Kinek és miért fogadták el a törvényt?
A múlt héten az ukrán parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi a többes állampolgárság meglétét az ukránok számára. A jogszabályt 243 képviselő támogatta. A törvénytervezet egyidejűleg szabályozza a többes állampolgárság feltételeit, és egyszerűsíti a külföldiek számára az ukrán állampolgárság megszerzését. A hatálybalépéshez már csak Volodimir Zelenszkij elnök aláírása szükséges, ami formalitásnak tűnik, ugyanis a javaslatot maga az államfő nyújtotta be még tavaly augusztusban. Kijev ezzel erősíteni kívánja a kapcsolatot a külföldön élő több millió ukránnal. Ugyanakkor Ukrajna választ akar adni az orosz–ukrán háború okozta nehéz demográfiai helyzetre.
Nemzetközi gyakorlat
A nemzetközi jog nem tiltja, hogy valakinek akár kettőnél is több állampolgársága legyen. Ugyanakkor az egyes államok maguk szabják meg az állampolgárság megszerzésének és elvesztésének a feltételeit és az azzal járó jogokat és kötelességeket. A világon alapvetően háromféle megközelítést alkalmaznak a kettős vagy többes állampolgárság kérdésében: 1. Korlátozás nélküli elismerés – Jelenleg több mint 130 ország ismeri el a kettős vagy többes állampolgárságot. Ebbe beletartozik az EU-tagállamok többsége, köztük Magyarország, Lengyelország, Franciaország, valamint az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Svájc és Izrael; 2. Korlátozott elismerés – Vannak olyan államok, amelyek ugyan elismerik a kettős állampolgárságot, de különféle feltételekhez kötik vagy bizonyos korlátozásokat alkalmaznak. Ide tartozik például Spanyolország, Németország és Oroszország; A 3. csoportba tartoznak azok az államok, amelyek jogilag tiltják azt. Például Ausztria, Norvégia, Észtország, Fehéroroszország és Ukrajna nem ismerik el a kettős állampolgárságot.
Az eddigi gyakorlat és korábbi próbálkozások
A kettős állampolgárság kérdése különösen érzékeny téma Ukrajnában. Az Alkotmánya (1996) szerint az ország csak egy állampolgárságot ismer el (4. cikk). Ugyanakkor a 25. cikk kimondja, hogy az ukrán állampolgárokat nem lehet megfosztani állampolgárságuktól, joguk van azt megváltoztatni, és nem lehet őket kiutasítani vagy más államnak kiadni. Továbbá az állam köteles gondoskodni róluk külföldön is. Ennek megfelelően a 2001-ben elfogadott állampolgársági törvény is csak az ukrán állampolgárságot ismeri el. A törvény 2. cikkelyének 1. pontja úgy értelmezi az Alkotmánynak ezt a rendelkezését, hogy csak egyféle állampolgárság létezik Ukrajnában, azaz kizárja például az ország közigazgatási és területi egységeinek valamiféle külön állampolgárságát. A törvény hozzáteszi: ha ukrán állampolgár több ország állampolgárságára tesz szert, az Ukrajnával fennálló jogviszonyban csak Ukrajna állampolgáraként ismerik el. Vagyis a törvény nem zárja ki egyértelműen a többes állampolgárság lehetőségét, pusztán leszögezi, hogy az ukrán állam és a többes állampolgárságú személy viszonyában az állam kizárólag ukrán állampolgárként tekint az adott személyre. Az ukrajnai helyzet sajátossága, hogy eddig nem volt kidolgozott jogi eljárás arra az esetre, ha valakinek több állampolgársága is van, tehát a szabályozás megsértésének nincs konkrét jogi következménye. Annak ellenére, hogy a korábbi években többször is nekifutottak a parlamentben annak a kérdésnek, hogy megteremtik a szankcionálás jogi kereteit, ez nem sikerült. A parlament a legtovább 2012-ben jutott, amikor meg is szavazta azt a törvényt, amely pénzbírsággal sújtotta volna a kettős állampolgárokat, azonban az elnök visszaküldte a törvényt megfontolásra, ami azóta sem történt meg, így a jogszabály nem lépett hatályba. Ezzel szemben 2016-ban elfogadásra került az állami szolgálatról szóló törvény, melynek 19. cikkelye 2. pontjának 6. alpontja kimondja, hogy más ország állampolgárságával rendelkező személy nem léphet közszolgálatba. Ugyanezen jogszabály 84. cikkelye 1. pontjának 3. alpontja értelmében pedig megszűnik annak a személynek a közszolgálati jogviszonya, akiről bebizonyosodik, hogy rendelkezik egy másik ország állampolgárságával.
