Az információs és kommunikációs technológiák, az internet fejlődése révén gyakorlatilag a legtöbb munkavállaló munkanapja meghatározatlan, nincs szabott munkaideje, a munkaadók többsége vérszemet kapott, elvárja, hogy beosztottja bármikor elérhető legyen. Emiatt szinte lehetetlenné válik a helyes munkarend és a pihenés közötti egyensúly betartása, ami számos veszélyt rejt magában. Arról, hogyan őrizhetjük meg egészségünket rohanó világunkban és hogyan lehet megteremteni az egyensúlyt munka és magánélet között, Kacsur Viktória pszichológust kérdeztük.
A pszichológus arra figyelmeztet, hogy a túlterhelés negatív hatással van mind az ember szív- és érrendszerére, mind az idegrendszerére.
– Sajnos a munkaadók úgy gondolják, hogy a dolgozónak elérhetőnek kell lennie a nap 24 órájában, és ugrania kell függetlenül attól, hogy hétvége, ünnepnap van, esetleg beteg vagy éppen szabadságát tölti. Munkája mellett társadalmi feladatokat is el kell látnia. A kommunikációs technológiák révén folyamatosan elérhető embernek viszont egyáltalán nem marad ideje a családjára, hozzátartozói háttérbe szorulnak.
Aki megengedi, hogy munkáltatója pihenőidőben is zaklassa, veszélyezteti mind testi, mind mentális egészségét – magyarázza a szakember.
Ahhoz, hogy megelőzzük a kommunikációs eszközök túlzott használatának negatív következményeit, be kell tartanunk az úgynevezett információs higiéniát és feltétlenül limitálnunk kell a világhálón töltött időt, figyelmeztet a lélektanász. Nem engedhetjük meg, hogy az információs hálózat átvegye fölöttünk az irányítást, ezért munkába álláskor azonnal tisztázni kell a feltételeket. Az emberi agynak szüksége van arra, hogy pihenésre hangolódjon és átkapcsolódjon más tevékenységekre. Ezenkívül szervezetünk egészségének megőrzése érdekében elengedhetetlen a fizikai aktivitás is.
– Ne felejtsük el, hogy a gyerekek a felnőttek mintáját követik, ezért ügyelni kell arra, mennyi időt töltünk a számítógép, a táblagép, az okostelefon mellett. Ha ugyanis csak a kicsiknek szabunk időkorlátokat a világháló használatában, mi magunk ellenben ki sem szállunk a rendszerből, rossz példánk a kezdeti pozitív kezdeményezést gyorsan a visszájára fordítja.
Amennyiben azon kapjuk magunkat, hogy folyamatosan ellenőrizni akarjuk az elektronikus postánkat, nem tudunk lejönni a mobil alkalmazásokról és a szociális hálókról, úgy fennáll a függőség kialakulásának veszélye.
– Függőség esetén sérül az illető érzelmi és tudatos önszabályozása, amit szakember segítsége nélkül, egymaga nem tud leküzdeni. A legjobb, ha nem engedjük kialakulni a függőséget, véli a lélekismerő, aki hangsúlyozza, hogy érdeklődési körünknek változatosnak kell lennie, akkor személyes fejlődésünk sem lesz egyoldalú. Gyermekeinket is csak úgy óvhatjuk meg a virtuális valóság kockázataitól, ha
helyesen osztjuk be napjukat, szervezzük meg saját és az ő szabadidejüket, melyek során az internet helyett alternatívát kínálva közös alkalmakat szervezünk.
Enélkül nem oldódik meg a taglalt probléma. Summa summárum, a mértékletességre kell törekedni: nem véletlenül találták ki a szakemberek a nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás elvét, vélekedik a lélekgyógyász.
Magyar Tímea
