Gyanítom, nem én vagyok az egyetlen, akinek e karantén sújtotta napokban eszébe jutott, hogy utánaolvasson a történelem nagy világjárványainak. Mit lehet tenni, már a latinok is tudták: „hasonló hasonlót vonz”… Íme néhány kiragadott példa.
Antonine-pestis (165-180), a Római Birodalomban tombolt mintegy 15 éven át, összesen mintegy 5-10 millió ember esett áldozatául, a halálozási ráta 25% körüli volt.
Justinianus-pestis (541-542), a Bizánci Birodalomban, és azon belül is elsősorban a fővárosban, Konstantinápolyban, valamint az Újperzsa Birodalomban terjedt, a becslések szerint 25-100 millió ember veszthette életét.
A fekete halál (1331-1353), az emberi történelem legpusztítóbb pestisjárványa volt, amelynek következtében 75-200 millió ember halt meg Európában, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában. Európa lakosságának – a különböző becslések szerint – 30-60 százaléka odaveszett.
Spanyolnátha (1918-1920), az influenza vírusának a történelem első és egyúttal legpusztítóbb, világméretű járványa volt, amely a Föld teljes lakosságának mintegy 3-5 százalékát elpusztította.
Már 1918-ban több áldozatot követelt, mint az egész első világháború, összesen mintegy 500 millió embert fertőzött meg. 17-50 millió, de más becslések szerint akár 100 millió ember is belehalhatott.
Már maguk az adatok is elborzasztottak. Ám az első világégés utáni pandémia áldozatainak számán túl, az egyik elemzés riasztó állítása csak fokozta nyugtalanságomat.
Az elemző szerint a spanyolnátha ágyazott meg a nácizmusnak, Hitler hatalomra jutásának.
Úgy vélem, ez a következtetés ugyancsak sarkított, túlzottan leegyszerűsítő, de, hogy teljesen légből kapott, azt aligha állíthatom. Más példa is akad arra, hogy kataklizma után az emberek a rend, a biztonság reményében könnyebben fogadják el a diktatúrát, az erőskezű vezért. Hinnünk, bíznunk kell abban, hogy a mostani világjárvány sem méretében, sem következményeiben nem lesz annyira pusztító, mint az évszázaddal ezelőtti. Arra figyelmeztető jelek, hogy a járvány okozta zavar közepette történnek „békeidőben” elképzelhetetlen cselekedetek, elhangzanak indulatoktól fűtött kijelentések.
Például Donald Trump azt állította, ő látott bizonyítékot a kapcsolatra a koronavírus és a vuhani laboratórium között.
Az amerikai elnök ezt egy sajtótájékoztatón mondta a Fehér Házban – írta az MTI. Jobb, ha ezt a politikai fogalmazást nem fordítjuk le emberi nyelvre…
Horváth Sándor
