Borban az igazság

„Barátaim, túlzás nélkül állítom, alig félórája történelmi eseménynek örülhetnek az ukrajnai borászok!” Március 20-án ezekkel a szavakkal tette közzé bejegyzését közösségi oldalán Olekszandr Kovacs, a Kárpátaljai Szőlészek és Borászok Egyesületének elnöke. Tudatta, hogy a Legfelső Tanács elfogadta azt a törvényt, amely a borok és természetes alapanyagokból készített szeszes italok előállítására vonatkozó jogszabályok módosítását tartalmazza. Ez a dokumentum, amelynek megnevezése vajmi keveset mond az átlagpolgárnak, valójában létfontosságú, döntő fordulatot jelent az ukrajnai szőlészek és borászok számára.

Azt követően, hogy Ukrajna elnöke ellátta kézjegyével a törvényt, a kis- és közepes termelők, de még a legkisebb háztájiban tevékenykedő gazdák is, akik saját termésüket dolgozzák fel, végre módot kaptak rá, hogy megjelenjenek a piacon, s legálisan értékesítsék termékeiket. Miért épp most történik ez? Elvégre Kárpátalja az a vidék, ahol majd minden második portán van szőlő és készül belőle bor. Nos, valóban sokan foglalkoznak ezzel, de csak otthon fogyasztják, vagy illegális úton, mindennemű jogkeret nélkül, műanyag flakonokba töltve adják el. Jobbik esetben valamelyik vásáron értékesítik a portékát. Miért van ez így? A válasz erre a már megszokottá vált ukrajnai jelenség – a bürokrácia és a túlzásba vitt szabályozás miatt. A kis- és középtermelők számára évtizedeken át e két tényező jelentette a legnagyobb akadályt.

A bürokratikus fékek

Visszatartó tényezőkből több is létezett. Az egyiket 2016. október 13-án sikerült megszüntetni, amikor a kárpátaljai Horváth Róbert kezdeményezésére eltörölték azt a jogszabályt, amely kötelezővé tette a működéshez szükséges engedély évenkénti megújítását. Ennek ára se több, se kevesebb – 500 000 hrivnya volt. És ezt évente kellett fizetni. Nem számított, hogy milliós tételekkel rendelkező gazdaságról vagy csak egy négy családtagot foglalkoztató háztájiról volt szó.
Ezt a normatívát felszámolták, de maradt még egy akadály. A működését legalizálni kívánó gazdának kereken 140 különféle engedélyt kellett beszerezni. Igen, épp ennyi „papirosra” volt szükség a licenc beszerzéséhez. A törvény ez esetben sem tett különbséget a nagy vodka- és likőrgyárak, valamint a kistermelők között.
Nos, a Legfelső Tanács által március 20-án elfogadott törvény pont ezt a normatívát (140 féle papirost) törölte el. A jogszabály szerzői között van az úgynevezett kárpátaljai parlamenti lobbi: a már említett Horváth Róbert, Vaszil Petyovka és Luncsenkó Valér.
A társszerző Horváth Róbert elmondása szerint a működéshez szükséges engedély beszerzése a bürokratikus rendszer miatt akár két évet is igénybe vehetett. Most azonban, hála az új törvénynek, gyökeresen megváltozott a helyzet.
„A törvényünk lehetővé teszi a saját szőlőtermésüket feldolgozó borászok számára, hogy a működéshez szükséges engedélyt minősítési vizsga nélkül megszerezzék. Fontos követelmény lesz persze a törvény támasztotta anyagi- műszaki bázis megléte. A minőség felügyeletét a szerződéssel rendelkező akkreditált laboratóriumok fogják ellátni. Az engedélyeztetés folyamata maximális egyszerűsítéssel fog történni, a törvény elnök általi aláírását követően a termelésre vonatkozó licenc elkészítése nem fog egy hónapnál tovább tartani.” – magyarázza Horváth Róbert.
Egyébként az eddigi 140 dokumentum helyett mostantól elegendő lesz egy nyilatkozat az anyagi-műszaki állapotról.

Új „játékszabályok”

