Ferenc Viktória, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője, a Patrióták Európáért frakció tagja fontosnak tartja, hogy szoros maradjon a kapcsolata szülőföldjével. A kárpátaljai közösség európai hangjaként tekint magára, ezért is lényeges számára, hogy helyben tájékozódjon a kárpátaljai magyarság mindennapjairól. „Ők látják leginkább a megoldási lehetőségeket, azt, hogy mire van szüksége a közösségnek” – mondta lapunknak adott interjújában az EP-képviselő, akit feladatairól, terveiről, a kárpátaljai magyar közösség megoldásra váró problémáiról és a karácsonyról kérdeztük.
Szabó Sándor
– A napokban megválasztása óta másodszor járt Kárpátalján, de fogalmazhatunk úgy is, hogy hazalátogatott. Milyen célokkal érkezett és mit tapasztalt legutóbbi útja során?
– Kárpátaljai származású képviselőként, a kárpátaljai közösség európai hangjaként nagyon fontos számomra, hogy helyben tájékozódjak a kárpátaljai magyarság mindennapjairól, közvetlenül azoktól az emberektől, akik megélik, megtapasztalják a mindennapi nehézségeket, hiszen ők látják leginkább a megoldási lehetőségeket, azt, hogy mire van szüksége a közösségnek. Látogatásom egyik célja ez volt, így a KMKSZ alelnökével, Sin Józseffel, a Kárpátaljai Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnök asszonyával, Orosz Ildikóval, továbbá a főiskola rektorával, Csernicskó Istvánnal, valamint Babják Zoltánnal, Beregszász polgármesterével is találkoztam. EP-képviselőként a környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkozom, a környezeti problémák pedig nem ismernek határokat. Példa erre a hulladék által okozott környezetszennyezés, ami óriási gondokat okoz Kárpátalján és hatással van Magyarországra is, így pedig már európai uniós problémává válik. Ezért fontosnak tartottam, hogy egy korábbi, novemberi nyíregyházi hulladékkezelő meglátogatását követően, a Makkosjánosi mellett található hulladéklerakó helyzetéről is tájékozódjak. A látogatásokat Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés, a Tisza ETT elnökével történő együttműködésnek köszönhetően valósíthattam meg, s bízom benne, hogy az elkövetkező évben is folytatódhat ez a kooperáció egy tisztább környezet megteremtése érdekében. Látogatásom célja volt továbbá az is, hogy találkozzak egy, a Tisza ETT és Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának köszönhetően Kárpátalján táborozó gyermekcsoporttal, melynek tagjai a háború sújtotta harkivi területről érkeztek a megyébe. Szívszorító volt megtekinteni azokat a feltételeket, amelyek a gyerekek szülőhelyének háború előtti békés mindennapjait, majd a háború utáni tragikus körülményeit mutatták be. Ez is a mielőbbi békekötés fontosságát támasztja alá, amely véget vethetne az emberi szenvedéseknek, s megakadályozhatná, hogy még több ártatlan gyermek szenvedjen lelki sérüléseket. A gyerekekkel való találkozón Roman Szaraj, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, valamint Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője is részt vett, így a megyei vezetéssel való kapcsolatépítés is megkezdődhetett.
– Miben más európai parlamenti képviselőként hazaérkezni?
– Mindig öröm hazatérni a szülőföldemre, ugyanakkor szívszorító a tudat, hogy milyen mértékű kihívásokkal kell a magyar közösségnek, a régió, az ország lakosságának szembenéznie az utóbbi években. Az orosz–ukrán háború kitörése óta a magyar közösségre nemcsak a kisebbségi jogaikért való küzdelem súlya nehezedik, de a szörnyű harcok, a rombolás egész országra gyakorolt viszontagságait is el kell szenvedniük. A kárpátaljai magyarság óriási mértékben veszi ki részét a háború okozta károk enyhítéséből, a támadás napjától kezdve készenlétben áll. Azonnal segített a keleti országrészből érkező menekültek elszállásolásában, étkeztetésében, és a mai napig helytáll. Arról nem is beszélve, hogy a magyar közösség férfi tagjai is harcolnak a fronton, közösségünk arányához mérten óriási veszteségekkel. Az, hogy most európai parlamenti képviselőként térhetek haza, lehetőséget teremt arra, hogy ebben a túlélési harcban segítsem bátor közösségemet, melynek tagjai kitartanak szülőföldjük mellett és helyben küzdenek annak megmaradásáért.
– Oktatói, kutatói pályáról csöppent bele a politikába. Milyen tapasztalatokat tud hasznosítani korábbi szakmai pályafutásából, mi jelentette a legnagyobb kihívást ebben a mondhatni eléggé markáns váltásban, hogyan éli meg ezeket?
