Az idei tavasz rendkívül kiszámíthatatlan időjárással köszöntött Ukrajnára. A már-már nyári hőhullámokat hirtelen fagyos éjszakák váltották, az aszályos napokat viharos széllökések és szórványos esők tarkították. A természet „szeszélyes kedélyállapota” különösen érzékenyen érinti a mezőgazdaságot, amelynek szereplői évről évre egyre gyakrabban kénytelenek szembenézni a klímaváltozás valóságával. Mindez felveti a kérdést: valóban veszélybe került az idei termés, vagy az ukrán agrárium már elég erős ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon az időjárási kihívásokhoz?
Bujdosó Ivett
A globális felmelegedés hatásai már nemcsak a puszta hőmérséklet-emelkedésben, hanem egyre inkább a szélsőségekben, az instabilitásban és a kiszámíthatatlanságban mutatkoznak meg. Az idei év különösen jó példája ennek: a Skandináviából és Finnországból érkező hideg légtömegek késő tavaszi fagyokat hoztak Ukrajnába, miközben Európa számos részén – így Németországban is – évtizedek óta nem tapasztalt mértékű szárazság alakult ki. A Copernicus európai klímafigyelő szolgálat és a Meteorológiai Világszervezet áprilisi jelentése szerint Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világ többi része. Ez a sarkvidéki jégtakaró olvadásával, valamint az óceáni és légköri áramlatok módosulásával áll összefüggésben. A következmények pedig nemcsak az emberek közérzetét, hanem az agrárgazdaság szerkezetét is alapjaiban érintik.
Ukrajna helyzete ebben a tekintetben különleges. Egyrészt az ország továbbra is jelentős gabona- és olajnövény-exportőr, másrészt a háborús környezet fokozottan érzékennyé teszi a gazdaságot a külső hatásokra. A mezőgazdasági ágazat teljesítménye nemcsak a termelők megélhetését, hanem közvetve az ország külkereskedelmi egyensúlyát is befolyásolja. Szerencsére a mezőgazdasági szakértők és pénzügyi elemzők szerint az idei év – minden nehézség ellenére – nem lesz katasztrofális. Az Ukrán Nemzeti Bank előrejelzése szerint a gabonafélék esetében 12 százalékos, az olajos növényeknél 10 százalékos, míg a burgonya és zöldségféléknél 17 százalékos növekedés várható az előző évhez képest. Mindez azonban részben a tavalyi gyenge eredmények „alacsony bázisának” tudható be. Az idei év tehát relatív javulást hozhat, még ha abszolút értelemben nem is beszélhetünk rekordokról.
Ezt a képet erősíti Szerhij Nikolajcsuk, az Ukrán Nemzeti Bank alelnöke is.
„A jegybank előrejelzéseiben nem történt lényegi változás. A gabona és zöldségfélék tekintetében enyhe növekedést, az olajos magvak esetében kisebb csökkenést látunk. Mindez várhatóan mérsékli az élelmiszer-inflációt az év második felében” – fogalmazott.
A termelők alkalmazkodóképessége is bizakodásra ad okot. Bár az áprilisi fagyokat követően rövid távon megugrottak az árak a tőzsdén, május elejére a gabona- és olajnövény-kotírozások csökkenni kezdtek. Ennek oka egyrészt az, hogy a helyi gazdák többsége viszonylag gyorsan tudott reagálni a változásokra, másrészt a nemzetközi mezőgazdasági helyzet sem mutatott mindenütt súlyos károkat. Például az USA-ban és Brazíliában az idei vetési időszak kedvezőbb volt, mint a tavalyi, ami pozitívan hatott a globális piaci hangulatra. Az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg a vetések több mint fele „jó” vagy „kiváló” állapotban van, miközben Franciaországban ez az arány 74 százalék.
Az ukrán szakértők azonban nem mindenben értenek egyet a nemzetközi előrejelzésekkel.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium például mindössze 17,9 millió tonnás búzatermést prognosztizál Ukrajnának, ami 13 éves mélypontot jelentene. A hazai szakértők szerint azonban ezek a számok túlzottan pesszimisták. A tavaszi esőzések, bár nem érték el a szezonális átlagot, mégis elegendő nedvességet biztosítottak a vetések számára. Ráadásul az őszi vetésterületek meghaladták az előzetes várakozásokat, a tavaszi búzavetés pedig 25 százalékkal növekedett tavalyhoz képest.
