Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az allergiások száma az elmúlt évtizedekben tízévenként megduplázódott, s az előrejelzések szerint hamarosan minden második ember érintett lesz. Vajon mi áll eme civilizációs betegség előretörésének hátterében, s meg lehet-e gyógyulni belőle? – kérdezte a KISZó Szempont rovatában Alla Petriscsak allergológust.
– Mivel magyarázható, hogy egyre többen szenvednek a túlérzékenységtől?
– A kiváltó okok kutatása során a szakemberek elsősorban a levegő és a víz egyre nagyobb mértékű szennyezettségét, a rossz minőségű, sokszor ártalmas adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket említik, de a feszített életritmus, a stressz sincs jó hatással az immunrendszerünkre. Orvosi szaknyelven szólva az allergia – immunbetegség, melyet a különféle anyagok iránti fokozott érzékenység jellemez. A velük való érintkezés más-más tüneteket produkál, amit az egészséges emberek nem tapasztalnak. Bárki allergiássá válhat. Hajlamosító tényező például az örökletesség, a gyerekek korai tápszeres etetése, helytelen oltási rendje, a mértéktelen gyógyszerfogyasztás. Mai ismereteink szerint közel 20 ezer, allergiát kiváltó, úgynevezett allergens anyag létezik, melyek első látásra akár ártalmatlannak is tűnhetnek: virágpor, gyümölcslé, állati szőr, madártoll, háztartási por, gyógyszer…
– Ilyenkor, tavasszal a szénanáthások pollenallergiája a legaktuálisabb. Mely korosztályt érinti a leginkább?
– Az első agresszív polleneket tavasszal a mogyoró, az éger, a szilfélék, később a fű, a nyár-, a bükk-, a tölgyfa bocsátja ki. A szénanátha inkább az iskolák felső osztályosait érinti. Hároméves korig az ételallergia, később a por-, szőr- és más, a háztartásban fellelhető anyagokra való érzékenység vezeti a sort.
– Gyakran összetévesztik a túlérzékenységet a nátha tüneteivel. Milyen diagnosztikai módszerekkel bizonyosodhatunk meg arról, hogy allergiáról van szó?
– Ezt bízzuk az allergológusra. A tünetek valóban teljesen megegyeznek a nátháéval – orrfolyás, szemviszketés, tüsszögés stb. – azzal a különbséggel, hogy elmarad a láz. Az átmeneti enyhülés idején az allergia bőrteszttel, véranalízissel és molekuláris diagnosztikával is megállapítható.
– Ki lehet-e gyógyulni belőle, vagy ez a „nyavalya” egy életen át elkíséri az arra hajlamos embereket?
– Megfelelő óvintézkedéssel kordában tartható, megszüntetni nem nagyon lehet. A remisszió idején ajánlatos az immunterápia, amely szerencsés esetben három-öt évre tünetmentességet biztosít. Ennek csupán a páciens anyagi lehetőségei szabnak gátat. Az allergiában szenvedők többek között az ungvári Rehabilitáció központban, az országos allergológiai kórházban, a gyerekek a városi gyermekkórház sókamráiban, a Beregszászi járásban élők a makkosjánosi Helikon Hotel sószobájában kezeltethetik magukat.
Magyar Tímea
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.