A kárpátaljai magyarság helyzetét és jövőjének a kilátásait tekintették át a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) soros közgyűlésén a hétvégén Beregszászban.
Helyzetértékelő beszámolójában Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője emlékeztetett arra, hogy rendkívül nehéz évet tudhat maga mögött a magyar szervezet, és köszönetet mondott a tagságnak és a tisztségviselőknek, amiért a nehéz helyzetben „rendkívül bátran és igen megfontoltan” viselkedtek.
Az elnök súlyosnak nevezte az ukrajnai gazdasági, politikai és szociális helyzetet, amely a négy éve tartó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus következtében állt elő. Hangsúlyozta, mind Ukrajna, mind a kárpátaljai magyarság számára az lenne a legfontosabb, hogy az országban helyreálljon a béke.
Brenzovics László hangoztatta: a 2014-es események után „bujtatott alkotmánymódosítás” és mindenre kiterjedő ukránosítás kezdődött Ukrajnában, amely rendkívül hátrányosan érinti a kárpátaljai magyarságot. Kiemelte, hogy Ukrajnában a kárpátaljai magyarság a legszervezettebb nemzetiségi kisebbség, amely ezt azzal is alátámasztotta, hogy egy éve 65 ezer aláírást juttatott el az állam vezetőihez, tiltakozva az akkor még csak tervezett, kisebbségi jogokat tipró intézkedések ellen. Köszönetet mondott Magyarországnak és kormányának, hogy segített nemzetközi szintre emelni, az európai szervezetek elé vinni a kárpátaljai magyarság ügyét. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak a kárpátaljai magyarságnak nyújtott rendkívüli mértékű gazdasági és politikai támogatásért, valamint a magyar társadalomnak a kárpátaljai magyarokkal vállalt szolidaritásért.
Fontosnak nevezte azt is, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanács és Hennagyij Moszkal, a megye kormányzója a kárpátaljai magyarok mellé állt, ami jelentős mértékben segített a nemzetiségi béke megőrzésében az Ukrajnában 2014 óta országosan folyó és erősödő céltudatos magyarellenes kampány ellenére. Úgy vélte, ennek a kampánynak a következménye volt a KMKSZ ungvári székháza elleni februári gyújtogatásos, majd robbantásos támadás. Örvendetesnek nevezte, hogy a fenyegető fejlemények ellenére a kárpátaljai magyarok nem estek pánikba, hanem továbbra is megfontoltan kiállnak jogaik védelme mellett.
A fórumot köszöntő beszédében Szili Katalin miniszterelnöki megbízott emlékeztetett arra, hogy „egy évvel ezelőtt még abban lehetett reménykedni, Ukrajna az európai uniós társulási szerződésnek és vízummentességnek köszönhetően sikeresen halad majd az integráció útján. E helyett ma negatív leltárral kell szembesülnünk, amikor már nemcsak jogszűkítésről, hanem jogtiprásról lehet beszélni az oktatás, anyanyelvhasználat terén, nem beszélve a kárpátaljai magyar közösséget ért atrocitásokról”– hangoztatta. Szili Katalin hozzátette, számára az elmúlt egy esztendő azt bizonyítja, hogy „a magyarság tud összefogni, mint egy nagy család, amikor baj van, amikor bármelyik családtagot bántják, a magyarság tudja közösen védeni saját érdekeit. Megértük a rendszerváltás mellett azt is, hogy nemzetként is össze tudunk fogni, hogy nemzetként tudunk olyan összefogást mutatni, amelyben valóban közösségként működünk a másikért való kiállásban” – mondta.
A közgyűlés nyilatkozat elfogadásával zárult, amelyben a KMKSZ a többi között elítéli, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomásgyakorlással próbálja megfélemlíteni a kárpátaljai magyarokat a kettős állampolgársággal kapcsolatban.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
