Irán hétvégi Izrael elleni légitámadása után ismét forrong a Közel-Kelet. A világ médiumaiban az első sorok ismét nem Ukrajnáról szólnak. Mit jelenthet az ottani eszkaláció az ukrajnai háborúra nézve?
Elöljáróban leszögezhetjük, nem sok jót. A kijevi vezetők kísérletet tesznek az ukrajnai finanszírozás erőltetésére, párhuzamba állítva a két megtámadott felet, ami akár még kifizetődő is lehet. Volodimir Zelenszkij államfő legelső reakciójában Iránt és Oroszországot egy kalap alá vette, agresszornak minősítve őket. Ebből kiindulva arra kérte az amerikai képviselőházat, haladéktalanul fogadja el a hónapok óta megrekedt közös izraeli–ukrán segélycsomagot. Rossz hír, hogy Mike Johnson, a kongresszus Trump-párti vezetője bejelentette: külön választják a csomag elemeit, azaz egymástól függetlenül bírálják el az Izrael és Ukrajna katonai megsegítéséről szóló javaslatokat. Nyilván előbbi élvez majd prioritást, az Ukrajnának ígért 60 milliárd dollár sorsa pedig változatlanul bizonytalan maradhat. Bár a tengerentúlról érkező legfrissebb hírek már arról szólnak, a képviselőház elnöke mégis beadja a derekát, kérdés, „főnöke” nem torpedózza-e meg ezt a lépést. Újabban az a terv, nem is segélyként, hanem hitelként jutna hozzá Kijev a támogatáshoz. Zelenszkij ezt sem bánja, egyik interjújában már beleegyezett abba, hogy a kölcsön is jó, csak adják már.
A sietség érthető. Az ukrán légvédelem sajnos egyre „lyukasabb”, jól bizonyítják ezt az energetikai infrastruktúrát ért hatalmas pusztí-
tások, az orosz rakéták mostanság túl könnyen érik el céljukat. Az államfő elárulta: a Kijev megye áramellátását biztosító tripolszki erőmű azon egyszerű oknál fogva lett a pusztulás martalékává, mert a rá kilőtt 11 rakétából 7-et ugyan megsemmisített a légvédelem, de a maradék 4 „romboló” gond nélkül célt talált, mert egész egyszerűen nem maradt több légvédelemi rakéta… Az államfő azt is nehezményezi, hogy amíg Irán Izrael elleni támadásakor a britek és az amerikaiak is a zsidó állam légterének védelmére siettek saját elfogórakétáikkal, addig ezt miért nem teszik meg Ukrajna védelme és biztonsága érdekében? David Cameron brit külügyminiszter elintézte Zelenszkij kifakadását azzal, hogy két merőben más konfliktusról van szó, s a NATO-tagországok nem akarnak közvetlen háborúba keveredni az atomnagyhatalom Oroszországgal. Elnézést kérek a nyers megfogalmazásért, de ez annyit tesz: az ukránokért nem kár…
De nemcsak Zelenszkij egyre türelmetlenebb és ezzel együtt őszintébb, hanem külügyminisztere, Dmitro Kuleba is. Minap a TSN hírcsatornának nyilatkozva az USA-nak pöckölt oda egyet, amikor azt mondta: ha Washington nem ad pénzt, akkor azt se várhatja el, hogy megmondja, milyen oroszországi célpontokat támadhatnak és milyeneket nem… Egy háborúban mindenki úgy próbál túlélni, ahogy tud, jegyezte meg Kuleba. Vélhetően ebben igaza is van, csakhogy országának lehetőségei erősen behatároltak, Ukrajna túlságosan kiszolgáltatott nyugati partnereinek. Elég egyetlen beszédes adalék: a nemzeti jegybank közlése szerint márciusban 555 milliárd hrivnyát tett ki az ukrán
költségvetés, csakhogy ebből 353 milliárd hrivnyányi összeg, azaz 63 százalék a külföldi hitelekből, segélyekből folyt be a büdzsébe. Hogy mi lenne anélkül, mindenki tudja…
Korábban aki ezt ilyen őszinteséggel megfogalmazta, annak gyakorlatilag a fejét vették, ehhez képest most maga Zelenszkij mondta ki az egyik amerikai csatornának adott interjújában, hogy amennyiben Ukrajna sürgősen nem jut hozzá a neki ígért támogatáshoz és fegyverekhez, országa elveszítheti a háborút. Kijelentése több mint vészjósló, főként annak tudatában, hogy újabban sokan egy nyár eleji orosz offenzíva lehetőségéről beszélnek. Ezért az ország számára létfontosságú most, hogy Washington teljesítse korábbi ígéretét. A sok mindent eldöntő kongresszusi szavazásra már az előttünk álló hétvégén sor kerülhet. És akkor sok mozaik a helyére kerülhet…
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