Ezt hangsúlyozza Denisz Marcsuk, az Összukrán Agrártanács alelnöke is.
„A legnagyobb károkat nem a stratégiai növények, hanem a gyümölcsfák és a repce szenvedték el. Egyes területeken a kajszibarack és őszibarack termésének akár 80 százaléka is elveszhet. Az viszont biztató, hogy a búza vetésterülete meghaladja a 4,7 millió hektárt, ami még a visszafogott előrejelzéseket is túlteljesíti. A tavaszi búza vetésterülete is nőtt, így reálisan nem számítunk súlyos kiesésre” – mondta.
Ami azonban valóban aggodalomra ad okot, az nem elsősorban a gabonafélék helyzete, hanem a gyümölcs- és olajnövény-szektor. A repce esetében a száraz időjárás és az ezt követő fagy jelentős terméskiesést okozhat, akár 10-15 százalékos mértékben. Ennél is súlyosabb a helyzet a gyümölcsfák esetében. A kajszibarack, az őszibarack, a cseresznye és a meggy virágzás idején szenvedte el a legnagyobb károkat, a veszteségek egyes régiókban elérhetik a 70-80 százalékot is.
Az EastFruit mezőgazdasági portál szerint a kései fagyok még az egyébként ellenállóbb alma- és körtefákat is érintették, különösen a Közép-Ukrajnában található Vinnica megyében. Szvitlana Litvin, az Ukrán Agrárgazdasági Klub (UKAB) elemző osztályvezetője szerint „a tavaszi fagyok hatása összességében nem okozott drámai visszaesést az országos terméshozamokban. A helyzet régiónként nagyon eltérő, de az őszi és tavaszi kultúrák többsége csak enyhe károkat szenvedett. Különösen a keleti és déli régiókban kedvezőbb a csapadékeloszlás, míg a középső és nyugati megyékben az alacsony nedvességtartalom kihívásokat okoz”.
Fontos hangsúlyozni, hogy a veszteségek rendkívül egyenetlenül oszlanak el az országban. Még egyazon régión belül is jelentős eltérések figyelhetők meg a domborzati viszonyok, a talajtípus és a mikroklíma függvényében. Ez megnehezíti az egységes országos prognózisok készítését. A terméskilátásokat tovább árnyalja, hogy az ukrán gyümölcstermesztésben az ültetvények mindössze 20 százalékát védi valamilyen fagyvédelmi rendszer, így az időjárás szeszélyeinek való kitettség rendkívül magas.
A globális piac sem nyújt feltétlen menedéket. A versenytárs országok – köztük az USA, Brazília, Kanada, Franciaország és India – az idei szezonban kedvezőbb időjárási feltételek mellett növelték exportjukat. A világpiaci árak ennek következtében csökkenő tendenciát mutatnak, ami különösen az ukrán termelők számára jelent kihívást, akiknek versenyképességét nemcsak a klíma, hanem a logisztikai nehézségek is gyengítik. Az ukrán állami vasúttársaság idén eltörölte a harcok sújtotta régiókból származó agrártermékek szállítására vonatkozó kedvezményeket, és 37 százalékos általános tarifaemelést is kilátásba helyezett. Ez jelentősen csökkentheti az exportból származó nyereséget – még akkor is, ha a világpiaci árak kedvezőbb szinten maradnak.
Olekszandr Harcsenko független logisztikai szakértő szerint az Ukrzaliznica díjemelése és a kedvezmények megszüntetése sok gazdálkodó számára jelentheti a profit elolvadását.
„A vasúti fuvarozás drágulása különösen a gabonaexportnál érzékeny, ahol a nyereséghányad már így is minimális. Logisztikai reform nélkül hiába a jó termés – az ágazat nem tudja kihasználni a lehetőségeit” – magyarázta a szakértő.
