A 21. században szinte lehetetlen elkerülni az információáradatot. A hírek és vélemények folyamatosan áramlanak felénk a rádión, a televízión keresztül, a közösségi médiából és más online (hírportálok, fórumok és beszélgető csoportok) forrásokból. A gond csak az, hogy egyre nehezebb eldönteni, mi igaz, és mi csupán félrevezető vagy kitalált. A politikai, gazdasági és kulturális érdekek sokszor befolyásolják azt, hogy milyen történetek jutnak el hozzánk. Ráadásul ezek a hatások gyakran rejtetten összefonódnak, így még nehezebb tisztán látni a helyzetet.
Szabó Sándor
A Wikipédia szócikke szerint az összeesküvés-elmélet vagy más néven konspirációs teória, röviden konteó egyes társadalmilag jelentős eseményeket, bizonyos történelmi jelenségeket, vagy akár a történelem egészét egy bizonyos embercsoport összeesküvése eredményének nyilvánítja, akik ezt a folyamatot irányítják. Az összeesküvéselmélet-hívők olyan társadalmi álláspontra helyezkednek, amely szerint a megtörtént események mögött egész más magyarázatok és okok húzódnak, mint amit a hatalmi elit a társadalom egésze elé tár. Maga a kifejezés az 1870-es évektől kezdve vált ismertté, miután először megjelent az angol nyelvű sajtóban. A legnépszerűbb elméletek között szerepel, hogy nem volt Holdra szállás, a Föld lapos, egy titkos társaság uralja a világot, az amerikai kormány már találkozott űrlényekkel. Ide sorolható a Chemtrail-elmélet, melynek lényege, hogy a repülők által húzott kondenzcsíkok valójában méregpermetre utaló nyomok, vagy a John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolása mögötti összeesküvés. A közelmúltban a koronavírus-járvány kapcsán is számos összeesküvés-elmélet látott napvilágot. Az Ukrajnában dúló háborúval kapcsolatban legnépszerűbb konteó szerint a háború gyakorlatilag nem is létezik. A BBC egy 2023. februári cikkben írt arról, hogy Twitteren és más felületeken számtalan jobboldali fiók kezdte terjeszteni a nézetet, miszerint nincs is háború Ukrajnában. A magyarázat szerint alig érkeznek háborús felvételek a frontról, ami azt bizonyítja, hogy nem is zajlanak igazából ütközetek. A narratívát aztán rengetegen átvették, azt állítva, hogy az egész csak egy színjáték, amelyet a nyugati médiai és a kormányok hamisítottak meg.
Ön hisz az összeesküvés-elméletekben? – kérdeztük legutóbbi Facebook-os alternatív reakciógombos véleményszavazásunkon. Ami a nem reprezentatív felmérés eredményét illeti, a válaszadók egyöntetűen hisznek a konspirációs teóriákban.
– A történelemtudomány nem foglalkozik az úgynevezett összeesküvés-elméletekkel, mivel ezek nélkülözik a valódi szakmaiságot és tudományosságot – mondta el a témával kapcsolatban lapunknak Mihók Richárd történész, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézete Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszékének oktatója. – A konspirációs teóriák hirtelen és tömeges kialakulása a 20 század végétől az internet széles körű elterjedésével és az információs technológia fejlődésével indult. Rengeteg, többségében ellenőrizetlen, információ található fent a világhálón, amelyekhez bárki könnyedén hozzáfér. A közösségi médián keresztül még nagyobb nyilvánosságot kapnak az olyan információk, videók és vélemények, amelyek sok esetben köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Az emberek zöme szívesebben tájékozódik egy-két perc alatt elolvasható posztokból, rövid videókból, mintsem elolvasna egy vagy több könyvet az adott témával kapcsolatban, vagy előfizetne egy adatbázisoldalra. Majd ezekre alapozva kialakítják a saját véleményüket a témával kapcsolatosan, és innentől kezdve születnek meg összeesküvés-elméletek. Van egy mondás, miszerint az Isten az észt osztotta szét a legjobban. Sokan úgy gondolják, hogy ő egy kicsivel többet kapott, mint a másik, és úgy van vele, hogy hogy ő okosabb, ő ezt jobban tudja.
