Aknaszlatinán él a remény │KISZó-interjú

Színvonalas magyar oktatás – egyre kevesebb gyereknek.

Az Aknaszlatinai Bolyai János Líceum azért is küzd, hogy minél több diákot megtartson, és ezáltal megőrizze középiskolai státuszukat. Minden adott, gyönyörűen felújított iskola, korszerű szaktantermek, csak gyerekek kellenek. A felsőbb osztályokban egyre fogy a diáklétszám, és tudják, még azok közül is, akik most itt vannak, páran el fognak köszönni.

Simon Rita

Marina Izabella 2015-től matematika tanárként, 2021 januárjától igazgatóhelyettesként, tavaly februártól pedig ideiglenesen kinevezett igazgatóként áll helyt a Felső-Tisza-vidéki intézményben. Mint mondja, ezzel gyerekkori álma vált valóra, ám a valóság sokkal nehezebb, mint képzelte.

– Nehéz időszakot élünk, a megmaradás, a fennmaradás a cél – fogalmazott Marina Izabella. – A lefokozás fenyeget minket. Ha nem lesz elég diákunk a felső osztályokban, akkor a líceumot 9 osztályos gimnáziummá minősíthetik át. 183 diákkal kezdtük meg a tanévet, ez nagyjából ugyanannyi, mint tavaly. Ugyanakkor szeretnénk, hogy többen legyünk, mert ez a létszám nem elég ahhoz, hogy később párhuzamos osztályokat indítsunk. Ez az oktatási törvény 2027-től életbe lépő passzusának egyik feltétele a középiskolai státusz megtartásához. Nem azért küzdünk harminc éve, hogy most fokozatosan leépítsenek minket. Senkit sem szeretnénk elbocsátani, illetve a lefokozás ledőlő dominóként indítaná el azt a folyamatot, hogy egyre kevesebb diákot íratnak be hozzánk, mivel itt csak az általános iskolát végezhetnék el. Mi ragaszkodunk a színvonalas oktatáshoz.

Ezt látják az itt élők, a környező falvakból is járnak hozzánk magyar anyanyelvű gyerekek, hiszen Terebesfejérpatakon (Gyilove) is van magyar óvoda, de még Nagybocskóról is vannak tanulóink.

Pont ezért szeretnénk, ha sikerülne megépíteni a kollégiumot, mert akkor akár a kőrösmezői és rahói magyar gyerekek is jöhetnének ide tanulni, tudnánk nekik szállást biztosítani. De ez még a jövő zenéje.

Az igazgatónő a tanári kollektívával együtt mindent megtesz azért, hogy a diákoknak megteremtse a szükséges feltételeket. Szeptember elsejétől a testvériskoláknak köszönhetően sikerült korszerűen felszerelniük a kémia és matematika szaktantermeiket.

– Az iskola erre a két tantárgyra szakosodik. Ez azt jelenti, hogy a végzősök nagyobb óraszámban tanulják ezeket a tárgyakat. Most a 10. és 11. osztályban is a matematika a fő, őket heti 9 órában, 3 mértan és 6 algebra keretében fejlesztjük. A testvériskolák támogatása nélkül nem tudtuk volna megvalósítani a felújítást. Zenta, Marosvásárhely, illetve 6 magyarországi (Budapest, Kecskemét, Mosonmagyaróvár, Ócsa, Salgótarján, Szombathely) testvériskolánk van a Bolyai nevet viselő iskolák szövetsége keretében.

Az igazgatónő elmondta, a létszámcsökkenés nem csak a háború következménye. A magyar anyanyelvű lakosság már évek óta fogyóban van. Rengeteg a vegyes házasságból származó gyerek. Pozitívum, hogy olykor még a román és az ukrán gyerekeket is ebbe az intézménybe íratják, hiszen a modern, rendezett, magas oktatási színvonalat kínáló iskola csábító.

– Még azok a gyerekek is, akik nem beszélik olyan jól a magyar nyelvet, néhány év alatt megtanulják.

Sőt, van olyan román családból származó diák, aki úgy kezdte nálunk az iskolát, hogy egy szót sem beszélt magyarul, azóta viszont már megtanult.

Nem olyan a helyzet, mint 20 évvel ezelőtt, de még mindig nem panaszkodhatunk a magyarság arányára. Nem mondanám, hogy problémát jelent nálunk a nem magyar anyanyelvűek száma. Az első osztályban most 20 tanuló van. Öröm számunkra, hogy az egyik anyuka azért jött haza a kislányával, hogy a gyerek itt járhasson első osztályba. Tavaly csak 11-en voltak, az év végére 9-en maradtak. Az alsó osztályokban nem fenyeget gyerekhiány, ez inkább a felsősöknél gond. De reménykedünk a legjobbakban.

Az iskola külső-belső felújítása a magyar kormány támogatásával működő bázisiskola-program keretében még 2020-ban megtörtént. A harminc év után teljesen megújult épület egy új tornateremmel és étkezdével is bővült. Az intézményben nincs tanárhiány, minden munkakört betöltöttek, sőt, még a napközis csoportokat is sikerült elindítaniuk. „Vannak új, fiatal pedagógusaink, reméljük, maradnak is.” – fogalmazott a vezető.

– Mivel büszkélkedhetnek?

– Én amolyan öntudatos bolyaisként mindenre büszke vagyok, amink van. Viszont ami mindenképp kiemelkedő, az a matematika oktatás, és az e terén elért eredmények. Igazából ez nem csak oktatás, ez szeretet.

Ezt az érzést Benedek Imre korábbi iskolaigazgató ültette belénk és táplálta.

Az ő tantárgy iránti szeretete átragadt ránk is. Amikor kinevezték a kistérség oktatási vezetőjének, akkor lemondott az igazgatói posztról, de jelenleg is matematika tanárként dolgozik nálunk. Négyen vagyunk, matek oktatókból nincs hiány nálunk.

– Feltételezem önöknél nem okozott gondot, hogy kötelezővé tették a matematika érettségit?

– Mi örültünk neki, sőt, amikor még csak választható volt, akkor is szinte mindenki ezt a tantárgyat részesítette előnyben. A gyerekek jól megbirkóznak a feladattal. A végzősök jellemzően külföldre mennek továbbtanulni, ott is megállják a helyüket, büszkék vagyunk minden bolyaisra.

Forrás:
KISZó
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó