Ahogy az borítékolható volt, az elmúlt héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a mozgósításról szóló törvényt, ami május 16-án lép hatályba. A parlament által – hosszú vajúdás után – április 11-én elfogadott jogszabály megerősíti a hadköteles korhatár 27 évről 25 évre csökkentését, és eltörli a „korlátozottan alkalmas” státuszt, továbbá minden hatkötelesnek – aki eddig nem tette meg – 60 napja lesz, hogy aktualizálja személyes adatait a területileg illetékes toborzóközpontban.
Szabó Sándor
A törvény a külföldre menekült férfiak konzuli ügyintézését is ellehetetleníti, de az országon belül is csak aktualizált katonakönnyvel lehet majd mozogni, hivatali ügyeket intézni. Ezen túlmenően azoknak a 25 és 55 éves férfiaknak, akiket a háború kezdete után másod- és harmadfokú rokkantnak minősítettek, ismét orvosi vizsgálatnak kell alávetni magukat. Akik megtagadják a behívást, azokat bírósági végzéssel akár kényszerítő intézkedésekkel is előállíthatják. A szankciók között pénzbírság és a vezetéstől való eltiltás is szerepel. A törvény értelmében a felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek is behívhatók lesznek katonai szolgálatra. A másoddiplomás képzésben részt vevők elveszítik a felmentési kedvezményüket, az doktorandusz-hallgatók számára továbbra is megmarad ez a jog. Ugyanakkor a jogszabály nem rendelkezik arról, hogy a mozgósítottak mikor és hogyan szerelhetnek le.
Az egyre rosszabb háborús helyzet közepette Kijev a mozgósítási törvény átírásával kíván még több katonára szert tenni. Zelenszkij korábban kijelentette: 400-500 ezer új katonára van szükség, ugyanakkor ezen kijelentését később úgy módosította: „egyelőre nincs szükség félmillió ukrán mozgósítására.” Hatósági becslések szerint a külföldre menekült milliók mellett a lezárt határokon belül, az ország területén legkevesebb hárommillió ukrán hadköteles korú férfi bujkálhat a toborzóbiztosok elöl. A szigorítással épp a mozgósítás alól kibújni próbálókat szeretnék kiszűrni. Múlt heti KISZó-kérdésünk ehhez kapcsolódott, alternatív reakciógombos véleményszavazásunkon azt kérdeztük, hogy az új mozgósítási törvény eléri-e a célját? A válaszadók többsége, 73 százaléka szerint a szigorúbb fellépés nem vezet majd eredményre. Ezzel szemben mindössze 27 százalék gondolta úgy, hogy a törvény eléri a célját.
Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa – aki a törvény korábbi változatival kapcsolatban alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg – pozitívan értékelte az elfogadott törvényt. Hangsúlyozta: jelenleg nagyon heves harcok folynak a fronton, és a katonákat el kell engedni eltávozásra, ehhez pedig növelni kell a létszámot az ukrán fegyveres erők soraiban.
„Szerintem most a lehető legdemokratikusabb az eljárás. Minden hadkötelesnek át kell mennie egy eljáráson, beleértve az anyakönyvi adatok ellenőrzését, majd ezt követően azoknak, akik nem teljesítik törvényi kötelezettségüket, ismét a demokratikus elvek szerinti jogszabályok alapján kell felelniük ezért” – mondta.
Az ombudsmannal ellentétben Denisz Maljuszka igazságügyi miniszter nem ennyire derűlátó. A tárcavezető, szerint alkotmányossági aggályokat vethet fel a mozgósítást kerülők jogainak korlátozása.
A jelentés szerint a miniszter elmondta, hogy Ukrajna Alkotmánya lehetővé teszi az alkotmányos jogok többségének korlátozását a háború idején. Beleértve a vagyoni és tulajdonjogot – tette hozzá a miniszter az ukrán televízió non-stop háborús adásában.
– Az új mozgósítási törvénynek leghamarabb őszre várható kézzelfogható eredménye – jelentette ki Fegyir Veniszlavszkij, a parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának a tagja egy interjúban. A cikkben rámutattak arra, hogy a törvény hatályba lépését követő első időszak a mozgósítás hatálya alá eső állampolgárok reális számának felmérését szolgálja. Ezt követően lehet majd a katonai nyilvántartás alól kibújni próbálkozók szigorúbb felelősségre vonásáról beszélni.
Aktuális KISZó-kérdésünk:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
