Az ukrán gazdaság jelenlegi állapota – a háborús körülmények, az elvándorlás és a belső migráció hatásai – alapjaiban formálja át a munkaerőpiac szerkezetét. Míg a közgondolkodásban még mindig él az egyetem egyenlő a sikerrel képlet, a munkáltatók sokkal inkább a gyakorlati tudással rendelkező, szakképzett dolgozókat keresik.
Bujdosó Ivett
A Kárpáti Igaz Szó közösségi oldalán feltett kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, olvasóink szerint érdemes-e ma szakmát tanulni Ukrajnában? A válaszadók közel háromnegyede (71 százalék) jelenleg nem tanulna szakmát, míg kevesebb, mint egyharmaduk (29 százalék) nyitott lenne erre. Az adatok alapján a szakmatanulás most kevésbé vonzó lehetőség a megkérdezettek körében.
A Magánmunkaadók Szövetsége szerint az ipari szektorban akár 75 százalékos is lehet a szakemberhiány.
„Nem az a gond, hogy nem akarunk fizetni, egyszerűen nincs kit felvenni” – fogalmazott Olekszandr Csumak, a szövetség elnöke. Példaként egy harkivi esetről számolt be, ahol marós szakembert kerestek 90 ezer hrivnyás fizetésért, mégsem jelentkezett senki.
A probléma azonban nem korlátozódik egy-egy régióra vagy ágazatra. Az ország különböző pontjain esztergályosok, hegesztők, CNC-gépkezelők, elektroműszerészek, építőipari szakmunkások és raktározási-logisztikai dolgozók után kutatnak a cégek – gyakran eredménytelenül.
A hivatalos statisztikák szerint az álláshelyek több mint fele szakképzettséget igényel, míg a munkanélküliek többsége diplomás.
„A kereslet és a kínálat elcsúszása komoly strukturális gondot jelez” – vélekedett Dmitro Zavhorodnij, az oktatási minisztérium helyettes vezetője. A friss adatok alapján az üres állások 26 százaléka szakmunkásoknak, 25 százaléka gépkezelőknek és 12 százaléka fizikai munkát végzőknek szól. Ezzel szemben csupán 6 százalék a vezetői, és 4 százalék a technikusi állások aránya.
A termelőágazatok – gyártás, építőipar, mezőgazdaság – mellett keresettek a szolgáltatói pozíciók is, mint például eladó, raktáros, pincér, barista. A szezonális munkák esetében a fiataloknak is lehetőség nyílik tapasztalatszerzésre, főként az építőiparban, ahol a nyári fizetések elérhetik a 37 ezer hrivnyát is.
Erre a problémára próbál reagálni az oktatási rendszer. Az új szakképzési törvénytervezet szerint nagyobb önállóságot kapnak a képzőintézmények, a munkáltatók pedig közvetlenül alakíthatják a tanterveket. Ezzel párhuzamosan bővül a felnőttképzés: veteránok, belső menekültek, pályát módosítók számára indultak intenzív átképzési programok, gyakorlati fókuszú megközelítéssel.
Az infrastrukturális háttér is változik: 2024-ben 88, 2025-ben további 89 szakmai műhelyt újítanak fel, a nemzetközi partnerek támogatásával. Emellett bevezetésre kerülnek duális ösztöndíjak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulók már a képzés alatt munkatapasztalatot szerezzenek.
A mesterséges intelligencia előretörése szintén új szempontokat hoz a pályaválasztásba.
„A könyvelés és a menedzsment mind automatizálható szakok. Ezekre még mindig sokan jelentkeznek” – figyelmeztet Mihajlo Vinnickij, az oktatási minisztérium helyettes vezetője.
Ezzel szemben hosszú távon biztos kereseti lehetőséget kínálnak azok a pályák, amelyek az emberi jelenlétet igénylik: orvosok, tanárok, terapeuták, mérnökök, energetikusok, informatikai szakemberek. A háború utáni újjáépítés és a technológiai fejlődés várhatóan tovább növeli ezek iránt a keresletet.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
