Az ukrán parlament nemzetbiztonsági és védelmi bizottságának vezetője megengedhetetlennek nevezte a mozgósítási „buszifikációt”.
Olekszandr Zavitnevics a BBC riporterének elmondta, az erőszakos mozgósításról terjedő felvételek egyrészt súlyos emberi jogi aggályokat vetnek fel, másrészt ártanak az állam imidzsének is. Nem ő az egyetlen, aki szavak szintjén a kényszersorozás módszereit kritizálja. Dmitro Lubinec emberi jogi biztos hivatalához már több ezren fordultak, hogy panaszt tegyenek a toborzók túlkapásai ellen. Maga az államfő is azt ígérte korábban, hogy Ukrajnában nem fordulhat elő, hogy valakit erővel sorozzanak be a hadseregbe, hiszen itt demokrácia van, mondta.
Ennek ellenére a közösségi médiaterek tele vannak kényszersorozásos videókkal, pár hete Donald Trump amerikai elnök fia tett közzé erről egy nagyobb összeállítást. Ukrajnában emiatt egyes politikusok és közéleti szereplők korlátoznák vagy végleg bezárnák a Telegramot és a TikTok-ot, ahol a legtöbb ilyen felvételt publikálják.
Az egyik legutóbbi botrányos eset különösen nagy nyilvánosságot kapott. Harkivban egy iskolai tanárt bántalmazott az egyik toborzótiszt, noha a pedagógus felmentésselrendelkezett, az erről szóló dokumentumokat be is mutatta a toborzóknak, de egyikőjük mégis gyomorszájon ütötte, nem is egyszer. Az áldozat mellett Igor Terehov harkivi polgármester is kiállt. A toborzóközpontban vizsgálatot indítottak, de szerintük az áldozat provokálhatta a tisztet, viszont az esetről kikerülő videón jól látszik, hogy semmi ilyesmi nem történt.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
