Hármas ünnepnap a mai, hiszen ünnepeljük a gyermekeket, az édesapákat, és a Tehetséggondozó Műhelyünkben is véget ért a tanév, de a mai napunk legnagyobb ünnepe mégis az első ízben megrendezésre kerülő kárpátaljai citerás találkozó – kezdte ünnepi köszöntőjét Gáti Gyöngyi szervező, könyvtárvezető, a Sárosoroszi Tehetséggondozó Műhely vezetője.
Hegedűs Csilla
– Van miért hálát adnunk az Úristennek, hiszen megannyi fellépésen, versenyen képviselhettük községünket, öregbíthettük falunk jó hírnevét – folytatta ünnepi beszédét Gáti Gyöngyi. – Ebben a tanévben közel negyven gyermek ismerkedett meg a különböző foglalkozásokon a magyar népi kultúra kincseivel. Sokszor hitetlenkedve és csodálkozva kérdezik tőlem, honnan ennyi tehetséges gyerek? Én pedig mindig azt válaszolom, hogy a tehetség nem örökkévaló adottság, munka nélkül elapad, mint a forrás. Tehát dolgozni kell, és örülni a kis eredményeknek.
A szervező hozzátette, a citeratalálkozó megszervezésének ötlete tavasszal fogalmazódott meg, azt szerették volna, hogy találkozzanak a Kárpátalján tevékenykedő citerások, s együtt örömzenéljenek.
– Sokan mellénk álltak, hogy sikerüljön megszervezni ezt a találkozót, nemcsak a falu apraja-nagyja, hanem különböző szervezetek is, így például Hiába Okszána előjárónk, a Beregszászi önkormányzat, a KárpátHáz Civil Szervezet, a KMKSZ Beregszászi Középszintű szervezete, magánszemélyek. Mindenkinek hálásan köszönjük a támogatást. Abban bízunk, hogy a rendezvénnyel hagyományt teremthetünk, és egy esztendő múlva a második citerás találkozót is megrendezhetjük – zárta szavait Gáti Gyöngyi.
Mai népszerűségét látva meglepő lehet, hogy a citera az egyik „legfiatalabb” népi hangszerünk. 19. századi megjelenését követően elsősorban a szegényebbek között terjedt el, pusztai, uradalmi cselédek, falusi és tanyasi parasztemberek hangszere volt. A kisebb mulatozásoknál – disznótoron, keresztelőn, kukoricafosztáskor, vagy a fonóban – elmaradhatatlan hangszer volt. Sárosorosziban vasárnap mindezt felelevenítették. A helyi citerások mellett Nagydobronyból és Salánkról érkeztek citerások.
Hiába Krisztina különleges napnak nevezte a szép vasárnapot, hiszen amellett, hogy gyermeknapot ünnepeltek, egyúttal hagyományőrző alkalom is volt ez, hiszen megannyi citerás mutathatta be tudását.
– Különösen fontos számunkra, hogy kiemelten a gyermekeket ünnepeljük, akik értelmet adnak az életünknek, akikért megéri küzdeni ebben a nehéz világban. De ugyanilyen fontos szerepe van ma a csodálatos hangszernek, a citerának is. Ezért nagyszerű dolognak tartom, hogy a mi drága gyermekeink bemutathatják nekünk citerajáték-tudásukat, és ha csak egy rövid időre is, de felelevenítik a múltunkat – fogalmazott a KMKSZ sárosoroszi alapszervezetének elnöke.
A KárpátHáz Civil Szervezet igyekszik minden kulturális, hagyományőrző rendezvényt támogatni. Számukra nem volt kérdés, hogy felkarolják az első citerás találkozó megrendezését is. A programon részt vett Tóth Győző, a KárpátHáz Civil Szervezet ügyvezető igazgatója, aki elismerően szólt a Sárorosziban zajló kulturális életről.
– Mindent és mindenkit elérnek a jelenlegi gondok. Ennek ellenére fontosak az ilyen és az ehhez hasonló rendezvények. Én itt is értékeket látok. Értékek a gyermekek, a velük foglalkozó pedagógusok, szervezők, a közösség. A citerajáték pedig megmutatja a magyar kultúra sokszínűségét. Mindenkinek szeretnék köszönetet mondani a kitartásukért, a gyermekekkel való foglalkozásért, a tanulóknak pedig a szorgalmukért – hangsúlyozta Tóth Győző, aki további támogatásukról biztosította a helyieket.
Gáti Gyöngyi elsősorban a helyi könyvtár vezetője. De mint arról már korábban is beszámoltunk, a vidéken Sárosoroszi az egyetlen település, ahol a könyvtár nemcsak olvasásra szolgál, szinte naponta különböző foglalkozásokat tartanak ott. Így kezdődött a citeraoktatás is. Varga Éva ezzel kapcsolatban kifejtette, hála Gyöngyinek, itt mindig történik valami.
– Sokadik alkalommal kapok ide meghívást, ami azt bizonyítja, hogy az itteniek mindig újabb és újabb dolgokkal rukkolnak elő.
Meggyőződésem, hogy a megmaradásunk egyik záloga, hogy őrizzük hagyományainkat. Az oroszi könyvtár ezt kiválóan teszi, ezért azt kívánom, hogy a Hangraforgó, a citerazenekar, a népdalegyüttes a továbbiakban is sok taggal rendelkezzen, és egyre gyakrabban gyűljünk össze ilyen felemelő alkalmakon – jegyezte meg a Beregszászi Központi Könyvtár igazgatója.
Megszokott, hogy legyen bármilyen eseményről szó, nem maradhat el az Istentől kért áldás. Erre Orbán Sándor helyi református lelkészt kérték fel. A lelkipásztor a Zsoltárok könyvéből a 92. zsoltárból olvasott fel részletet.
– Bár a Zsoltár nem citerát említ, de mégis húrokat, különböző hangszereket, amelyekkel próbáljuk a népművészetet kiemelni, felemelni. Nagy öröm számomra is, hogy Sárosorosziban is ilyen sokan művelik a népművészetet, őrizzük hagyományainkat. Köszönet mindazoknak, akik ezt a programot megvalósították, ezzel szebbé tettét a vasárnapdélutánt. Az Úr áldása legyen ezen a napon – zárta szavait a lelkész.
A találkozóra három településről érkeztek citeraegyüttesek, de nemcsak ők léptek színpadra. A nagyszerű alkalmat az Apró és a Kis Borókások közreműködésével polgári tánccal nyitották, amit manapság az összetartozás táncaként is emlegetnek. Ezenkívül volt cowboytánc, szilágysági táncok, a helyi kultúrház Kökörcsin hagyományőrző csoportja vidám színpadi jelenetekkel szórakoztatta a közönséget, valamint fellépett az Oroszi Band népi zenekar. A találkozó fénypontjaként 17 citerás lépett színpadra. A fellépők oklevélben, emléklapban és egy kis édességben részesültek. A résztvevők szeretetvendégség keretében kötetlenül beszélgethettek, a gyerekek körhintázhattak, csúszdázhattak, és persze ismerkedhettek, barátkozhattak egymással.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
