Szinte mindannyian tudjuk, hogy a sport egészséges. Hallottuk már iskolában, orvostól, tévéből, mégis kevesen cselekszünk ennek megfelelően. Főként felnőttkorban, amikor az időhiány, a fáradtság, a napi rutin, a gondok – vagy egyszerűen a kényelmünk – mind-mind kifogásként szolgálnak arra, hogy miért nem mozgunk eleget. A Kárpáti Igaz Szó legutóbbi KISZó-kérdésében olvasóinkat arról kérdeztük: sportolnak-e rendszeresen? A nem reprezentatív felmérésből kiderült, a válaszadók többsége sportol, de sejthetjük, hogy ez a válasz sokaknál inkább jó szándék, mintsem következetes gyakorlat.
Simon Rita
Hajdu Szabolcs rehabilitológus és személyi edző szerint a sport nem csupán esztétikai kérdés, nem is luxus vagy divat, hanem az egészség záloga.
– Arisztotelész mondta: „Az élet mozgást kíván.” Ez alatt nemcsak a testi, hanem a lelki fejlődést is értette. Aki nem mozog, nem él teljes életet – fizikai és szellemi értelemben sem – idézi a filozófust a szakember. – Modern világunkban ahhoz, hogy megnézzük, mi újság a rokonoknál, már a szomszédba sem kell átmenni. Csomagjainkat házhoz szállítják, minden elérhető lett. A világ mozgásban van, mi meg egyre inkább leállunk.
Ez pedig súlyos következményekkel jár. A WHO adatai szerint a mozgáshiány az egyik vezető halálok a fejlett társadalmakban. Az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a mozgásszervi panaszok, a stressz és a mentális zavarok mind összefüggésben állnak azzal, hogy egyre kevesebbet mozgunk. A sport erősíti a szívet, a tüdőt, javítja az ízületek, izmok állapotát, szabályozza a vérnyomást, a vércukorszintet és a koleszterint is. Segíti az anyagcserét, csökkenti az érelmeszesedés kockázatát.
Gyerekeknél és kamaszoknál javítja a testtartást és segít a hátgerinc betegségeinek megelőzésében, mint például a hátgerincferdülés.
Egy egészséges étrenddel kombinálva csodákra képes a sport. De beszéljünk a mentális, azaz lelki hatásokról is. Meglepő, de elsősorban depresszió és szorongás enyhítésére orvosilag is felírhatják, hiszen javítja hangulatunkat, mivel a sport hatására a test különböző boldogsághormonokat, azaz dopaminokat bocsát ki, és csökkenti a stresszhormon, a kortizol szintjét is. Nőknél segítheti a menstruációs ciklus normalizálódását. Serkenti az agyi idegsejtek közötti kapcsolatot mely javítja a memóriánkat, és a koncentrációunkat. Feszültségoldó hatása mellett még az alvásunk minőségét is javítja. Emellett közösségépítő hatása is van.
Ha rászánja valaki magát arra, hogy beiratkozik egy edzőterembe akkor automatikusan egy közösség tagjává is válik.
Hajdu Szabolcs megjegyezte, a háború miatt nagy súly nehezedik minden emberre, és a folyamatos stressz kihatással van mindennapi életünkre.
– Többen ilyenkor a motiváció hiánya miatt hagyják abba a sportot, esetleg túlságosan elfoglaltak, de én az ellenkezőjét mondanám, ne tedd – mondja a személyi edző. – Mikor találsz időt a saját egészségeddel foglalkozni, ha nem most? Nem kell élsportolónak lenned, a te célod az egészség. Nem baj, ha ma csak 15 percet mozogsz. Holnap lehet, hogy 20-at fogsz. A lényeg, hogy elkezdd. Mert a tested és a lelked is hálás lesz érte rövid időn belül.
Ez utóbbira tökéletes példa Fazekas Andrea is, aki húszas évei elején kezdett el futni, majd évről évre komolyabb célokat tűzött ki magának – félmaraton, maraton (háromszor is!), végül ultramaraton. Gyermeke születése után nem hagyta abba a futást, sőt, kifejezetten bizonyítani akarta, hogy az anyaság nem akadály, hanem újabb motiváció lehet.
– Nagyon sokszor mondták a környezetemben, hogy fussak, amíg nincs gyerekem, mert utána úgysem lesz rá időm – meséli Andrea. – Én viszont meg akartam mutatni, hogy ez nem igaz. A várandósság alatt is futottam, persze más intenzitással, később pedig a babakocsis futás lett a megoldás. Nyolc hónappal a kisfiam születése után már újra félmaratont futottam versenyen. Az orvosom azt mondta nagyon jó fizikai állapotban vagyok.
Nemrég pedig sikerült a Tisza-tó körüli 65 kilométeres ultramaraton, ahol a férjem biciklivel kísért végig és segített a frissítésben.
Néha komoly logisztikát igényel az edzés, de semmi sem lehetetlen. Remélem, ezzel példát mutatok a kisfiamnak is, hogy a kitartás és a befektetett munka meghozza a gyümölcsét. Sokszor a futás számomra terápia. Egy-egy cél teljesítése hatalmas erőt ad. Hiszem, hogy ha valamire edzéssel képes vagyok, az a hétköznapi akadályok legyőzését is könnyebbé teszi.
Andrea jövőbeli céljai között szerepel újabb maraton, félmaraton és hosszabb távú ultrafutások is. És hogy mit tanácsol a kezdőknek? „Tűzz ki magad elé például egy 5 kilométeres célt. Ez már elég ahhoz, hogy elindulj. Ha sikerül, jön a következő.
Nem kell profi sportolónak lenned – a legnagyobb győzelem, ha legyőzöd önmagad, és napról napra egyre jobb vagy” – fogalmazott.
Előző heti KISZó-kérdésünk elemzése:
