Bíró Tibor: A vendéglátóiparban nem elég a szinten tartás │KISZó-riport

Egy sikertörténet összetevői

Lassan három és fél éve annak, hogy kitört az orosz–ukrán háború, ami mindenre és mindenkire rányomta a bélyegét. Mindenki megszenvedte ezeket az éveket, de talán a legsúlyosabb csapás a turizmust és a vendéglátóipart érte. Bíró Tibor, a makkosjánosi Helikon Hotel és Étterem tulajdonosa a háború kitörésekor azt mondta, ha csak egy mód van rá, nem szabad leállni, minden adandó lehetőséget ki kell használni. Most ismét meglátogattuk a vállalkozót, hogy az elmúlt évek felől érdeklődjünk.

Hegedűs Csilla

– Én még a háború előtti időszakra térnék ki egy pillanatra, hiszen a világjárvánnyal kezdődött minden baj. Minket is mellbe vágott ez, hiszen egyik napról a másikra drasztikusan csökkent a vendégek száma, én és a feleségem is súlyos állapotban kórházba kerültünk, a kollégák közül is szinte mindenki megbetegedett. A Jó Istennek adunk hálát, hogy mindannyian túléltük. És amikor 2022 februárjában kitört a háború, a családi vállalkozásunk közel száz alkalmazottjából mindössze 32 maradt. Mind a mai napig ezzel a 32 kollégával próbáljuk fenntartani a vállalkozást, picit előre vinni, és ezt a jelenlegi bizonytalanságban kell tenni, mindmáig a túlélés a fő célunk, valahogyan szinten tartani magunkat – fogalmazott Bíró Tibor.

De a vendéglátóiparban nem elég a szinten tartás, elengedhetetlen a fejlesztés, hiszen a vendégek egyre igényesebbek.

– A háború ellenére az utóbbi időben Kárpátalja fejlődését tapasztalhatjuk, s mi sem maradhatunk le, mindig kell valami újat produkálni, hogy az ide érkezők érezzék, lássák a prosperálást, szépítést. Persze messze nem tudunk abban a tempóban dolgozni, mint a háború előtt, de igyekszünk. Beregszászban, a Széna téren lévő Sörkert Hotelt és Éttermet teljesen felújítottuk, már az utolsó simítások zajlanak. Ezt a vállalkozást átadtuk a kisebbik lányunknak, Dorottyának és férjének, Viktornak. A fiatalok nagyon ügyesek, büszkék vagyunk rájuk. Jó tanácsért mindig fordulhatnak hozzánk, de a vállalkozást teljes egészében ők irányítják. A háború előtt hat szállodai szobával rendelkeztek, ami mára 18-ra nőtt, s mind megfelel a mai elvárásoknak. Emellett több terem áll a vendégek rendelkezésére. Beregszász mindkét termálfürdője közel van a Sörkerthez, ami szintén előnye a létesítménynek – jegyezte meg Bíró Tibor.

Mi a makkosjánosi Helikon Hotelben kerestük fel a vállalkozót, amit idősebb lányukkal, Dianával és vejükkel, Simonnal üzemeltetnek.

