A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a GENIUS Jótékonysági Alapítvány közös szervezésében került megrendezésre a VIII. Tudományos Vitadélután Beregszászban, a főiskola Apáczai Csere János Központi könyvtárában.
Hegedűs Csilla
Váradi Natália örömmel konstatálta, hogy már nyolcadik éve szervezik meg a tudományos vitadélutánt az ukrán tudomány ünnepéhez igazodva, ami a Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) előnapja, amikor a diákok hallgathatják meg azokat a határon innen és túlról érkező, fokozattal rendelkező előadókat (professzorokat, doktorokat, egyetemi adjunktusokat), akik mögött óriási szakmai tapasztalat áll. A diákok meghallgathatják, hogy ők hogyan látják a világban zajló tudományos, társadalmi változásokat, egy-egy témakörre reflektálva.
– 2025 nagyon gazdag évfordulókban. 200 évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia, így az előadások egy része az akadémia fontosságáról, történetéről, létrejöttéről szól, illetve Széchényi István személyiségéről. Ugyancsak 200 évvel ezelőtt született Jókai Mór, aki több szálon kötődik vidékünkhöz, és az összmagyarság szempontjából is nagyon fontos örökséget hagyott maga mögött, így őrá is emlékezünk. Illetve nyolcvan évvel ezelőtt ért véget a II. világháború, és alakult ki a diktatórikus rendszer, melyben nagyon nehéz volt tudósként a tudományosság terén létezni, működni, ezzel kapcsolatban is lesznek előadások. Hetven éves a tudományos diákköri mozgalom, amihez 2006-ban csatlakozott a Rákóczi-főiskola, és azóta évről-évre növekszik az előadók, a zsűritagok száma, és azoknak a szakembereknek a száma, akik bekapcsolódtak ebbe a tudományos vérkeringésbe – emelte ki a GENIUS JA igazgatója.
Gyebnár István, a beregszászi konzulátus ideiglenes ügyvivője kihangsúlyozta, a tudomány az a közös szál, amely az emberiség előtt álló legkomolyabb kihívásokban kapaszkodót jelenthet. A diplomata kitért a magyar tudományra, tudósokra, találmányokra.
– Amit ezek az emberek alkottak, az magyar termék, mely tükrözi a sajátos magyar gondolkodást, világnézetet, a magyarokra jellemző kreativitást és állhatatosságot. Tudósainknak köszönhetően a magyar tehetséget az egész világon elismerik. A mostani nehéz időkben életünknek számtalan területét kell újra gondolni. Ebben segíthet nekünk a tudomány világa és annak eszköztára – fogalmazott a diplomata, majd azt kívánta, hogy a rendezvény minden résztvevője új ismeretekkel, kapcsolatokkal legyen gazdagabb.
Csernicskó István arra biztatta a fiatalokat, hogy mielőtt előadnak, sokat olvassanak, és hallgassanak meg másokat, ugyanis mások előadásai, gondolatai hozzátesznek, segítenek abban, hogy nekünk is nagyobb legyen a befogadóképességünk.
– Tehát én arra biztatok mindenkit, hogy nyitott füllel, nyitott szemmel vegyen részt ezeken a rendezvényeken, és meggyőződésem, hogy mindenki gazdagabban, okosabban távozhat a rendezvényről – fogalmazott a főiskola rektora.
A hetven éves Országos Tudományos Diákköri mozgalomról, az OTDK-ról Weiszburg Tamás, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDK) elnöke, a HTDK program szakmai vezetője tartott előadást.
– Fontos, hogy meglegyen a generációk közötti kapcsolat, a mai fiatalok is lássák azt, hogy nekik is megvan a helyük, a feladatuk, és ha gondolkodnak és akarnak, akkor nemcsak ők maguk tudnak megmaradni, hanem a közösség is. Az, hogy 200 éve ünnepeljük a magyar tudományt, azt jelenti, hogy folytonosság van, a 200 év alatt megannyi jelentős dolog történt, amiről mindig érdemes beszélni – fejtette ki az OTDK elnöke.
