A Tiszabökényben élő Gajdos Emma a napokba ünnepelte 79. születésnapját. A szép évforduló méltatásához szerkesztőségünk is hozzájárult némi ajándékkal. Legutóbbi nyereményjátékunkon ugyanis rámosolygott Fortuna, és most egy csemegekosárral térhetett haza.
Ungvárra a fia és a menye kísérte el. Mint meséli, nehéz évtizedek nyomják a vállát. Immár egy évtizede az özvegyek kenyerét fogyasztja. A házasságukból öt gyermekük született, de közülük ketten már átköltöztek az öröklétbe. A helyi gazdaságban dolgozott hosszú éveken át. Hol a kertészetben, hol pedig a dohányültetvényen szorgoskodott.
– Megérdemeltem a nyugdíjas évek nyugalmát – meséli. Ma már csak otthon teszek-veszek. A szabadidőmben pedig olvasok. Mióta az eszemet tudom, előfizetői vagyunk a Kárpáti Igaz Szónak.
Emma asszony nem unatkozik, nyolc unoka és tizenegy dédunoka veszi körül. A legkisebb három –, a legidősebb tizenegy éves: két fiú és kilenc lány.
– A férjem református volt, engem pravoszlávnak kereszteltek a szüleim. Ám soha nem volt problémánk a hitünk miatt. Most is úgy vagyunk, hogy megtiszteljük egymás ünnepeit. A menyem például református, így az ő húsvétjukon náluk jön össze a család. A másikon viszont hozzánk látogatnak el. A pászkát még én sütöm – meséli büszkén.
A két húsvét között csak annyi a különbség, veszi át a szót Margit, Emma néni menye, hogy mi nem szentelünk étket a templomban. A mama azonban ragaszkodik a hagyományhoz. Az ünnepi asztalra azonban mindkét esetben felkerül a sonka, a rostélyos, na és az arrafelé elhagyhatatlan töltött tyúk.
Balogh Csaba
