A Donec-medencei konfliktus politikai rendezésével foglalkozó normandiai négyek, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország külügyminiszterei megállapodtak arról, hogy a háromoldalú, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló minszki összekötő csoport a lehető leghamarabb megvitatja egy átfogó tűzszünet feltételeit a térségben, és meghatározza, mikortól kell annak életbe lépnie – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Az ukrán diplomácia vezetője elmondta: a megbeszélésen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter abba az irányba próbálta terelni Kijevet, hogy kezdjen közvetlen tárgyalásokat a szakadár donecki és luhanszki területek képviselőivel. Kuleba kijelentette, hogy Kijev kész beszélni a szakadár területeken élő ukrán lakossággal, de továbbra sem hajlandó tárgyalni „azokkal az illegális csoportokkal, amelyeknek nincs meg a kellő felhatalmazásuk a megszállt területeken élő lakosok érdekeinek képviseletére”.
Hozzátette, hogy Ukrajna álláspontja változatlan, és ezt a francia és a német partnerek is támogatják: létezik a háromoldalú összekötő csoport, amelyben – mint fogalmazott – „képviselteti magát Oroszország, mint agresszor állam, jelen van Ukrajna, amely védi magát az agressziótól, és az EBESZ mint közvetítő”. Utóbbit kulcsfontosságúnak nevezte a kölcsönösen elfogadható megoldások megtalálásához a háború lezárása és a megszállás megszüntetése érdekében.
Nem lehet ismét összehívni a Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország alkotta normandiai országcsoport vezetőinek tanácskozását, ha nincs ellenőrizhető és tartós tűzszünet a kelet-ukrajnai válságövezetben – ezt már a német diplomácia vezetője jelentette ki.
Heiko Maas a videokonferencia után tartott tájékoztatón arra a kérdésre, hogy mi akadályozza a normandiai négyek legutóbbi csúcstalálkozóján kötött megállapodás alapján áprilisra ütemezett újabb tanácskozást, elmondta, hogy olyan tűzszünetre van szükség a frontvonal térségében, amely „megérdemli ezt a nevet”.
Ez azt is jelenti, hogy biztosítani kell a tűzszünet folyamatos ellenőrzését. Ezért a kijevi vezetésnek gondoskodnia kell az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek szabad mozgásáról Ukrajna teljes területén. Azonban a moszkvai vezetésnek is van tennivalója, Ukrajna és Oroszország térfelén pattog a labda – mondta a német külügyminiszter.
A többi között folytatni kell az ukrán erők és az oroszbarát felkelők közötti fogolycserét, elő kell mozdítani az aknamentesítő munkálatokat és újabb átkelőket kell nyitni a frontvonalon, sorolta Heiko Maas, kiemelve, hogy az 500 kilométer hosszú vonalat csak öt ponton lehet átlépni.
Aláhúzta, hogy a tavaly áprilisban megválasztott ukrán államfő, Volodimir Zelenszkij lendületet adott a válság politikai rendezését célzó minszki folyamatnak, de továbbra is jellemző, hogy a konfliktus részesei a megállapodások végrehajtása helyett kifogásokat keresnek. Nem lenne helyes, ha a koronavírus-világjárvány csak egy újabb kifogás lenne a rendezés halogatására. A járványnak inkább tettekre kellene sarkallnia mindenkit, zárta mondandóját a német külügyminiszter.
Németország a normandiai formátumban Franciaországgal együtt 2014 óta igyekszik közvetíteni Ukrajna és Oroszország között a kelet-ukrajnai konfliktusban és a Krím-félsziget nemzetközi jogot sértő Oroszországhoz csatolása ügyében.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
