Az Európai Unió vezetője, Ursula von der Leyen támogatja, hogy Ukrajnával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások, ugyanakkor Kijevnek folytatnia kell a reformokat, köztük a kisebbségi jogalkotás terén.
„Elfogadtuk a 2023-as bővítési csomagunkat, amelyben javasoljuk a tárgyalások megkezdését Ukrajnával és Moldovával, a tagjelölt státus megadását Grúziának, valamint a csatlakozási tárgyalások megkezdését Bosznia-Hercegovinával, amint a szükséges mértékű megfelelés megtörténik” – írta az Európai Bizottság az X közösségi felületen a bővítési politika friss lépéseként.
Az uniós bizottság Ukrajnával kiemelten foglalkozik:
A folyamatban lévő háború ellenére Ukrajna eltökélt szándékáról tett tanúbizonyságot az erőteljes reformdinamika megteremtésében.
Az EU-s integráció azonban hosszúnak ígérkezik, mert a már elért eredmények mellett több területen még jelentős erőfeszítésekre van szükség Kijev részéről. Ezek közé tartozik a kisebbségi és nyelvhasználati jogok garantálása, valamint a korrupció elleni harc hatékonyabbá tétele.
Mint tudjuk, Magyarország mindaddig nem egyezik bele Ukrajna uniós felvételébe, amíg nem rendeződik megnyugtatóan a kárpátaljai magyarság oktatási és kisebbségjogi helyzete.
Szlovákia az ottani kormányváltás óta szintén gátolja Ukrajna integrációs útját. Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes pedig a minap azt nyilatkozta, amíg Ukrajna nem járul hozzá a volhíniai mészárlásban elesett lengyelek exhumálásához, országa nem látja szívesen szomszédját a közös unióban. Varsónak gazdasági téren is számtalan vitája van Ukrajnával.
Mint ismert, az Európai Unió 2022 nyarán szavazta meg Kijev tagjelölt státusát, hamarosan pedig a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről is dönthet, de ebben az uniós tagországoknak is jelentős szavuk van.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
