A múlt héten az ukrajnai médiában megjelent vélemények kulturális agressziónak nevezték a magyar kormány által a kárpátaljai magyaroknak nyújtandó támogatásról szóló programot. Ezzel kételyeket támasztottak a kisebbségeknek nyújtott segítség tényével szemben.
Úgy tűnik, továbbra sem hagynak fel a kárpátaljai magyar viszonyon való rágódással. E kérdésben folyó vitában az első akadályt jelentő kő a nyelv kérdése. Állítólag ugyanis a kárpátaljai magyar gyerekek nem ismerik az ukrán nyelvet.
Fizetett politikai hirdetés
„Kárpátalja területén mintegy 150 ezer magyar anyanyelvű él. Az iskolások alig tudnak ukránul. Lilija Hrinevics, Ukrajna oktatási és tudományos tárcájának minisztere elmondta, hogy 2018-ban a kárpátaljai magyar közösségben az iskolások 67,5 százaléka nem vizsgázott le ukrán nyelvből, nem érte el a bejutáshoz szükséges pontszámot” – áll a Kanal 24 anyagában.
A múlt évben a beregszászi iskolák végzőseinek 38,4 százaléka az ukrán nyelv és irodalom emelt szintűn nem érte el a szükséges 100 pontos küszöböt. A Beregszászi járásban ez a mutató lényegesen magasabb, 68,3 százalék volt. Nagyszőlősön és a Nagyszőlősi járásban, ahol szintén egy tömbben élnek magyar nemzetiségűek, e mutató 28,2 és 38 százalékosnak bizonyult. Az eredmények nem túl biztatóak. Ám nemcsak azokban a régiókban ilyenek, amelyekben magyarok élnek. Az Ukrajnai Tudásszintfelmérő Központ internetes oldalán közzétett eredményekből kitűnik, hogy az egységesen ukránok lakta vidékeken a végzősök 40 százaléka nem érte el a 100 pontos határt. A Huszti járásban tehát a végzősök, a Perecsenyi járásban 41,1 százaléka nem tudott levizsgázni ukrán nyelvből.
Meglehet, nem a magyarokban kell keresni a hibát. Sokkal inkább az oktatás színvonalában, a városi és a falusi iskolák oktatási szintje közötti különbségben rejlik a probléma? A hivatalos Kijev hozzáállása felháborítja a helyi lakosságot és a politikai élet képviselőit is. Vladiszlav Poljak parlamenti képviselőjelölt például úgy véli, a magyarokkal szembeni vádakkal a szaktárca a kárpátaljai oktatás színvonala felemelése terén meglévő saját tehetetlenségét próbálja leplezni.
„Minden évben az ukrán nyelvvizsga eredményeinek közzétételét követően Lilija Hrinevics oktatási és tudományos miniszter azzal kezdi vádolni a magyar iskolásokat, hogy nem ismerik az államnyelvet. Teszi ezt anélkül, hogy jobban körültekintene, megvizsgálná a tanulók más járásokban elért eredményeit. Nem engedem, hogy ez ismét megtörténjen! Ha ők ott Kijevben alaposabban megvizsgálnák a probléma gyökereit, láthatnák, mekkora különbség van a városi és a falusi iskolák tanulóinak tudásszintjében. Felmerül a kérdés, hogy az oktatási minisztérium és a megyei oktatási főosztály miért nem képes biztosítani az iskolákban a gyermekeink számára a minőségi tanítást. Nem a tükörre kell panaszkodni. A probléma a városi és a községi tanintézmények közötti különbségben rejlik. A falusi iskolákban katasztrofális hiány van szakképzett pedagógusokból, mert akinek megfelelő képesítése van, az igyekszik külföldön keresni a boldogulást. Ebben komoly „érdemei” vannak annak a kormánynak, amelynek Hrinevics asszony is tagja” – jegyezte meg Vladiszlav Poljak.
Az Ukrán Legfelső Tanács képviselőjelöltjének sajtószolgálata