Mindezek fényében megállapítható, hogy bár az ukrán lakosság élelmezése nincs veszélyben – az ország gabonatermelése messze meghaladja a belföldi szükségleteket –, a mezőgazdasági szektor mégsem lélegezhet fel teljesen. A gyümölcs- és olajnövény-ágazat súlyos veszteségekkel nézhet szembe, a világpiaci környezet bizonytalan, a belső logisztika költségesebb, mint valaha. A 2025-ös év így egyszerre jelent kihívást és lehetőséget: a jól alkalmazkodó termelők a magas világpiaci árakból profitálhatnak, míg mások a természet és a szabályozási környezet szorításában küzdhetnek a túlélésért.
A fagyosszentek feladta a leckét mindenkinek
Nehéz napokon, heteken, sőt hónapokon vagyunk túl, a termelés szempontjából. Kivétel nélkül minden mezőgazdasági ágazat megérezte a 2025-ös év szélsőséges időjárását.
– A szántóföldek az aszállyal, a szokatlanul meleg téli hónapokkal, a kórokozókkal és a kártevőkkel küzdenek, s minderre az erős lehűlés (-2 és -4 °C) feltette a pontot. Már most látszik, hogy bizony az árpa, a korai tritikálé vagy a búzafajták, a szója, sőt, a kelésben lévő napraforgó, vagy éppen a takarmány kukorica is jelentős fagykárt szenvedett. Több helyen kerül átvetésre a kukorica és a napraforgó ezen okból. Már borítékolható, hogy a kalászosok szempontjából nem lesz jó évünk – fogalmazott Molnár Ildikó, az „Egán Ede KGK” JA falugazdásza, a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa.
A falugazdász kifejtette, a gyümölcstermesztő ágazat az, ami leginkább megszenvedte a fagyokat.
– Az április szeszélyes időjárása megkezdte, a fagyosszentek pedig befejezte a gyümölcsszezont. Kárpátalján, ahol nem volt valamilyen fagyvédelmi eljárás, ott a termésnek befellegzett. A kajszi- és az őszibarack, a cseresznye, a korai szilva- és almafajták közel 100 százalékos fagykárt szenvedtek. A korán virágzó gyümölcsöket az áprilisi fagyok, míg a később virágzókat a májusi több napon át tartó lehűlés végezte ki. A szabadföldi szamóca és a csemegeszőlő esetében szintén nagy a kár, a termés jelentős része odalett. A később virágzó gyümölcsök közül, mint például egyes szilvafajták, a meggy és a téli alma, körte esetében is nagy a kár, de legalább a termés közel fele megmaradt. Talán a bogyósok – a ribizli, köszméte, málna, szeder – azok, amik túlélték a fagyokat. Ezekből a gyümölcsökből nem lesz hiány, viszont a közkedvelt szamócából máris deficit van, ez látható a hirtelen áremelkedésből, hiszen nemcsak Kárpátalján, hanem az egész ország területén erős mínuszok voltak – mondta Molnár Ildikó. – Pár hét múlva már meg kellene jelennie a piacokon a májusi cseresznyének, de bizony hiányozni fog a standokról. Szörnyű kimondani, de a legtöbb gyümölcsöt idén csak fényképről fogjuk látni. Az import gyümölcsök pedig horror áron fognak a piacra kerülni.
A falugazdász hozzátette, a zöldségtermesztésben sem rózsás a helyzet. A fóliás termesztők igyekeztek mindent megtenni, így sikerült elkerülniük a teljes megsemmisülést, s napokon belül már megjelenhet a piacokon a helyi fűtetlen uborka.
– A paradicsomtermesztőknél is vannak problémák, ám talán az ő esetükben a legkisebb a kár. A szabadföldi zöldségtermelőknek azonban nem volt ilyen szerencséjük, ugyanis a korai burgonyák, a csemegekukorica és a káposztafélék is hatalmas károkat szenvedtek. Sőt, a már kiültetett palánták esetében is teljes a fagykár – fejtette ki Molnár Ildikó. – Összességében elmondható, hogy a helyzetkép szomorú és sajnálatos, de jön a jó időjárás, s a zöldségtermesztők már tervezik az átültetést, újravetést. Ez jelentősen késleltetni fogja a betakarítást, számítani lehet a primőrök késésére, különösen a tavalyi évhez képest, amikor már május végén érésben voltak a fóliás paradicsomok. A gyümölcstermesztőknél azonban ez a szezon már elment…
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
