Beregszász és Nagydobrony folyamatosan dolgozik az együttműködések elmélyítésén és a kötelékek bővítésén
A testvérvárosi és testvértelepülési kapcsolatok Európában az 1900-as évek elején alakultak ki, majd a második világháborút követően világszerte elterjedtek. Ezek eredetileg a kulturális megértésre és a polgári diplomácián keresztüli békére épültek, azonban a mai társadalomban átalakulóban vannak. Olyan alulról jövő, egymást támogató kezdeményezésekről van szó, melyek városok/községek között jönnek létre, és alapjául a közösen kialakított együttműködési megállapodás szolgál. De miről is szól napjainkban az ilyen kapcsolat? Hogyan hatott az ukrajnai önkormányzati reform és az orosz–ukrán háború több mint három évvel ezelőtti kirobbanása ezekre a kapcsolatokra? Testvértelepülési kötelékeikről a települések vezetőit kérdezzük.
Szabó Sándor
– Három részre tudnám osztani Beregszász testvérvárosi kapcsolatait, 15 várossal van konkrét együttműködési szerződésünk, négy partnervárosunk mellett, öt településsel írtunk alá együttműködési szándéknyilatkozatot – kezdte a beszélgetést Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere. – Magyarországon Hatvan, Ferencváros, Kecskemét, Sárvárudvar, Zalaegerszeg, Mosonmagyaróvár, Tiszaújváros, Hajdúböszörmény, Vásárosnamény és Budapest; Romániában Szatmárnémeti és Csíkszereda; Szlovákiában Dunaszerdahely és Királyhelmec; Lengyelországban Przeworsk a testvérvárosunk. Az első ilyen szerződést 1998-ban Hatvannal írtuk alá, legutóbb 2023-ban Csíkszeredával lettünk hivatalosan is testvérvárosok, akikkel 30 évvel ezelőtt kötöttük meg az első együttműködési megállapodást. Ezek közül kiemelném a budapesti együttműködést, amely Tarlós István korábbi polgármester jóvoltából tudott létrejönni, és természetesen egy nagyon komoly presztízse. Budapest ajándékozott Beregszásznak egy műfüves pályát, amely a Kossuth Lajos Líceumban került kialakításra. Ugyancsak a magyar főváros a háború kezdetén humanitárius támogatást nyújtott a kistérség lakosai számára. Ugyanez elmondható a romániai Szatmárnémetiről és a magyarországi Zalaegerszegről is.
A polgármester kiemelte, hogy a beregszászi gyermekek táboroztatásában szinte mindegyik testvérváros szerepet vállal. Filep Sándor polgármester révén Vásárosnamény, mint a legközelebbi testvértelepülés rendszeres támogatást nyújt a Vérke-parti városnak. A partner városok közül a közműszolgáltatás területen Beregszász Nyíregyházával működik együtt.
– A Nyírségvíz Zrt. komoly szerepet vállal a Beregszász ivóvízellátási és szennyvízkezelési szolgáltatást ellátó Vodokanal Kárpátvíz Kft. működésében – mondta a polgármester. Óriási technikai segítséget és know-how segítséget adnak nekünk abban, hogy stabilan fenn tudják tartani a város vízszolgáltatását. De az együttműködések sorába jól beillik a Makkosjánosiban európai uniós és részben magyar állami forrásból épülő szemétfeldolgozó üzem építése is. A beruházás határokon átívelő program keretében történik, a Tisza Európai Területi Társulás (Tisza ETT) segítségével.
Babják Zoltán kiemelte, hogy
számos területén eredményes az együttműködés, ami sokszor már nem is az önkormányzatokon keresztül zajlik.
– A Holland Maassluis városával a református egyháznak köszönhetően jött létre gyümölcsöző partnerkapcsolat – fogalmazott. – Van egy csapat, amely folyamatosan látogat minket és a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Központjának szállít segélyeket, amelynek a haszonélvezői nemcsak a város lakói, hanem a Beregszászi kistérség, és más kistérségek is.
Beregszász még a teljes körű háború kitörése előtt, 2021-ben írt alá partnerségi megállapodást Ivano-Frankivszk városával. A polgármester elmondta, hogy aktuális gazdaságfejlesztési programokra helyezik a hangsúlyt, de tervben van egy rehabilitációs központ létrehozása is a Vérke-parti városban.
– Erre megfelelő pályázati lehetőséget még nem találtunk, de arról az oldalról van egy pozitív hozzáállás és nyilván az is fontos a városunknak, hogy nemcsak az Európai Unió területén, hanem Ukrajna városaival is tudjuk tartani a kapcsolatot – hangsúlyozta Babják Zoltán. – Együttműködési megállapodásunk van Kiskörével, Székelyudvarhellyel, Gyermellyel és Offenbach-al is. A Frankfurt mellett fekvő németországi város felajánlott a számunkra egy 50 ezer eurót érő specializált járművet, amely a dugulás elhárításban nyújt pótolhatatlan segítséget.
