A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház ismét egy fergeteges előadással rukkolt elő: Carlo Goldoni Chioggiai csetepaté című vígjátékának premierjére került sor. A másfél órás, olaszos temperamentumú darab egy kis itáliai halászfaluban játszódik, a férfiak többsége hónapokig halászik a tengeren, a nők pedig várják őket asszonyi hűségük legjavával…
Mészáros Tibor, a Debreceni Csokonai Színház prózai színésze, a darab rendezője a KISZó-nak elmondta, ismeretsége régi a beregszászi társulattal, mondhatni baráti. Beregszászba hazaérkezik, hiszen a barátaihoz jön.
– Nagyszerű, pörgős, humorral teli darabot láthattunk. Kinek volt az ötlete, hogy Carlo Goldoni komédiáját vigyék színpadra?
– Kacsur András színházigazgatóval és Vidnyánszky Attilával, a színház főrendezőjével nem titkolt céllal egy olyan előadást választottunk ki, ami „utaztatható”, és a közönség is szeretni fogja. Én mindig nagy kihívást látok abban, hogy ne csak egy könnyed előadást „tegyünk a színpadra”, hanem olyat, amiben a színészek megmutathatják magukat. Erre a nagyon pontos, szélsőséges játékot igénylő stílusával a Chioggiai csetepaté a legalkalmasabb. Bevallom őszintén, mivel tudtam, hova jövök, bennem is volt kísérletező kedv, hogy az eredetihez olyan elemeket tegyünk, ami valóban kihívás, értem ez alatt a mozgást, a megjelenítést, a technikai igényeket.
– Általában megszokott, hogy egy-egy darabban egy, vagy két főszereplő van. Most viszont mindenkinek egyformán sok volt a szövege, a színészek kivétel nélkül „belakták” a színpadot.
– Igazság szerint nagyon szélsőséges mindegyik figura, szinte mindenki hatvan százalékon kezd. De ez az olaszos temperamentumnak a sajátja. Számomra az volt a kihívás, hogy mindezt el tudjam érni náluk, ugyanis az elejétől a végéig a darab olyan színészi hozzáállást kíván, ami kortól független, és rendesen megmozgatja a végtagokat. Erre pedig a beregszászi színészek maximálisan alkalmasak voltak.
– Amikor hozzáláttak a munkához, már megfogalmazódott önben a szereposztás? Vagy közben alakult ki?
– A szereposztás nagyon fontos, és én valóban már az elején tudtam, ki kit fog alakítani. Nagyon oda kell figyelni arra, hogy kihez mi áll közelebb, és azt meg tudja oldani. Nos, ez sikerült, a közös munka felemelő volt.
– Hány hónap próba és felkészülés előzte meg a mai premiert?
– Tavaly októberben kezdtünk hozzá a munkához, az olvasópróbák után lefektettük a játékszabályokat. Nem volt egyszerű összehozni egy-egy próbát, ugyanis a színészek nagyon sokat utaznak. Szétdarabolt próbafolyamatban kellett megtalálni azokat a periódusokat, amelyek normál esetben természetesen alakulnak. Mindez nem volt könnyű, hiszen egy éppen alakuló dologban egy egyhetes szünet nagyon veszélyes. Kellett egy kis idő, mire újra összeszedtük a dolgokat. Az utóbbi időszakban reggel kilenctől este nyolcig dolgoztunk, tehát nagyon megfeszített volt a vége, de azt hiszem, megérte, mert ma egy nagyszerű premieren vagyunk túl. Nagyon örülnék annak, ha a továbbiakban sok helyre elvinnék a Chioggiai csetepatét, természetesen határon túlra is.
Hegedűs Csilla