2019-ben Volodimir Zelenszkij megválasztásával 180 fokos fordulat történ, az államfő új megközelítést hozott a kérdésben. Első elnöki beszédében külön megszólította a világban élő ukránokat, mondván, kész megadni az állampolgárságot mindenkinek, aki haza akar térni. 2020 elején Zelenszkij személyesen jegyezte azt a törvénytervezetet, amely a kettős állampolgárságot legalizálná: e szerint azok az ukrán származásúak, akik visszatelepednének az anyaországba, megtarthatnák eredeti állampolgárságukat is, illetve azok a külföldön munkát vállaló ukrán állampolgárok, akik felvették az adott ország állampolgárságát, bátran hazatérhetnének, nem kellene semmilyen szankciótól tartaniuk. Ez, és további négy, a többes állampolgárság intézménye rendezésére irányuló tervezet végül nem került a parlament elé.
Az új törvény
A múlt szerdán elfogadott 11469-es számú törvényjavaslatot Volodimir Zelenszkij ukrán elnök maga nyújtotta be tavaly augusztusban. Az államfő szerint a törvény elfogadása elősegíti azoknak az ukránoknak a visszatérését, akik korábban, vagy a háború kitörése után külföldre kényszerültek. A parlament első olvasatban 2024. december 17-én fogadta el. Korábban a nemzeti egység minisztériuma több, a törvénytervezettel kapcsolatos tévhitet is cáfolt. A tárca hangsúlyozta, hogy a jogszabály nem törli el az ukrán nyelv, a történelem és az alkotmány ismeretére vonatkozó követelményeket, és a többes állampolgárság csak szigorúan szabályozott feltételek mellett lesz lehetséges. A köztisztviselők és bírák számára továbbra is tilos a többes állampolgárság, a törvény nem módosítja az érvényben lévő jogszabályt sem. Ukrajna Legfelső Tanácsa 2025. június 18-án 243 igen, 19 nem szavazattal és 9 tartózkodás mellett második, végleges olvasatban szavazta meg a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a többes állampolgárság intézményét Ukrajnában. Olekszij Csernyisov nemzeti egységért felelős miniszter szerint a törvény
„fontos lépés a világban élő ukránokkal való kapcsolatok fenntartásában és helyreállításában”.
Az új jogszabály azt is meghatározza, hogy kik veszíthetik el ukrán állampolgárságukat. Például akik orosz útlevelet fogadnak el, vagy akik az orosz hadseregben harcoltak, kivéve azokat az eseteket, amikor ezt kényszer alatt tették. Megfoszthatóak az állampolgárságuktól azok, akiket a bíróság jogerősen kollaborációért vagy hazaárulásért ítélt el. Ugyanakkor nem kaphatnak ukrán állampolgárságot azok a személyek, akik a Legfelső Tanács által agresszornak vagy megszállónak elismert állam állampolgárságával rendelkeznek, vagy olyan állam polgárai, amely nem ismeri el Ukrajna területi integritását és szuverenitását, elsősorban, ha az ENSZ-közgyűlés Ukrajna területi integritására vonatkozó, 2014. március 27-i 68/262. számú határozata ellen szavazott. 11 ország szavazott ellene: Oroszország, Örményország, Fehéroroszország, Bolívia, Kuba, Észak-Korea, Nicaragua, Szudán, Szíria, Zimbabwe és Venezuela.
Az új törvény a gyermekek születésük, illetve házasságkötés révén állampolgárságot szerzők, sőt az ukrán hadseregben szolgálatot teljesítő külföldi önkéntes katonák számára is egyszerűsítéseket vezet be. Például, ha egy ukrán gyermek egyidejűleg szerez állampolgárságot születési jog alapján, vagy örökbefogadás útján külföldi örökbefogadóitól. A többes állampolgárság megengedett, ha a nagykorú ukrán állampolgár automatikusan vagy egyszerűsített eljárással szerezte meg egy másik ország állampolgárságát. Azon országok listáját, amelynek állampolgárai „egyszerűsített módon” kaphatnak ukrán útlevelet, a kormány állítja össze. A listán valószínűleg szerepelnek majd az Európai Unió tagországai, illetve azok az országok, amelyek szankciókat vetettek ki Oroszország ellen. A nyugati országokban élő ukrán háborús menekülteknek így nem kell lemondaniuk az ukrán állampolgárságról, miután megkapják az őket befogadó ország állampolgárságát.
