Mit lélegzünk be?

A Greenpeace friss jelentése szerint napi szinten 8 milliárd dollárba kerül a világ gazdaságának a légszennyezés. Emberek milliárdjainak egészsége károsul, és évente 4,5 millió ember korábban hal meg a szennyezett levegő miatt. De vajon milyen levegőt lélegzünk be vidékünk városaiban. Interjú Vaszil Manyivcsukkal, a Kárpátaljai Megyei Hidrometeorológiai Központ vezetőjével.

– Hogyan és hol mérik a légszennyezettséget Kárpátalján?

– A megyei meteorológiai központ légszennyezettség mérésével foglalkozó laboratóriuma 1992-ben alakult. Jelenleg hét szakembert foglalkoztat. Tevékenysége kizárólag a megyeszékhelyre korlátozódik ugyanis az ukrajnai kritériumok és normatívák értelmében az ellenőrzés csak a 100 ezres lélekszámot meghaladó városokban kötelező. Ungváron két mérőállomás működik. Az egyik a lakóövezetnek számító Szabadság sugárúton, a másik az iparnegyednek minősülő Gagarin utcában található. Az előírásoknak megfelelően munkanapokon a légszennyezettség mértékétől függően munkatársaink két vagy négy alkalommal vesznek mintát a levegőből.

Az állomások hétféle (elsősorban a kén-dioxid és a szulfát-részecskék), az emberi szervezetre leginkább káros szennyezőanyagot mérnek.

Külön vizsgáljuk a toxikus nehézfémek (ólom, kadmium, réz, cink, nikkel, vanádium stb.) jelenlétét, ezeket az adatokat Kijevben elemzik ki. Vagyis éves szinten közel 11 ezer mérést végzünk. A begyűjtött adatokat és mintákat a laboratóriumban dolgozzuk fel. Ezek összessége a komplex levegőszennyezettség. Hogy ennél is pontosabb képet kapjunk, még legalább egy állomásra lenne szükség, a városon kívül. A mi teendőnk a mérések elvégzése, az adatok begyűjtése, elemzése. A szükséges intézkedések megtétele a katasztrófa-elhárítás, a közegészségügy, a városvezetés és az ökológusok feladata.

– Ez azt jelenti, hogy a megye más részein nem is végeznek méréseket?

– Kárpátalja más pontjain kizárólag az atmoszféra radioaktivitását monitorozó mérőállomások működnek. Ilyenből nyolc van megyeszerte, amelyek naponta küldik az adatokat a központba. A gammasugárzás adatait mindennap továbbítjuk a kijevi központba.

A laboratórium közel 20 éves működése alatt nem mértünk kirívó sugárzást.

Mobil állomások segítségével időközönként végzünk méréseket más városokban is. Legutóbb Rahó környékén, pontosabban a Fagyalos (Szvidovec) hegységben elemeztük a légszennyezettséget, és azt kell mondani, ott sem túl rózsás a helyzet. Azt hinnénk, hogy az erdőkkel övezett, magasabban fekvő részeken tisztább a levegő, de ez nincs így. Ez azzal magyarázható, hogy a téli időszakban az emberek visszaálltak a fa- és a széntüzelésre, amely jelentősen növeli a légszennyezettség mértékét.

Továbbá ősszel a tarló és a lehullott levelek elégetése okoz komoly légszennyezést.

– Az ukrajnai városok közül Ungvár hová tehető légszennyezettség terén?

– Szerencsére nem tartozunk az élmezőnyhöz, mégse nevezhetném rózsásnak a helyzetet, ugyanis vannak nagyobb városok, ahol tisztább a levegő, mint Ungváron. A nyugat-ukrajnai megyeszékhely között az első tízbe tartozunk. Egyébként 2019-ben az előző évhez képest javítottunk a besorolásunkon, igaz nem azért, mert tisztább lett a megyeszékhely levegője, hanem mert máshol nőtt a légszennyezettség.

Az országos hidrometeorológiai központ adatai alapján tavaly Dnyipróban volt a legszennyezettebb a levegő, a képzeletbeli dobogó második helyén Mariupol, a harmadikon Kamjanszke végzett.

– Milyen tényezők befolyásolják a légszennyezettség mértékét?

– A levegő rossz minőségéért leginkább a szálló por a felelős – az apró, szabad szemmel nem is látható mikrorészecskéket PM 2.5-nek hívják, és leginkább a szén alapú üzemanyagok égetésével keletkezik – vagyis elsősorban az autók kipufogógáza és a nagyüzemek kéményei ontják magukból. Mivel Kárpátalján és ezen belül Ungváron nincsenek nagy gyárak, elsősorban járművek jelentik a legnagyobb problémát. Ami azt jelenti, hogy a gépjárművek számának növekedésével exponenciálisan nő a légszennyezettség mértéke. A legnagyobb problémát az üzemanyagokban lévő formaldehid jelenti, ami a metángáz magas nyomáson és hőmérsékleten való égésekor keletkezik.

