes állapot, amelyeknek számos súlyos következménye van. De kevesen tudják, hogy pontosan miben különböznek egymástól. Most elmondjuk, hogyan lehet megkülönböztetni a szívrohamot a stroke-tól, és hogyan kell eljárni az egyes esetekben.
Magyar Tímea
Nos, mi a szívroham, és miben különbözik a stroke-tól. Felvilágosításért Natalja Sutyak ideggyógyászhoz fordultunk segítségért.
A szívroham az érintett terület elégtelen vérellátása miatti szövetelhalás. Okozhatja artériás elzáródás, szakadás, mechanikai összenyomás vagy az erek szűkülete. Az elváltozást szívrohamnak nevezik. A szívroham érintheti a:
szívet (miokardiális infarktus);
agyat (ischaemiás stroke, thalamikus infarktus).
Az agyvérzés (stroke) az agyi vérkeringés rendellenessége, amely két okból következik be:
az agy vérereinek szűkülése és elzáródása miatt;
vérzés az agyban.
A fő különbség a stroke és a szívroham között az, hogy előbbi az agy vérellátását akadályozza, míg a szívroham a szív vérellátását.
Az infarktus fő tünetei
A szívinfarktus fő tünete erős szorító fájdalom a mellkasban vagy a szív területén. Néha a fájdalom olyan erős, hogy kardiogén sokk kialakulását idézi elő, amely a következő tünetekben nyilvánul meg: a beteg elsápad, hideg verejték lepi el, gyengeség jelentkezik, amely fokozódik, a vérnyomás 90/60-ra esik vagy még lejjebb.
A betegség azonban nem mindig nyilvánul meg ilyen módon. Az ember csak kellemetlen érzést érezhet a mellkasában és a szívverés kihagyását. Ezenkívül a szívinfarktusnak lehetnek más jelei is:
erős felső hasi fájdalom, hányinger, hányás és emésztési zavarok.
bronchiális asztma rohammal jelez (légszomj, légzési nehézség, levegőhiány érzése).
szédülés, tudatzavar eszméletvesztéssel és fülzúgással nyilvánul meg.
A fájdalommentes myocardialis ischaemiát az érzékelés elvesztésével jelentkezik. A szívroham ilyen kialakulása cukorbetegeknél fordul elő.
Az agyvérzés fő tünetei
Számos tünetegyüttes jelzi az agyi keringési problémáját:
összefüggéstelen elmosódott beszéd;
tudatzavar vagy zavartság, amikor egy személy nem érti, hol van;
a koordináció és az egyensúly elvesztése;
fejfájás, amelyet hányinger és hányás kísérhet;
a végtagok gyengesége (csak az egyik oldalon);
a szájzug lefittyenése;
látási problémák egy vagy mindkét szemben: homályos vagy elsötétült látás, kettős látás.
Ilyenkor még ha nem is jelentkezik minden tünet, a lehető leghamarabb hívjunk mentőt.
Elsősegélynyújtás szívinfarktusnál
Ha a szívroham első jeleit észleli magán vagy valaki máson, azonnal elsősegélyt kell nyújtania. Mindenekelőtt azonnal mentőt kell hívnia, és érkezéséig el kell végezni a következőket:
ültesse le, vagy helyezze a beteget kényelmes helyzetbe. A legjobb pozíció a padlón van, a lábak térdben hajlítva, a fej és a váll megtámasztva;
vegyen be aszpirint (rágjon el és nyeljen le 0,25 g-ot), segít megelőzni a vérrögképződést. Szívinfarktus során szedve csökkentheti a szívkárosodást. Ne vegyen be aszpirint, ha allergiás rá, vagy ha orvosa azt mondta, hogy ne szedje.
vegyen be nitroglicerint (0,5 mg permet formájában vagy a nyelv alá). Ha úgy gondolja, hogy Ön vagy valaki más szívrohamot kapott, és kezelőorvosa korábban nitroglicerint írt fel, vegye be az utasításoknak megfelelően, amíg mentőre vár.
ha a személy eszméletlen, kezdje meg a mesterséges légzést. Ha nem lélegzik, vagy nincs pulzusa, kezdje el az újraélesztést, amíg a mentő meg nem érkezik. Nyomja meg erősen a személy mellkasának közepét, meglehetősen gyors ritmusban – percenként 100-120 nyomást végezve.
Kockázati tényezők és a szövődmények megelőzése
A szívrohamot és a stroke-ot okozó kockázati tényezők közül a következőket kell megemlíteni:
helytelen étrend (túlzott zsíros ételek);
túlsúly vagy elhízás;
rossz szokások (alkohol, dohányzás);
hipodinamia (fizikai inaktivitás);
állandó stressz;
életkor (a szívinfarktus és a stroke kockázata az életkorral növekszik, férfiaknál 45 év felett, nőknél 55 éves kor után);
nem (a férfiaknál nagyobb a stroke vagy a szívroham kockázata);
magas vérnyomás;
cukorbetegség;
magas koleszterin;
szív- és érrendszeri betegségek, beleértve a szívelégtelenséget, szívbetegséget, szívfertőzést vagy szabálytalan szívritmust, például aritmiát;
stroke, szívroham vagy átmeneti ischaemiás roham a családban korábban;
Covid-19 fertőzés.
A szív- és érrendszeri betegségek kialakulását meg lehet előzni. Ennek érdekében 20. életév után évente egyszer ellenőriztessük vérnyomásunkat és vércukrunkat a családorvossal. 4 évente végeztessünk koleszterinszint-mérést, szabaduljunk meg a káros szokásainktól és a fölösleges kilóinktól, mozogjunk minél többet, ajánlja a szakember.
