Csak szélenergiából az egész megye éves energiafogyasztását fedezni tudnánk.
Egyre többeket aggaszt, hogy már évekkel ezelőtt bejelentették, szélerőműveket akarnak építeni a Kárpátokban. Ennek hatására lakossági tiltakozó akciók sorozata kezdődött, az interneten petíciók terjedtek. Még 2020 nyarán indult el a Borzsa-havasok megvédésére irányuló Save Borzhava civil mozgalom, melynek tagjai a Kárpátok leghosszabb hegyvonulatára tervezett 34 szélerőmű építésére kiadott engedély ellen tiltakoztak. A tüntetések hatására, bírósági tárgyalás útján, érvénytelenítették a döntést és végül az illetékesek letettek a szélerőműépítési szándékukról. Ez év tavaszán azonban Kárpátalján elkezdődött az ország első olyan ipari komplexumának az építése, ahol szélerőműveket fognak gyártani. A 10 évvel ezelőtt létrehozott kramatorszki vállalat a háború miatt költözött át Perecsenybe. Az itt élők joggal feltételezik, hogy ezt követően hamarosan nem csak a gyártás, de a szélerőművek telepítése is megkezdődik Kárpátalján, a legígéretesebb helyszíneken. Ilyen például a Borzsa-havasok, a Róna-havas, a Fagyalos-hegység vagy az Északkeleti-Kárpátok legmagasabb pontja, a Hóvár (Hoverla) körüli terület. Annak érdekében, hogy jobban megértsük a szélenergia hasznosításának előnyeit és hátrányait, dr. Hadnagy Istvánt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Biológia és Kémia Tanszékének docensét kérdeztük, aki a témában már monográfiát is megjelentetett.
Simon Rita
– Ha nagyon egyszerűen akarjuk megközelíteni a kérdést, akkor először is azt kell tisztáznunk, hogy a szélenergia jó vagy rossz? Milyen előnyei és milyen hátrányai vannak, milyen hatást gyakorolnak a környezetünkre?
– A szélenergia a megújuló energiaforrások közé tartozik. A megújuló energiaforrás megnevezés lényegében olyan természeti jelenséget, anyagot vagy közeget takar, amelynek hasznosítása közben a forrás nem csökken vagy rövid időn belül megújul. A szélenergiáról annyit kell tudni, hogy ez lényegében a napenergiának amolyan átalakított formája, hiszen ha nem sütne a Nap, akkor a szél sem fújna a Föld felszínén. A szélenergia hasznosítása nem új keletű dolog, már ősidők óta használják. Gondoljunk csak a hajózásra, a szélmalmokra vagy a terményszárítókra. Manapság azonban már teljesen más berendezésekkel, modern lapátszerkezetekkel, úgynevezett szélturbinákkal fogjuk be a szél energiáját. Meg kell jegyeznünk, hogy nincs olyan, hogy „tiszta” energia. Tehát bármiből állítunk elő energiát, ott biztos, hogy lesz valamilyen kibocsátás, azaz valamilyen környezetszennyezés következik be, esetleg a környezetben el kell végeznünk valamilyen beavatkozást. Viszont a megújuló energiaforrások környezetszennyező hatása a hagyományos fosszilis (kőszén, kőolaj, földgáz, stb.) és magfúziós (atomenergia) energiahordozókéhoz képest lényegesen kisebb. Hiszen míg elégetjük a kőszenet vagy a földgázt, addig számos üvegházhatású gáz és egyéb légszennyező anyag, például korom kerül a légkörbe. Egy szélturbina működése során ilyen nem keletkezik.
– Akkor mégis milyen környezetszennyezésről beszélhetünk ebben az esetben?