Bár a többi üzemanyag elégetésekor is képződik ilyen káros anyag, de 50 százalékkal kevesebb, mint a metánnál.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az alacsony ára miatt a személyi és áruszállításban is sokan ezt részesítik előnyben.

– A földrajzi fekvés, a klíma és az időjárás hogyan hat a levegő minőségére?

– Ami Ungvárt illeti, a fekvése ilyen szempontból nem kedvező. Megfigyelhetjük, hogy a megyeszékhelyen évi mintegy kétszáz szélcsendes nap van, ezzel szemben Lembergben ugyanennyi a szeles napok száma. Ezért lehet ott tisztább a levegő, mint Ungváron. A szél „kisöpri”és tiszta, friss levegővel látja el a várost. Nálunk ez hiányzik a leginkább.

– Hogyan változik a légszennyezés koncentrációja a különböző évszakokban és napszakokban?

– A napi mérések szerint reggel és ebédidőben a legmagasabbak az értékek. Ez azzal magyarázható, hogy a reggeli csúcsforgalom hatására fölszáll az éjszaka folyamán leszálló por, melyre rátapadnak a szennyező anyagok. Az éves adatok alapján késő ősszel, télen és kora tavasszal a levegő kevesebb káros anyagot tartalmaz, mint nyáron. Ez a magas hőmérséklettel magyarázható, mivel a formaldehid lebomlása a melegben lassúbb.

– Ungváron milyen a belélegzett levegő?

– A káros anyagok zöme, mint a szén-dioxid és a szén-monoxid messze a megengedett értékek alatt vannak. Igaz, koncentrációjuk folyamatosan nő. Jól mutatja ezt, hogy 2003-ban a formaldehid-koncentráció elhanyagolható volt, míg tavaly a nyári hónapokban már 5-8 ezreléket mértünk.

Számításaink szerint viszont Kárpátalján a szomszédos megyékkel és a megyeszékhelyekkel ellentétben tiszta a levegő, tehát a káros anyagok nem haladják meg az egészségügyi határértékeket.

A káros anyagok közül formaldehid van a legnagyobb mértékben jelen a levegőben, továbbá nitrogén-dioxid, szén-monoxid, dinitrogén-oxid és por koncentrációját mutatjuk ki. Miután Ukrajna 2014-ben aláírta az EU–Ukrajna társulási szerződést, a légszennyezettség terén is új vállalásokkal kell szembenéznünk, ugyanakkor változások a normatívákban egyelőre nem történtek, mivel nincs erre finanszírozás.

– Mit tehetünk a levegő minőségének javulása érdekében?

– Mivel nem vagyunk iparváros, elsősorban az autók számának csökkentésével, a várost elkerülő körgyűrű kiépítésével, a jelzőlámpák összehangolásával, valamint körforgalmak létesítésével érhető el a légszennyezettség mértékének csökkentése. Ezeket a javaslatokat mi minden éven megtesszük a megyei és a városvezetésnek, az ökológiai szolgálatoknak egyaránt. Problémát jelent, hogy kevés a zöldövezet a megyeszékhelyen, kétszer-háromszor több fára, bokorra, gyepre lenne szükség, amely megszűri a levegőt. De

sokat segítene a helyzeten, ha a jelenleginél modernebb tömegközlekedés működne a városban,

persze ehhez az is kell, hogy az emberek ne üljenek autóba. Elkerülhetőek lennének a reggeli és délutáni dugók, ha többen közlekednének biciklivel vagy tömegközlekedéssel. Be kéne vezetni azt a rendszert, hogy páros napokon a páros rendszámú, páratlanon a páratlan rendszámú járművek közlekedhessenek.

– Együttműködnek-e a szomszédos országok hasonló intézményeivel?

– A magyar féllel folytak megbeszélések. A határ menti városok, Csap és Ungvár levegőjének összetételéről tájékoztatnánk őket, míg tőlük adatokat kapnánk Záhonyból, Kisvárdáról és Nyíregyházáról. De máig nincs együttműködés se a szlovákokkal, se a magyarokkal, se a románokkal.

– Hol és hogyan értesülhet az ember a légszennyezettség mértékéről?

– A Kárpátaljai Megyei Hidrometeorológiai Központ hivatalos honlapján a www.gmc.uzhgorod.ua havi bontásban tesszük közzé a mért adatokat, amelyek 2012-ig visszamenőleg bárki számára megtekinthetők. Amennyiben a légszennyezettség meghaladja a megengedett érték ötszörösét riasztást adunk ki. Ileyen az elmúlt 10 év alatt mindössze kétszer fordult elő.

A mért adatok alapján a légszennyezettség mértéke Ungváron nem haladja meg a megengedett szint 2-3-szorosát.

– Mi várható öt-tíz éven belül?

– Az eddig tapasztalt tendenciák alapján semmi jó. Szakemberként úgy látom, ha nem teszünk semmit, igencsak káros levegőt lélegeznek majd be gyermekeink, unokáink.

Szabó Sándor