Az ENSZ adatai szerint jelenleg mintegy 6,8 millió ukrán menekült és menedékkérő él külföldön. Zelenszkij szerint az új törvény segíti az etnikailag ukrán származású, külföldön született személyek állampolgársághoz jutását is. Most, hogy Ukrajna a saját diaszpórájához kíván hidat építeni, egyelőre nem világos, hogy a meglévő nemzeti kisebbségek jogait hogyan fogja szabályozni az új törvény.
A többes állampolgárság nem mentesít a mozgósítás alól
Még 2024 elején Dmitro Kuleba egy televíziós műsorban emlékeztetett arra, hogy a többes állampolgárság intézménye számos országban létezik. Az akkor hivatalban lévő ukrán külügyminiszter felhívta a figyelmet: amennyiben elfogadják a többes állampolgárságról szóló törvénytervezetet, az nem teszi lehetővé, hogy a katonaköteles polgárok a háború alatt elhagyják az országot. A Telemaraton adásában Kuleba leszögezte: ezt a kérdést már tisztázták.
„Az embernek kötelessége, hogy szolgálja, megvédje a hazáját. Ez szerepel az alkotmányban”
– fogalmazott a miniszter.
Az ukrán diplomácia akkori vezetője rámutatott: a többes állampolgárság intézménye sok országban elfogadott gyakorlat, úgyhogy ebben az esetben „Ukrajna nem találta fel a biciklit”.
Zubánics László: jók a kilátások
– Egyelőre nagyon sok a kérdőjel a törvénnyel kapcsolatban, de a kilátások jók – nyilatkozta lapunk megkeresésére Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. – Sok még a nyitott kérdés. Ilyen például, hogy mely országok állampolgárai kaphatnak majd egyszerűsített eljárással ukrán állampolgárságot. Valószínűleg viszonossági alapon ugyanezen országok állampolgárságát nem fogja szankcionálni (azaz elismeri) Ukrajna. A jogszabály értelmében a kormány határozza meg ezen országok listáját. A döntés során figyelembe veszik az adott ország EU-tagságát, valamint azt is, hogy az ország szankciókat vezetett-e be Oroszországgal szemben, illetve elismeri Ukrajna területi integritását (korábbi határain belül). Viszont egyelőre nagyon keveset tudunk ezekről a kritériumokról, illetve az is aggályos, hogy a listára való felkerülés vagy az arról való lekerülés (azaz szankcionálás) bármikor bekövetkezhet egyetlen kormányhatározat révén.
Zubánics László elmondta, hogy a törvénynek azonban továbbra is vannak ellenzői. Hozzátette: a parlamenthez beterjesztettek egy képviselői beadványt, amelyben azt indítványozzák, hogy töröljék a szavazás eredményét, amellyel elfogadták a végleges tervezetet. Azok, akik nem támogatják a törvényt, többnyire az Ukrán Alkotmányra, azon belül annak 4. cikkelyére hivatkoznak. Amely kimondja, hogy Ukrajnában egyetlen állampolgárság létezik.
– A törvény további jogharmonizációt igényel, többek között az Alkotmánybíróság döntését, ugyanakkor problémát okozhat, hogy a grémium jelenleg nem rendelkezik a működőképességéhez szükséges minimális létszámmal
– fogalmazott az UMDSZ elnöke. – Ugyanakkor, mivel az elnök által beterjesztett jogszabályról van szó, vélhetően hamarosan Volodimir Zelenszkij is ellenjegyzi. Ezt követően a törvényben meghatározottaknak megfelelően hat hónapja lesz a kormánynak a kérdőjelek kiegyenesítésére.
Zubánics László pozitívumaként említette, hogy Ukrajna az évek óta tartó viták után nyit a többes állampolgárság intézménye felé. Eközben visszamenőleg rendeznék azoknak az ukrán állampolgároknak a helyzetét, akik egyszerűsített, honosítási eljárás keretében már korábban megszerezték egy másik ország állampolgárságát. Ebbe beletartoznak az észak-bukovinai románok, a moldáv kisebbség, illetve a kárpátaljai magyar közösség. A lépés emellett része Ukrajna azon törekvésének, hogy erősítse kapcsolatait a világ különböző pontjain élő ukrán diaszpórával. Azokkal az ukrán állampolgárokkal, akik a háború elől voltak kénytelenek külföldre menekülni és elveszítve mindenüket ott új életet kezdtek, valamint felvették a befogadó ország állampolgárságát. De egyaránt vonatkozik ez külföldön született, ukrán felmenőkkel rendelkező személyekre is.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