Érdemes kitérni néhány kötelező, a törvény által az említett kategóriába tartozó borászokra vonatkozó kitételre.
Ahhoz, hogy valaki élhessen a termelői engedély egyszerűsített megszerzésével, a bortermelés volumene nem haladhatja meg az évi 10 000 decilitert (100 000 liter). Emellett a bor előállítása teljes egészében saját termésű alapanyagból történhet. Vagyis az őstermelői szőlőből vagy más gyümölcsből.
Fontos tényező továbbá, hogy ezeknek a bortermelőknek az italaik előállításához szigorúan tilos alkoholt felhasználni. Tehát csakis természetes anyagokból készített borokról lehet szó.
Továbbra is kötelező marad a kész termékek minőségi ellenőrzése. A borászok jogot szereztek arra, hogy szerződést kössenek akkreditált laboratóriumokkal, és ne legyen szükségük saját intézmény létrehozására.
Az ilyen szerződésen kívül kötelező lesz még néhány irat bemutatása: az alapító dokumentumok másolata, a licenc ellenértékének (780 hrivnya) kifizetését igazoló számla és az anyagi-műszaki állapotról készült nyilatkozat (a korábbi 140 igazoláshoz képest ez a néhány dokumentum, lássuk be, nagyon is kedvező).
A kis- és középtermelők által legálisan előállított borokat 2019-ben kóstolhatjuk meg először, mert mint azt Olekszandr Kovacs elmondta, „e termékek árusítása az idei termést követő évben január 1-től lesz engedélyezett.”
„A borkészítés nem kolbászgyártás, ugyanis a szőlő egy évben csak egyszer terem. (…) Ezért legyenek türelemmel, még legalább 9 hónapot kell várni, hogy megszülessen Ukrajnában az első, magángazdák által legálisan előállított bor” – hangoztatta a borász.
Miközben egyes kétkedő borászok azon rágódnak, hogy a bürokrácia úgyis megtalálja az életük megkeserítésének módját, Horváth Róbert, a törvény egyik alkotója biztosan állítja, a hatályba lépett jogszabály lehetetlenné teszi az ilyesmit.

„A törvény úgy lett megalkotva, hogy maximálisan kiküszöbölje a kérdés körüli további spekulációkat. Itt minden szabály világosan és pontosan le van írva, amelyek szerint tevékenykedhetnek a borászok. Törvényi szintre van mindez emelve, s Ukrajna Alkotmánya kimondja, senkit nem lehet olyasmire kényszeríteni, ami ellentmond a törvényeknek. A bürokratikus rendszer túl sok ideig fékezte az ukrán szőlészet és borászat fejlődését, de mi most minden lehetségest megtettünk annak érdekében, hogy végleg áttörjük ezt az akadályt” – hangoztatja a politikus.

Lesz ukrajnai bor!

„A kárpátaljai bornak a legjobbnak kell lennie Ukrajnában. Nálunk minden feltétel adott ehhez” – mondja meggyőződéssel Denisz Man, a megyei állami közigazgatás gazdasági főosztályának vezetője. Mint azt a szakember hangoztatja, „rengeteg borász hosszú ideje várt e törvény elfogadására.” Ennek a nyilvánvaló üzleti tényezőn kívül még több lényeges oka van.
„A törvény a helyi borok előállítására szóló licenc megszerzésének egyszerűsítésén kívül stimuláló tényezőket is tartalmaz: a bornak saját termésű, szőlőből kell készülnie. Ez nem csupán a borászat feltámasztását fogja eredményezni, hanem a szőlészet felvirágzását is” – magyarázza a főosztályvezető.
Olekszandr Kovacs, a Kárpátaljai Szőlészek és Borászok Egyesületének elnöke biztosra veszi, hogy a megreformált jogszabály új termelőknek is segít a piacra jutásban. Ez végeredményben az egész ágazatot fellendíti.
„Kész vagyok fogadni arra, hogy 5 év múlva a vörös bor munkácsi fesztiválján a 40 résztvevőből 30 olyan újonc lesz, akikről ma még semmit sem tudunk. Ezek olyan új formáció tagjai lesznek, akik megszabadultak a nagyapáik módszereitől, és attól a mesétől, hogy „öreg korhadt” hordóban kell tárolni az „élő bort” – állítja a szakember.
Kovacs úgy véli, hogy a kárpátaljai kis- és középtermelők konkurenciát fognak jelenteni az Ukrajnában piacon lévő európai bortermelők számára. Például azok számára, akik palackonként 4 eurós árfekvésű portékákat realizálnak.
„Ez talán rossznak mondható? Nem, hisz a valuta az országban marad, az ukrán borba beruházott pénzek pedig a mi szőlészetünket, borkultúránkat fogják fejleszteni. Ennek köszönhetően ezernyi új kis bortermelő, ezernyi munkahely fog megjelenni, és következményként egyértelműen növekszik a költségvetés bevétele” – vélekedik a borász.
A törvény társszerzőjeként Horváth Róbert is meg van győződve arról, hogy egy minőségileg új korszak köszönt be az ukrajnai borászatban.
„A mi törvényünk lehetővé teszi a kis- és középtermelőknek az „árnyékból” való kilépést, új munkahelyek teremtését, és megteremti az európai színvonalú, választékos és konkurenciaképes borászat feltételeit Ukrajnában. A borászaink túl sokáig voltak kénytelenek féllegális feltételek közepette dolgozni. Remélem, most maximálisan kihasználják az új lehetőségeket.”