– Már a kutatói pályán is Kárpátalja, és ezen belül a kisebbségek anyanyelvi oktatása volt a szakterületem. Az így felhalmozott ismeret és tereptapasztalat, úgy vélem nagy segítségemre van, amikor a közösség hangjaként szólalok fel a brüsszeli és strasbourgi üléseken. A parlamenti felszólalások azonban sokkal rövidebbek, esetenként 1-1 percben kell elmondanunk a legfontosabb üzenetünket, de azt gondolom, a csapatom felkészült, és ezeket a kihívásokat is jól, lépésről-lépésre egyre jobban kezeljük.
– Milyen célokkal, tervekkel vágott neki az új feladatnak?
– A következő Európai Parlamenti ciklus egyik központi kérdése mindenképpen Ukrajna Európai Uniós csatlakozása lesz, amelynek előmozdítása, azt gondolom, közös érdekünk. Szívügyemnek tekintem, hogy az Ukrajna által vállalt kötelezettségek – köztük a magyar kormány által 11 pontba foglalt nemzeti kisebbségeket érintő problémák megoldása – a gyakorlatban is mihamarabb megvalósuljon. Ezért munkám során figyelemmel kísérem és lépéseket teszek azért, hogy közösségünk mielőbb visszakapja a korábban már megszerzett kisebbségi jogait. Célom, hogy minél többen megismerjék Kárpátalja megye, a kárpátaljai magyar közösség valós helyzetét és igényeit az európai politikusok és az európai emberek körében.
– Milyen érzés volt először belépnie az unió parlamentjébe, milyen a parlament működése testközelből?
– Aki járt már az unió parlamentjében, tudja, hogy egy külön univerzumban élünk, ahol a képviselői irodák, a szakbizottságok kisebb termei és az összes (720) képviselő együttes ülésére lehetőséget adó plenáris terem mellett TV-stúdiók, kisebb boltok, fodrászat, konditerem is helyet kapott. A kialakult gyakorlat valahol érthető is, hiszen az intenzív munka mellett, sokszor nem is hagyjuk el a munkahelyünket a nap végéig, ezért nagyon hasznos, hogy helyben van lehetőség elintézni a legszükségesebb ügyeinket. Nyelvészként pedig nagyon érdekes volt, amikor először lettem figyelmes parlament folyosóin sétálva arra a bábeli „zűrzavarra”, ahogyan az unió mind a 24 hivatalos nyelve egyszerre része a háttérzajnak. A látszólagos zavar a tolmácsok csodálatos munkájának köszönhetően az üléseken nem okoz számunkra fennakadást.
– Az előző két ciklusban Bocskor Andrea képviselte a kárpátaljai magyarokat Brüsszelben és Strasbourgban, tőle vette át a stafétát július közepén. Hogyan értékeli az EP-képviselősége első öt hónapját?
– Bocskor Andrea 10 éves munkája nyomán sok kitaposott ösvény látszott már a mandátumom kezdetén, de sok új dolog is adódott. A 2024-2029-es ciklusban a Fidesz–KDNP delegációja az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakciócsoportjának, a Patrióták Európáért képviselőcsoportnak a tagja lett. A frakciónk sajnos nehezített körülmények között kell dolgozzon. Ellehetetlenítették, hogy elnöki vagy alelnöki tisztségeket töltsünk be, elvették a lehetőségét például annak is, hogy jelentéstevői feladatokat lássunk el. Természetesen ezt nem hagyjuk annyiban: frakciónk jogi útra terelte az ügyet. A parlamenti ciklus eleje nagyon összetett, ilyenkor alakulnak meg a bizottságok, küldöttségek, továbbá ilyenkor kerülnek kijelölésre az Európai Bizottság biztosai is, akiknek alkalmasságát az Európai Parlament szakbizottságai ellenőrzik a bizottsági meghallgatások keretében. A betöltött főtagságaim révén több mint tíz meghallgatáson vettem részt. A Környezetvédelmi Bizottságban betöltött főtagságom által, a Patrióták Európáért frakció magyar tagjaként én is követtem a magyar biztosjelölt, Várhelyi Olivér meghallgatásának menetét. Több mint két hétig tartott a döntés meghozatala, mely végül pozitívan zárult, és Várhelyi Olivér betölthette az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosi pozícióját. Emellett részt vettem a különböző szakbizottságok, küldöttségek, munkacsoportok ülésein, számos találkozóm, felszólalásom, interjúm volt, konferencián és fórumokon vettem részt, sikeresen lebonyolítottuk a IX. Brüsszeli Kárpátalja Napot, amelynek során első látogatócsoportomat is fogadhattam Brüsszelben, többségében kárpátaljai résztvevőkkel. Tehát elmondhatom, hogy intenzív, de eredményes hónapokon vagyok túl és a továbbiakban is igyekszem majd a maximumot nyújtani, hiszen a hazám, a nemzettársaim, a kárpátaljai magyarok érdekében dolgozom, és ez visz előre.
