Nem sikerült áttörést elérni az orosz földgáz ukrajnai tranzitjáról szóló, év végén lejáró megállapodás megújításának feltételeiről szóló tárgyaláson Oroszország, Ukrajna és az Európai Unió képviselői között Brüsszelben.
Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke sajtóértekezletén csalódottságának adott hangot, hangsúlyozván, hogy a szerződés alapelveit illetően előrelépésre számított, ehhez azonban nem volt meg a kellő politikai akarat, elsősorban az orosz fél részéről. Kiemelte, egyelőre nincs egyezség sem a tervezett szerződés időtartamáról, sem a szállítandó gáz mennyiségéről, sem a tranzitdíjakról. Leszögezte ugyanakkor, hogy a megállapodásnak az európai uniós jogszabályokon kell alapulnia. Figyelmeztetett, hogy szorít az idő, egyre közelebb van a december 31-i határidő, ezért a következő hónapban újabb politikai szintű egyeztetésre van szükség, de ezt csak akkor lehet összehívni, amikor reális esély lesz a sikerre. Sefcovic elmondta, teljesen biztos abban, hogy lehetséges tető alá hozni egy kiegyensúlyozott megoldást, de ehhez politikai akaratra, kompromisszumkészségre van szükség mindkét oldal részéről.
Moszkva korábban közölte, hogy kész a jelenlegi megállapodás ideiglenes meghosszabbításával biztosítani az európai fogyasztók ellátását. Kijev ugyanakkor hosszú távú, minél nagyobb mennyiségre vonatkozó szerződésben lenne érdekelt, még mielőtt elkészülne az ukrán tranzit jelentős részének kiváltására alkalmas Északi Áramlat-2 földgázvezeték, a szállítás révén ugyanis az ország jelentős bevételekhez jut. Sokan élesen bírálják az új projektet, amelynek keretében év végéig két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó, Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlatot. Oroszország így elméletileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitállamot, egyetlen útvonalra terelhetné át európai gázszállítmányai 80 százalékát, ráadásul domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.
Az EU-ba szállított orosz földgáz mintegy 40 százaléka ma még Ukrajnán keresztül érkezik a célországokba a jelenlegi tízéves szerződés alapján. Maga Ukrajna pedig politikai okokból kifolyólag 2015 óta bár orosz gázt, de nem Moszkvától, hanem reverz módon más országoktól vásárol, nyilvánvalóan drágábban, mintha közvetlenül a Gazpromtól venné.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