– A berendezések előállítása során keletkezik károsanyag-kibocsátás. Nem mindegy, hogy miből készülnek az eszközök. Jelenleg még ott tartunk, hogy ha tönkremegy egy szélturbina, akkor a nagyobb részét lényegében csak elássák a földbe, mert nem tudják újrahasznosítani. Ezek a néha 150-200 méter magasságot is elérő szerkezetek műanyag kompozitokból és a szilárdságukat fokozó üvegszálas anyagból készülnek, ami nem túl környezetbarát. Ahhoz, hogy telepítsünk egy szélturbinát, nagy mennyiségű vasbetonra van szükség a tartóoszlop alapjához. Ez önmagában elég környezetszennyező anyag, hiszen az előállítása, leszállítása sok energiát, nyersanyagot igényel. A szélturbinák működése során nincs gázkibocsátás, ám van egy alacsony frekvenciájú hangkibocsátás. Ez nyilván a távolsággal egyre jobban csökken, messziről nem is hallani. A hátrányok között szokták még említeni azt, hogy ha ezeket a turbinákat a madárátvonulások vonalába teszik, akkor sok madarat elpusztíthat (akaratlanul), ha például nekirepülnek egy rotorlapátnak. Illetve szélerőművek ellen szokták felhozni azt is, hogy tájesztétikai szempontból zavaró látványt nyújtanak.
A negatívumok közé sorolható még az energiatermelésben jelentkező változékonyság, hiszen nem mindig fúj a szél. Ezért gyakran alkalmaznak vegyes rendszereket, például ötvözik a szél- és napenergiát.
– Miért érdemes akkor mégis ebbe fektetni?
– A szélturbina gyűjtőfelülete általában függőleges, ezért egy berendezés helyigénye nem számottevő. Míg mondjuk egy napelem-park telepítésénél több hektárt kell befedni, addig itt elég néhány négyzetméter. Vagy ha a vízenergiát nézzük, amely kitermeléséhez gátakat kell építeni, és egész folyókat szükséges elterelni, itt ilyesmire nem kerül sor. A szélturbinák általánosan kétszer jobb hatásfokkal működnek, mint a napelemek. Tehát egységnyi idő alatt sokkal több energiát tudunk kitermelni velük és így a beruházási költségek megtérülése is gyorsabb. És ami igen fontos, hogy jelenleg a szélből előállított energia a legolcsóbb, mert ez igényli a legkevesebb befektetést.
Egyedül a szélturbinát tartó toronynak kell talapzat, amire a telepítés után visszakerülhet az eredeti talajtakaró, így aztán ismét benőheti a növényzet.
A terület többi részére a berendezés nincs hatással. Európában sok helyen a szélerőműveket mezőgazdasági területre is telepítik és azt körbe lehet szántani. Gyakran lehet látni a torony árnyékában hűsölő vadállatokat is.
– Hány kilométer/órás szél kell ahhoz, hogy beinduljon a szerkezet?
– Csakis a szél, a levegő áramlása indítja be a szárnylapátok forgását. Általánosságban olyan területeken érdemes a szélenergiába befektetni, ahol a szél éves átlagsebessége eléri a 3 méter/szekundumot vagy ennél többet. De ez csak az indító sebesség. Ahhoz, hogy egy ipari szélerőmű optimálisan működjön, folyamatosan rendelkezésre kell állni a másodpercenkénti 5-8 méteres vagy ennél nagyobb szélsebességnek. Viszont a túl erős szél is káros lehet a szélturbináknak.
Amikor a szél sebessége meghaladja a 25 méter/szekundumot, akkor a belső „fékek” működésbe lépnek,
és a szabályozó rendszer olyan irányba fordítja el a szárnylapátokat, hogy a szél minél kevesebb felületet érjen, nehogy kidöntse a tartóoszloppal együtt.
– Mennyire hatékony a szélerőmű, tehát mennyi energiát tudnánk termelni vele?
– Ha az ország területén az összes szélenergia-készletet megpróbálnánk kihasználni, akkor Ukrajna energiaszükségletének 19 százalékát tudnánk előállítani. Kárpátalja esetében az éves átlagos energiafogyasztás nagyjából 2 milliárd kilowattóra. Most a szükséges energia csak 18-20 százalékát állítjuk elő régiónkban, azt viszont megújuló energiaforrásokból, napelemparkok, víz- és biogázerőművek segítségével.
A megye területének megújuló energetikai kapacitását, amely a jelenlegi műszaki megoldásokkal kitermelhető – 30 milliárd kilowattóra/évre becsülik,
tehát ez többszörösen felülmúlja az évi energiafogyasztásunkat. Ebből a szélenergetikai készlet nagyjából 9%-al részesedik. Magyarul: csak szélenergiából egész Kárpátalja éves energiafogyasztását fedezni tudnánk.
