A remélt tűzszünet helyett ismét az eszkaláció irányába mutatnak az orosz–ukrán háború legújabb fejleményei. Az elmúlt hétvége folyamán rég nem látott intenzitással lőtték az oroszok Kijevet és más ukrán nagyvárosokat. Donald Trumpnál is fogyóban a türelem, súlyos kritikával illette Vlagyimir Putyint, de Volodimir Zelenszkij viselkedésétől sincs elragadtatva.
Az isztambuli egyeztetések ellenére megszaporodó orosz légitámadásokat az európai „ötök” igyekeznek arra használni, hogy rávegyék az amerikai elnököt az Oroszország elleni szankciók súlyosbítására és Ukrajna katonai támogatásának fokozására. Trump erre még nem mutat hajlandóságot, de az orosz elnök viselkedésén igencsak kiakadt. Újságírók kérdéseire válaszolva úgy fogalmazott, hogy „nem vagyok boldog attól, amit Putyin csinál, rengeteg embert öl meg”. Majd így folytatta: „Nem tudom, mi az ördög történt Putyinnal, régóta ismerem, és mindig jól kijöttem vele, de rakétákat küld városokba és embereket gyilkol meg. Egyáltalán nem tetszik. Putyinnal valami történt, teljesen megőrült …”
Válaszul az érzelmi túlterheltség érthető jelének, emocionális reagálásnak nevezte a Kreml szóvivője Donald Trump amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz intézett friss bírálatát.
Hát így állunk most. De vajon merre tovább? Mindenki azt lesi, a szavakat követik-e tettek az új amerikai elnök részéről. Érdemes lehet sorra venni, milyen forgatókönyvek következhetnek ezek után.
A legfontosabb kérdés, enged-e a Kijevből és Brüsszelből rá nehezedő nyomásnak, kivet-e drasztikus vámokat az Oroszországból érkező energiahordozókra? Ha igen, azzal Oroszország mellett főként Kínát és Indiát hozza rendkívül nehéz helyzetbe, azaz velük szemben is frontot nyit. Amennyiben a szankciók mellett az Ukrajnának nyújtandó fegyvertámogatásokat is növelné, azzal új szintre léphet a háború, ismét felerősödhet az atomháború veszélye. Harmadrészt az ilyen lépések lekötnék az USA erejét Ukrajnában, holott az új adminisztráció többször jelezte már, az ukrajnai háború helyett a Csendes-óceáni térségre szeretne átkapcsolódni, a Kína jelentette politikai-gazdasági-katonai veszélyre szeretne kiemelten fókuszálni.
Trump eddigi lépései inkább Moszkvának kedveznek. Hiába követelték például az európai „ötök” Moszkvától az azonnali és feltétel nélküli tűzszünetet, az amerikai elnök elfogadta a Kreml stratégiai döntését: előbb tárgyalások, útitervnek beillő memorandum és csak utána jöhet bármilyen fegyvernyugvás. Azt pedig, hogy a háborúban érintett közvetlen felek, mármint Moszkva és Kijev mikor írhat alá egy mindkettőjük számára elfogadható megállapodást, nehéz megmondani, de minden jel arra utal, ez nem a közeljövőben fog megtörténni…
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