– Az Európai Parlament honlapján elérhető adatlapja szerint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság, az EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottságba delegált küldöttségének, valamint az Euronest Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttség tagja, valamint a Külügyi Bizottság póttagja. Nem túl sok feladat ez egyetlen ember számára?
– De, egyértelműen sok és szerteágazó feladatok ezek, viszont a kis országok delegációinál ez a jellemző: ha le akarjuk fedni az összes területen zajló bizottsági munkát, nincs más választásunk. Ami segítség tud lenni a sok-sok terület és feladat közötti eligazodásban, hogy a képviselőnek van néhány zászlóshajója. Az én irodámban abszolút fontos, hogy ahol lehetséges, terjesszük ki a figyelmünket Kárpátalja irányában, legyen szó a kisebbségi jogokról, az emlékezetpolitikáról, a környezetvédelemről vagy a női jogokról. Korántsem egyetlen ember dolgozik ezeken a feladatokon, hiszen a képviselő mögött mindig ott áll a csapata, az esetemben három brüsszeli és egy magyarországi asszisztens segíti a munkát.
– Elsősorban a kárpátaljai magyar közösséget képviseli Brüsszelben és Strasbourgban. Ennek jegyében a napokban részt vett az EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottságba delegált küldöttség ülésén, ahol Olga Sztefanisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettessel, igazságügyi miniszterrel folytatott eszmecserét, és az európai uniós csatlakozása kapcsán a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Az elmúlt héten A nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos kihívások és kilátások Európában című konferenciáról posztolt közösségi oldalán. Melyek jelenleg a kárpátaljai magyar közösség számára legfontosabb ügyek?
– Sajnos azt kell mondjam, még számos megoldatlan ügy van, ami remélem hamarosan változni fog. Fontos volt, hogy Olga Sztefanisina miniszterelnök-helyettes asszonyt informáljam a kárpátaljai közösséget aggasztó, Ukrajna oktatási törvényét módosítani kívánó tervezetről, amely az ukrán nyelvű környezet kialakítását tűzné ki céljául. Miniszterelnök-helyettes asszonytól azt a választ kaptam, hogy monitoringozzák az ilyen jellegű kezdeményezéseket és nem támogatnak egyetlen olyan javaslatot sem, amely sérti a szabadságjogokat vagy a szabad nyelvhasználat jogát. Bízom benne, hogy ezek nem üres szavak és a kijevi vezetés valós lépéseket tesz a kisebbségi jogok tiszteletben tartására vonatkozólag, annak teljes helyreállítása érdekében. Aggasztó például az is – ezt még Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos felé vetettem fel a 2024. évi bővítési csomag bemutatása során az Európai Parlament Külügyi Bizottságának ülésén –, hogy a májusban alakult Ukrajnai Nemzeti Kisebbségek Társadalmi Szervezeteinek Tanácsában a kárpátaljai magyarok legnagyobb érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nem kapott helyet, így létrehozásával nem valósult meg a kisebbségek valódi és szabad képviselete. Kiemeltem, hogy erre a Bizottságnak figyelnie kell és lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a valódi képviselet megvalósulhasson. A szeptemberi, kárpátaljai magyar oktatási intézmények, egyházak és társadalmi szervezetek képviselőivel való találkozó során számos megoldásra váró ügy felmerült, mint a hulladékkezelés problémája, ebből kifolyólag a Tisza hulladékkal való szennyezettségének problémája, a szélerőművek régióba való telepítésének hatása a környezetre. Tehát számos fontos feladat vár ránk a jövőben, amivel foglalkoznunk kell.
– Ukrajna európai integrációs törekvései megvalósításának elengedhetetlen előfeltétele a kisebbségi kérdés rendezése. Ennek eredményeként az ukrán parlament egy éve elfogadta a nemzetiségi kisebbségekről (közösségekről) szóló törvény módosításait, amellyel Ukrajna kisebbségpolitikája új irányt vett. Bizakodásra adhat okot, hogy az utóbbi időkben a magyar kisebbség joggyakorlását ellehetetlenítő problémák gyorsabban eljutnak Kijevig a több ezer kilométerre lévő Brüsszelből, mint a korábbi években a pár száz kilométerre fekvő Kárpátaljáról?
– Miután az ukrán törvényhozás ellehetetlenítette, hogy magyar kisebbségnek is képviselője legyen a Verhovna Rádában, ezzel egyre nehezebben jutott el a magyar kisebbség hangja a fővárosba. Viszont egy másik vonalon felerősödött a közösségünk hangja, mégpedig Brüsszelben, ami egyrészről Ukrajna csatlakozási folyamatának, de leginkább az anyaország általi európai színtéren a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogai mellett való kiállásnak köszönhető. Ez egy jóval elfogadóbb teret hozott létre a kisebbségekkel való kommunikációban. Jómagam is a Fidesz–KDNP nemzeti listájának köszönhetően tölthettem be európai parlamenti képviselői pozíciómat, és ezáltal kaptam lehetőséget arra, hogy például az ukrán miniszterelnök-helyettes asszony felé kérdést intézzek az aktuális nemzeti kisebbségek jogait korlátozó intézkedésekről. Magyarország kormányának köszönhető, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség által felvetett problémák Ukrajna EU-csatlakozási folyamatában ezúttal kötelezően megoldandó kérdéssé váltak. Ez egy óriási eredmény.
– A háború a kárpátaljai magyarság helyzetét is megnehezíti. November végén az Európai Parlament orosz–ukrán háborús helyzet témáját tárgyaló ülésén elhangzott felszólalásában a háború eszkalálódásának veszélyére hívta fel a figyelmet, a tűzszünet és a béketárgyalások előmozdítására szólított fel. Rámutatott arra, hogy az ukránok a harmadik háborús karácsonyukra készülnek, mindeközben a kárpátaljai magyar közösség férfi tagjai egyre nagyobb számban vesznek oda a háborúban. Hogyan látja, a diplomáciai erőfeszítések elérhetik a céljaikat, tényleg eljöhet a béke Ukrajnában?
– Bízom benne, hogy így lesz. Donald Trump győzelmével, úgy gondolom, hamarosan változások történnek majd. Ha nem is varázsütésre, de fokozatosan a béke irányába haladunk. Ahogy közelebb kerülünk a beiktatásához, ha figyeljük az uniós politikát, egyre több politikus emel hangot a béketárgyalások mellett. Orbán Viktor az első európai politikus, aki a kezdetektől az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését sürgette, és ezért rengeteg támadás érte. De így volt ez az illegális migrációt illetően is a kezdetekben, s mára ez is óriási fordulatot vett. Ukrajnában mind az ukrán, mind a kárpátaljai lakosság tragikus időket él meg. Az emberek elfáradtak, az ország és gazdasága is romokban hever, óriási az államadósság. A tél ismét elhozta az áramszünetet, sok család sötétben, sőt hideg otthonokban vészeli át ezt a nehéz időszakot. A harcok továbbra is folynak, sőt, egyre intenzívebbek. Egyre többször éri légitámadás Kárpátalját is. Folyamatosak a besorozások, rengeteg katona és civil vesztette életét, köztük rengeteg gyermek, milliók hagyták el az országot, és valószínűleg nem térnek már vissza. Minél tovább húzódik a háború, annál nagyobb a veszteség. A fájdalom, a traumák mellett, amit az emberek átélnek, gyógyíthatatlan sebeket ejt a társadalmon, amelyet generációk cipelnek majd magukkal. Emellett a demográfiai válság is visszafordíthatatlanná válik. Egyértelmű, hogy mielőbbi békére van szükség. Bízom benne, hogy 2025-ben már Ukrajna újjáépítéséről beszélünk, egy demokratikus ország rekonstrukciójáról, amely teljes mértékben tiszteletben tartja az országban élő kisebbségek jogait a koppenhágai kritériumokkal összhangban.
– Facebook-bejegyzései alapján az látható, hogy rengeteget ingázik Brüsszel–Strasbourg–Budapest–Kárpátalja között. Gondolom, a karácsonyi időszak az ön számára is a pihenésről és a feltöltődésről fog szólni. Tudja már hol és mivel tölti az ünnepeket?
– Az utolsó hetet Strasbourgban, a karácsony fővárosában töltjük, sok munkával, de remélhetőleg egy kis ráhangolódással is. Aztán a karácsonyt a családom körében töltöm majd, úgy ahogy gyerekkoromban tanultam: saját kezűleg elkészített kárpátaljai ételekkel, igazi fenyővel és kántálással.
– Mit kívánna a kárpátaljai magyarságnak karácsonyra?
– Azt kívánom, hogy az adventi gyertyalángok üzenete – a hit, a remény, az öröm és a szeretet – költözzön be a kárpátaljaiak szívébe, töltse fel ez az ünnep a „belső aksik”-at, hogy legyen hitünk egy jobb jövőben, és legyen türelmünk kivárni azt.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