– Mint ahogy korábban említettem, a Covid ideje alatt nem bővelkedtünk vendégekben, de hogy a pangás időszakában se „unatkozzunk”, a teljes épületet hőszigeteltük, néhány szobában a régi bútorokat újra cseréltük, tehát folyamatosan komoly beruházás történt. 2022 márciusától részt vettünk a Hungary Helps Programban, az egytálétel program Grezsa István kezdeményezésével és Kudlotyák Krisztina igazgatásával száz napig tartott. Kemény hónapok voltak ezek, de a bevétel mellett biztonságérzetet is adott nekünk, és reményt arra, hogy meg tudunk maradni, és fejlesztésre is van esély. A program lezárása után olyan szervezett csoportokat fogadhattunk a szállodánkban, ami ugyancsak mentőövként érkezett. A háború kitörésekor, kicsit morbid, de ez az igazság, rengeteg vendégünk lett. Az első három hónapban 120 százalékos leterheltséggel működtünk, és ez újabb fejlesztésre bátorított minket. Persze ez a nagy bumm hamar visszaesett, a vendégek nagy része külföldre utazott tovább, aztán olyanokkal is találkoztunk, akik ugyan itt maradtak, de már nem nálunk. Emellett olyan visszajáró vendégeink is vannak, akik visszaköltöztek a szülővárosukba, de nyaranta ide látogatnak, mert megtetszett nekik a mi kis régiónk. A Jó Isten pedig továbbra sem hagyott el bennünket, a Baptista Egyház szervezésében a háborúban elesett katonák családjai jönnek hozzánk. Ez a program a mai napig zajlik, most is hatvanfős csoport szállt meg nálunk, melynek tagjai napokig biztonságban és nyugalomban érzik itt magukat. Egy másik program keretében zsidó szervezet szervezésében egész év folyamán felnőtteket és gyerekeket szállásolunk el, akik különböző foglalkozásokon vesznek részt. A tavaly és idén is 170-190 gyereket táboroztatnak nálunk. A szervezet nagyon korrekt, ezért mindig visszavárjuk őket – hangsúlyozta Bíró Tibor.

Nagy hiánya volt a szállodának egy medence. Mivel nagyon sok gyerek is megszáll a Helikonban, és a nyári meleg is kiváló a fürdőzésre, Bíró Tiborék régi álmukat valósították meg azzal, hogy a szálloda mögötti területen egy fűtött, nyitott medencét alakítottak ki. A medence már üzemel, a zuhanyzó és az öltöző a napokban készül el teljesen.

– A vendégek immár nemcsak megszállni és étkezni jöhetnek hozzánk, a medencének köszönhetően már nem kell a szobában unatkozniuk, az időjárás csodás, a napozás mellett a fürdőzés kiváló lehetőséget nyújt a pihenésre. A közeljövőben fedett medencét is ki szeretnénk alakítani, a későbbi tervek között pedig egy műfüves focipálya létrehozása szerepel.

Bíró Tibor elmondta, amíg a háború tart, sajnos külföldi, azon belül is magyarországi vendégekre nem számítanak. Viszont a nyár folyamán rengeteg belső ukrajnai gyerek, focicsapat száll meg náluk, jönnek, mert elérhető áron színvonalas ellátásban részesülnek.

– Jelenleg 63 szállodai szobával rendelkezünk, ahol egyidejűleg 150 felnőtt személyt, illetve pótágyazva akár 230 gyereket is el tudunk helyezni. A svédasztalos reggeli mindig beletartozik a szállásba, a többi étkezést egyénileg beszéljük meg a csoportokkal.

– Szeretik a vendégek a magyar konyhát?

– Nagyon. Mivel a szakácsaink magyarok, ezért főképpen ezeket készítik. Persze asztalra kerülnek ukrán ételek is, de meggyőződésem, hogy egy magyar nem tudja olyan jól elkészíteni az ukrán ételt, mint egy ukrán, és ez fordítva is igaz. Ezért a fő irányzat nálunk a csirkepaprikás, a tyúkhúsleves, a halászlé, a túrós és almás pite és még sokáig sorolhatnám. Ha gyermekcsoportnak főzünk, igyekszünk az ételeket kevésbé fűszeresen készíteni, de általában a gyerekeknek sincs gondjuk a magyaros finomságokkal.
Végül elmondanám, hogy a sok nehézség ellenére soha nem panaszkodtunk arra, hogy valami hiányban szenvednénk. A kollégáinkat is arra próbáljuk ösztönözni, hogy ha lehet, ne foglalkozzanak a jelenlegi helyzettel, inkább a mindennapi feladatokban foglalják el magukat, mert akkor tudunk fennmaradni. Persze közben mi is féltjük a férfi kollégáinkat, a vejeinket, de abban bízunk, hogy ez a borzalom mielőbb véget ér, és akkor nyugodtabban tudunk majd gondolkodni és tervezni. Jelenleg az adja a legnagyobb és legőszintébb megnyugvást, hogy a gyermekeimet látom a vállalkozásokban, és az, hogy ők ugyanolyan szívvel-lélekkel csinálják ezt, mint a kezdetektől a mai napig én és a feleségem.

Forrás:
KISZó
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó