A 2023-as esztendő utolsó napjai a mozgósítás várható szigorításáról szóltak, ennek tudható be a határok hirtelen lezárása is az eddig még felmentést élvező kategóriák előtt.
Mint tudjuk, a kormány benyújtotta a parlamenthez azt a törvénytervezet, ami drákói szigort alkalmazna a hadköteles korú férfiakkal szemben. A lényeg: a politikai-katonai vezetés félmillió embert szándékozik fegyverbe öltöztetni. Hogy erre honnan lesz pénz, azt még a pénzügyminiszter sem tudja…
A társadalomban hatalmas a mozgósítás szigorításának az elutasítottsága. A tervekre adott reakciókban benne van az ellentámadás sikertelensége, a nyugati finanszírozás elapadása, és legfőképpen az általános háborús fáradtság. A jelek szerint a hatalmat ez azonban annyira nem hatja meg…
Ami viszont merőben új jelenség, az az ellenzéki politikusok némaságának megszűnése. Az ukrán közéletre a háború kitörése után az elvtársiasság volt a jellemző, mostanra azonban megjelentek az első fecskék, akik nyíltan kritizálni merik a Zelenszkij-rendszer törvényalkotási gyakorlatát. Petro Porosenko volt államfő, Julia Timosenko korábbi miniszterelnök és Jurij Bojko volt energetikai miniszter, a korábban oroszbarátnak titulált, mára viszont betiltott az Életért Ellenzéki Platform képviselője is bejelentette, hogy nem támogatja a mozgósítási törvényt. Timosenko egyenesen B-tervet követelt az elnöktől, Porosenko pedig arra kérte utódját, ne ijesztgessék az embereket és ideje lenne szembenézni a megváltozott realitásokkal. A tervezet ellen még a hatalom emberének tartott Dmitro Lubinec emberi jogi ombudsman is felemelte a szavát, és jelezte, hogy a tervezet jelenlegi formájában nem állná ki az alkotmányossági próbát.
A Zelenszkij-féle Nép Szolgája pártnak azonban egyelőre parlamenti többsége van és ezzel minden politikai célját képes elérni.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
