A magyar állam támogatja a külhoni magyar pártokat és szervezeteket, mert ez a magyar nemzeti érdek, és ez következik a magyar alkotmányból – jelentette ki pénteken Tusnádfürdőn Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) nemzetpolitikai pódiumbeszélgetésén. A mini-Máértnek is nevezett tanácskozáson a magyar nemzetpolitika irányítói mellett valamennyi Magyarországon kívüli magyar közösség képviselői beszámoltak a közösségük helyzetéről.
Semjén Zsolt kijelentette: azért támogatják a Magyarország határain túli magyar pártokat és szervezeteket, mert nem mindegy, hogy egy adott településen van-e magyar polgármester vagy nincs, nem mindegy, hogy egy megyében van-e magyar elnök vagy nincs, hogy a magyarság képviselete bent van-e a parlamentben, esetleg része-e a kormánykoalíciónak. „Névvel, címmel, telefonszámmal vállalom, még akkor is ha ezért vádolnak egyes utódállamok: a magyar állam intézményes formában támogatja a magyar pártokat és magyar szervezeteket. Ez következik a természet rendjéből, a józan észből, és ez következik egyébként a magyar alkotmányból is” – tette hozzá Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes bejelentette:
míg 2009-ben 9 milliárd forintot fordított nemzetpolitikára a magyar állam, ma ez az összeg 130 milliárd forint.
Beszélt arról, hogy az első cél az identitás megőrzése volt, de pár évvel ezelőtt elindították a határon túli gazdaságfejlesztési programokat, amelyek tipikus győztes-győztes helyzeteket hoztak létre. „Ez jó a magyaroknak, a többségi nemzetnek, jó Magyarországnak, minden egyes forint amit befektettünk, még egy forint növekedést hozott létre, és a magyar gazdaság fejlesztésére is pozitív hatással volt” – magyarázta.
Semjén Zsolt bejelentette, hogy a honosított magyar állampolgárok száma 1,1 millióhoz közelít. Kijelentette: míg 1990-ben Magyarország a Kárpát-medence leggyengébb állama volt, Jugoszlávia és Csehszlovákia felbomlása után a térség legerősebb államává vált. „Erősek vagyunk, öntudatunknál vagyunk, megyünk előre” – fogalmazott.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kijelentette: Kárpátalján minden rossz megtörtént ebben az évben. Hatályba lépett a kisebbségi oktatást felszámoló oktatási törvény és a nyelvtörvény, amelyik a magánélet terére kívánja visszaszorítani a kisebbségi nyelvhasználatot.
„Nincs olyan alapítványunk, szervezetünk, amely ellen ne folyna per szeparatizmus, és más légből kapott vádak miatt”
– fogalmazott. Kijelentette: tulajdonképpen akkor dőlt el, hogy a magyarok nem lesznek ott Ukrajna törvényhozásában, amikor – törvényellenesen – az ukrán választási bizottság három választókerületbe osztotta szét a magyarok lakta területeket.
Brenzovics kijelentette: a 30 éve szabadon szlogen Kárpátalján már nem igaz. A költőt idézve hozzátette: „ne engedjük, hogy megint fortélyos félelem igazgasson, és hozzánk szegődjön a gyalázat!”
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arra emlékeztetett, hogy 2020-at a Trianoni békediktátum centenáriumát a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította az Országgyűlés, és ennek sok pozitív hozadéka lehet.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