A városvezető kitért arra is, hogy a kistérséghez tartozó falvak testvértelepülési kapcsolatait is igyekeznek ápolni. Így például Csetfalva Leányfaluval, Nagymuzsaj Csókakővel, Makkosjánosi Göddel évek óta tart fenn kapcsolatokat. A kistértség összesen falvai 26 testvértelepüléssel állnak kapcsolatban.
– Ezt lehetőséget a lehetőségeinkhez mérten, illetve a fogadásképességhez mérten mi próbáljuk ezt kulturális, oktatási és területfejlesztési programokra kihasznált
– hangsúlyozta Babják Zoltán.
Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere szerint a testvértelepülési együttműködés a személyes kapcsolatokon és a bizalmon alapul. Kárpátalja legnagyobb magyarlakta községe a magyarországi Ajak, Biatorbágy, Nyírbogdány és Szada mellett, Szlovákiában Alistál és Gúta településsel ápol testvérkapcsolatot. Folyamatosan keresik az együttműködés lehetőségét az anyaországi és más határon túli helységekkel, amelyekből új testvértelepülési kapcsolatok születhetnek. A közeljövőben a romániai Sespsikőröspatakkal és Gyergyóremetével kerül sor megállapodás megkötésre.
– A kapcsolatok többsége hosszú évekre nyúlik vissza, amelyeket az elődeim kötöttek ezek, – egy kivételével – mind a mai napig jól működnek – mondja a polgármester. – Sajnos Alistál önkormányzatával zsákutcába jutott az együttműködés, ennek legfőbb oka az emberi kapcsolatok elhidegülése. Viszont a felvidéki Gútával tavaly írtuk alá a testvértelepülési kapcsolatról szóló szerződést, amelyet egy négyéves előkészítő munka előzött meg. A polgármesterekkel fenntartott személyes kapcsolatok jelentik az alapot. Mondhatni ezek mély, már-már baráti, de mindenképpen szövetséges viszonyként működnek.
Nagy Ferenc elmondta, hogy az együttműködés főleg közös kulturális rendezvényekre terjed ki, valamint rendszeresen látogatják egymás programjait, illetve eleget tesznek a meghívásoknak. A háború kitörését követő első hónapokban a testvértelepülések rengeteg humanitárius támogatást nyújtottak Nagydobronynak.
– Gyűjtéseket szerveztek, segélyszállítmányokat juttattak el, hogy segítsék a településünket, ahol több száz menekültet szállásoltunk és láttunk el – meséli a polgármester. – Vannak új kezdeményezések is, Biatorbággyal egy diákcsereprogram megvalósításán dolgoznak. Ennek keretében ősszel pályázati forrásból, egy szavalóverseny kerül lebonyolításra Nagydobronyban. Biatorbágyról fogadunk gyerekeket, majd tőlünk mennek oda iskolások. Hozzátette:
a gazdasági kapcsolatok kialakítására, fenntartására és fejlesztésére egyelőre nincs lehetőségük, ugyanis nem tudnak részt venni a határon átnyúló együttműködési programokban.
A polgármester elmondta, ami esetleg korlátozza a testvértelepülési kapcsolatokat az, hogy minden országban mások a jogszabályok. Gyergyóremetével hét, Sespsikőröspatakkal két éve működnek együtt, de csak most tartanak ott, hogy ez az együttműködés hivatalos formát öltsön. A közelmúltban Kovászna megyében jártak, ahol a kormányzó azt ígérte, hogy közbenjár ebben a kérdésben. Mivel Romániában nem elegendő ehhez egy közgyűlési határozat, ami mind a két részről már megszületett, hanem a külügyminisztérium jóváhagyása is szükséges.
Nagy Ferenc kiemelte, a közigazgatási reform keretében megalakult Nagydobronyi kistérség (Csongor, Kisdobrony, Tiszaágtelek és Dimicső) falvainak testvértelepülési kapcsolatait is igyekeznek ápolni, ebben komoly szerepet játszanak az elöljárók. Így a kistérségnek összesen 12 testvértelepülése van. Mint fogalmazott nagy munkát igényel ezeknek a kapcsolatoknak a fenntartása.
A témát lapunk következő számában folytatjuk.
Kapcsolódó tartalom:
Partnerség határok nélkül: új projekt a határ menti települések számára ● Kárpáti Igaz Szó
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