A történész kiemelte, hogy az összeesküvés-elméleteknek van egy dezinformációs jellege is. Mint mondja, ebben korábban a szovjet, jelenleg az orosz titkosszolgálat jár az élen. A digitális korba lépve az összeesküvés-elméletek egyre inkább képesek befolyásolni társadalmak gondolkodásmódját és viselkedését.
– Amikor azt kommunikálják, hogy ne higgy senkinek, a cél a zűrzavarokozás, egy irányított káosz az információs térben, ami egyébként az Orosz–Ukrán háborúval kapcsolatban is tapasztalható. Ezeknek a propaganda-hadműveleteknek a lényege az, hogy ne higgy senkinek. Ma azt látjuk, hogy az emberek sokkal inkább hisznek egy ismeretlen bloggernek, egy TikTok videónak, mint egy szakembernek, a téma kutatójának. Ezek remek táptalajul szolgálnak ezeknek a konteóknak az elterjedésében, ezáltal még erősebb az összeesküvés-elméleteknek való kitettség.
Az egyetemi oktató elmondta, hogy a konspirációs teóriák lényege, hogy van hihető alapja és csak bizonyos információkat ferdítenek el benne, innentől kezdve bele lehet bármit képzelni. A tudomány lényege, hogy bizonyítható legyen egy adott tényállás, ami nem igazolható, az az összeesküvés-elmélet.
Arra a kérdésünkre, hogy melyek a Kárpátaljával kapcsolatos legelterjedtebb összeesküvés-elméletek, Mihók Richárd két, a mai napig nem bizonyított történetet elevenített fel. Az egyik szerint Hruscsov felkínálta Beregszászt Magyarországnak, de Kádár János nem fogadta el, a másik, hasonlóan meredek teória, hogy 1991-ben Kijev lemondott volna Magyarország javára Kárpátaljáról, de az Antall-kormány nem fogadta el.
– Az első már ott sántít, hogy még a dátumban sincs egyetértés, a teória egyes hívei szerint 1958-ban, míg mások szerint 1964-ben történhetett ez. A história Kun Miklós történészhez köthető, aki a mai napig nem tudta hitelt érdemlő dokumentumokkal alátámasztani ezt. Állítólag egy magánbeszélgetés folyamán hangzott el Hruscsov és Kádár között. Ez ellen szól továbbá, hogy a Szovjetuniónak, Kárpátalja elsősorban, mint előretolt katonai bázisra volt szüksége. A Kárpátok láncolata természetes védőövként szolgált az 50-es 60-as években, de akár ma is. Egy egész hadosztály állomásozott Kárpátaljára, minden nagyobb városban voltak laktanyák, Semmi értelme nem lett volna, ez csak úgy odaajándékozni. Nem beszélve arról, hogy mindössze néhány évvel korábban történt az 56-os forradalom. Ami a másik konteót illeti, Magyarország 1991-ben az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét. Még abban az évben december 6-án Ukrajna és Magyarország között aláírásra került a Jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló szerződést. Szó nem volt Kárpátalja sorsáról ezeken a tárgyalásokon. 91-ben, a Szovjetunió széthullása után, Magyarország, megint ott találta magát egy légüres térben, egy kaotikus Romániával, Csehszlovákival és Jugoszláviával a szomszédban. Attól tartva, hogy egy új kisantant jön létre, szövetségest kellett találni a szomszédos országok között és erre Ukrajna kínálkozik a legjobb lehetőségnek, mint újonnan létrejött állam, hiszen akkor még a világ harmadik atomhatalma, egy gazdaságilag prosperáló ország volt. Ezen tények ismeretében szóba sem jöhetett, hogy Kijev lemond bármely területéről – cáfolta tényszerűen a közismert történeteket a történész.
Bár az összeesküvés-elméletek izgalmasak lehetnek, fontos kritikus szemmel nézni őket, és törekedni a megbízható információk és tények alapján történő tájékozódásra.
Aktuális KISZó-kérdésünk:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