– Gazdasági szempontból tehát abszolút megérné. A lakosság egy része mégis tiltakozik.
– Ukrajnában elsősorban a tengerpartokra érdemes szélturbinákat telepíteni, mert ott a legkiegyensúlyozottabb a széláramlás. Ez így is történt, 2022-ig az országban több mint 600 szélturbina működött. Kárpátalja alföldi részén – Ungvár, Munkács, Beregszász, Huszt környezetében – nem érdemes szénenergiába fektetni. A hegyvidéken, azon belül főként a Havasi-vonulat legmagasabb részein azonban már igen. Ott viszont azzal kell számolni, hogy bár összességében nagy a rendelkezésre álló szélpotenciál, de igen változékony a széljárás, tehát amikor fúj, akkor nagyon erős szelek jelentkeznek, viszont emellett gyakoriak a szélcsendes időszakok. A meteorológiai állomások adataiból azt látjuk, hogy a legnagyobb szélsebesség télen jelentkezik. Ez rendben is van, mert olyankor több áramot is fogyaszthatunk, ám ezidőben tapasztalható a legnagyobb változékonyság is, ami megnehezítheti a villamosenergia rendszer irányítását és a folyamatos áramellátást. Ami a szélenergia felhasználás társadalmi megítélését és a helyi lakosság véleményét illeti: valamiből így is úgy is elő kell állítani az energiát. Kárpátalja eléggé energiadeficites terület, mert amint említettem, a megye energiaszükségletének 80 százalékát valahonnan be kell szerezni. A világban minden térség arra törekszik, hogy az energiaellátás terén minél jobban önellátó, energiafüggetlenebb legyen. A globális éghajlatváltozás elleni küzdelem pedig egy másik oldala a megújulók kérdéskörének.
Ha nem a szélből vagy más megújulókból, akkor miből állítsuk elő energiát? Atomerőművet is telepíthetnek Kárpátaljára…
És akkor nem csak arról lenne szó, hogy idehozzuk az uránt, hanem arról is, hogy az óriás vízigényű folyamat ökológiai szempontból a folyóinkat is jelentősen megterhelné. A nagy területigényű és legkörnyezetszennyezőbb létesítményekhez tartoznak a hagyományos tüzelőanyagon (kőszén, földgáz) működő hőerőművek is. Mi jöhet végső soron szóba? Talán a szél. Ám olyat is olvastam, hogy azért tiltakoztak a lakosok, mert attól féltek, hogy megszűnik az áfonyaszedés lehetősége a Kárpátokban. Ez nem igaz. A szélerőmű tövében is lehet áfonyát szedni. Vagy azt írják, hogy megváltoztatja a geológiai szerkezetet, árvizeket okoz. Ez teljességgel abszurd, ezek alaptalan vádak a szélenergia felhasználással szemben. A hegyvidéken egyedül a tájesztétikával kapcsolatban lehet vitatkozni, hogy mennyire szép vagy sem egy 100 méter magas szélerőmű, de akkor megint csak felvetődik a kérdés, hogy egy víz-, hő- vagy egy atomerőmű mennyivel szebb? A szélerőművek sok helyen turisztikai látványosságnak számítanak. Tiltakozunk az efféle beruházások ellen, viszont a többletenergiáról nem akarunk lemondani, amelyből évről évre egyre többet és többet fogyasztunk. Alapvetően tehát a szélenergia lenne a leghatékonyabb és kifizetődőbb Kárpátalja szempontjából.
Azt azonban biológusként, geográfusként és természetszeretőként is megjegyezném, hogy azt én sem támogatnám, és nem tartanám helyesnek, hogyha szélerőmű-parkok létesítése érdekében kezdenénk erdőket irtani a hegyvidéken.
Kárpátalja területén olyan ősbükkösök húzódnak, amelyek a világörökség részét képezik. A vidék területének majdnem 16 százaléka természetvédelmi oltalom alatt álló terület. Nyilván csakis az ökológiai és természetvédelmi szempontok szigorú figyelembevételével szabad szélerőműveket telepíteni a nyílt, kihasználatlan helyszínekre, például a hegyvidéki legelőkre.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