Azzal kapcsolatban, hogy miért fontos a fiatalokkal megszerettetni a tudományos életet, a professzor elmondta, egy fiatalt nagyon sok kihívás ér, ezért fokozottan kell rájuk figyelni.
– A tudomány, a tanulás, a műveltség egy olyan dolog, amire érdemes nagy hangsúlyt fektetni. A mai fiatalok nagyon klasszak, csak segíteni kell őket abban, hogy rájöjjenek, hogy mit miért fontos csinálni – tette hozzá Weiszburg Tamás.
A kétnapos rendezvény másnap a Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferenciával folytatódott, nyolc szekcióban ötven előadóval. Mint azt Váradi Natália köszöntőjében kihangsúlyozta, immár 19-ik alkalommal rendezik meg a Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferenciát (KTDK) az OTDK szabályaihoz igazítva és szakmai felügyelete alatt, ahonnan a legjobbak kijuthatnak az OTDK-ra.
– Az idei KTDK-ra 49 diák nyújtotta be pályamunkáját 50 pályadolgozattal, s ők tartják ma meg nyolc szekcióban (biológia, turizmus, filológia, társadalomföldrajz, gazdaságföldrajz, társadalomtudomány, történelem, matematika) előadásukat. Korábban 43 opponens értékelte a dolgozatokat, melyek mai itt bemutatásra kerülnek. Ötven zsűritag van ma közöttünk, az online térben és személyesen, ők azok, akik segíteni fogják a dolgozatok tovább fejlődését – hangsúlyozta Váradi Natália, majd arra kérte a hallgatókat, hogy a zsűri észrevételeit, javaslatait ne kritikának értékeljék, hanem segítségnek, hogy minél előbb megszülessenek a kiváló szakdolgozatok, PhD-munkák.
– Az itt megrendezett konferencia egy nagy rendezvénysorozat kis része. Az az ötven diák, aki előadta ma a tanulmányát, része annak a több ezer diáknak, akik az egész Kárpát-medencében zsűri elé állnak. Az egésznek az a lényege, hogy alkotó értelmiséget neveljünk, hogy a fiatalok innovatív és kreatív felnőttekké váljanak, hogy mindannyian megtalálják magukat a maguk helyén, és higgyenek abban, hogy tudnak valami hasznosat, valami jót csinálni. Az a diák pedig, aki „megízlelte” a TDK-t, sokkal érettebben tud a nagybetűs élet elé nézni – hangsúlyozta Weiszburg Tamás.
Csernicskó Isván köszöntőjében kiemelte: az OTDK mozgalom a kiválóság műhelye. Segíti a fiatalok szárnybontogatását, segíti a diákokat abban, hogy rátaláljanak a kutatói pályára, megízleljék azt, hogy milyen kutatónak lenni, hogyan lehet összefoglalni, előadni mindazokat az ismereteket, amelyeket a kutatások során feltártak.
– Abban is segít, hogy oktató és ifjú kutató egymásra találjanak, együtt tudjanak működni, segítsék egymás munkáját, és kialakuljanak olyan emberi kapcsolatok, amelyek aztán hosszú ideig elkísérnek a pályán. A mozgalom emellett arra is szolgál, hogy a fiatalok ismerkedjenek, hogy ne csak azokat ismerjék, akik ott ülnek mellettük minden nap, hanem a más intézményekben tanuló fiatalokkal is felvegyék a kapcsolatot, akik hasonló dolgokkal foglalkoznak, kutatnak, érdeklődnek a világ dolgai iránt – fogalmazott a főiskola rektora.
A vitadélutánnak és a Tudományos Diákköri Konferenciának a szakmaiságon túl fontos célja volt a közösségépítés és -formálás, hiszen a nemzet jövője a közösségformálásban és a tudományos előrehaladásban rejlik.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
