Az ön gyermeke hol tanul tovább? – ez volt a Kárpáti Igaz Szó múlt heti KISZó-kérdése, amellyel azt szerettük volna feltérképezni, hogy itthon vagy külföldön képzelik el a jövőt a diákok (vagy a szüleik). Ezek a döntések az egész kárpátaljai közösség jövőképét is meghatározzák.
Simon Rita
Bár a szülőföldön is adottak a lehetőségek – anyanyelven való tanulás, szakmai programok, ösztöndíjak –, a hadiállapot és mozgósítás, a jövő bizonytalansága sok fiatalt és családot a külföldi tanulmányok felé terel. Aki csak teheti, már a középiskola után (sokan még annak befejezése előtt is akár) elhagyja az országot, hogy biztonságban, tervezhető jövő mellett folytathassa tanulmányait.
Fazekas Andrea, a Momentum Doctorandus nemrég leköszönt elnöke szerint a kárpátaljai magyar diákoknak sok lehetőségük van a továbbtanulást illetően, akár szülőföldön maradnának, akár Magyarországra mennének.
– Minden évben jellemzően a magyarországi felvételi eljárás indul hamarabb, idén is február 15-ig volt a jelentkezési határidő, ezért januárban tartottunk a szervezettel egy online tájékoztatót, amit a honlapunkon közzé is tettünk – jegyezte meg Fazekas Andrea. – A felvételizők idén július 23-ig izgulhatnak, ugyanis akkor hirdetik ki a ponthatárokat Magyarországon. A legtöbb kérdés a feltöltendő dokumentumokkal és a pontszámítással kapcsolatban érkezett, igyekeztünk mindenkinek időben válaszolni, hiszen sok múlhat ezeken az információkon. Szülőföldön az ukrán képzési nyelvű szakok mellett magyarul is továbbtanulhatnak a diákok az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetben és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, a választható szakok száma pedig egyre bővül. Idén július 1-től van lehetőség regisztrálni a felhasználói fiókokat, a nemzeti multiteszt (NMT) alapján való jelentkezési időszak pedig 2025. július 19 – augusztus 1. között lesz. A szülőföldi felvételi eljárással kapcsolatban inkább az intézmény- és szakválasztásban kérnek tanácsot a diákok. Az ukrajnai felvételi rendszerrel kapcsolatban a napokban tartunk online tájékoztatót a diákoknak, ahová várjuk szeretettel az érdeklődőket. A diákok szívesen maradnak szülőföldjükön, a nívós oktatás, színes diákélet mellett számos ösztöndíj- és pályázati program is várja a továbbtanuló diákokat. Tapasztalataink szerint, akik vacillálnak a továbbtanulás helyét illetően, ott jellemzően a háborús helyzet dönt, és inkább magyarországi felsőoktatási intézmény mellett teszik le a voksukat.
Egy neve elhallgatását kérő beregszászi fiatal elmondta, mindig is itthon képzelte el a jövőjét.
– A beregszászi főiskolára készültem, közel a családomhoz, a barátaimhoz, a megszokott közeghez – magyarázza a 17 éves fiú. – Viszont mivel egy év múlva nem hagyhatnám el szabadon az országot és tartok attól, hogy ha rosszabbra fordulna a helyzet, itt akár még a diákok felmentését is eltörlik egy pillanat alatt, inkább külföldre felvételiztem. Már most görcsbe rándult a gyomrom a határon, féltem, hogy nem engednek ki. Hónapokig vívódtam.
Nem akartam elmenni. Nem akartam egyedül lenni, de a családdal úgy döntöttünk, ez lesz a legjobb.
Én próbálok úgy tenni, mint aki alig várja az új kalandot, de belül félek, anyu meg szomorú, hogy itt hagyom, és nem is fogom tudni meglátogatni. Csak akkor látjuk majd egymást, ha ő jön hozzám. Az meg ki tudja mikor lesz… A kistestvéremet és a beteg nagymamámat nem hagyhatja itt akármikor… Talán egyszer visszatérhetek. Talán majd úgy, hogy már szabadon dönthetek arról, hol akarok élni és dolgozni. Most viszont csak annyit tudok tenni, hogy megyek. Mert ha maradok, azzal kockáztatok mindent.
A Mezővári II. Rákóczi Ferenc Líceumba mintegy 200 diák jár. Ez az első év, hogy nincs végzős osztályuk, tudtuk meg az igazgatótól.
Derceni Ilona azt is elmondta, hogy a fiúkat amint tudják „kimenekítik” a szülők, így kevesen maradnak, ezért most nem tudtak érettségiző osztályokat indítani. Ha jövőre sem sikerül, ez azzal fenyegeti az iskolát, hogy leminősítik gimnáziummá (korábbi általános iskola).
Nem túl biztató a helyzet az Aknaszlatinai Bolyai János Líceumban sem.
Ott jelenleg 190 diák tanul, a végzős osztályban 12-en, akik közül 7-en tanulnak jelenléti oktatásban itthon.
Marina Izabella elmondta, közülük ketten a beregszászi főiskolára, egy diák az ungvári egyetemre készül, a többiek pedig külföldre – az egyik fiú egy csehországi felsőoktatási intézménybe –, még mielőtt betöltenék a 18. életévüket. Az igazgatónő elmondta, a háború előtt ez nem volt általános, az ő intézményükből a diákok többnyire itthon folytatták a tanulmányaikat. Az elmúlt három évben azonban aki csak tud, menekül, mert hiába élveznek felmentést a diákok, az országot nem hagyhatják el, most már katonai kiképzésben is részesülniük kell, aztán ki tudja, mi lesz, ha elérik a 25. életévüket…
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
