Kárpátalján is hatalmas a gazdasági visszaesés│KISZó-interjú

Beszélgetés Száva Józseffel, a Felső-Tisza-vidéki Vállalkozók Klubjának vezetőjével.

A koronavírus miatti karantén gazdasági hatása iparáganként és vállalatonként változó. A válság hatással van a többség megélhetésére, és kihívás elé állítja Ukrajna, közte vidékünk gazdaságát is.

Kárpátalja – ezen belül a Felső-Tisza-vidék – vállalkozásainak helyzetéről, a túlélést elősegítő folyamatokról Száva József, a Felső-Tisza-vidéki Vállalkozók Klubjának elnöke beszélt.

– Mennyire érzékelhető Ukrajnában a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági visszaesés?

– A negatív gazdasági hatás már meghaladta a 2008-as világválságét. Ezt erősen érzékeljük, mivel már a világjárvány előtt is csak nemzetközi hitelek és támogatások által sikerült elkerülni a csődhelyzetet. Az ukrajnai statisztikai adatok bizonyították, és a kialakult helyzet is arra utalt, hogy a vállalkozások nagyobb része nem fogja túlélni a jelenlegi helyzetet. A szakértői vélemények szerint a vállalkozások 65 százaléka mindössze egy hónapot képes csőd nélkül átvészelni. Az ilyen prognózisokat a kormánypárti képviselők sem tagadják. Mikita Poturajev, a Nép Szolgája párt parlamenti képviselőjének bejelentése szerint

a vendéglátóipari létesítmények 40 százaléka már csődbe ment, ami 12 ezer vállalkozás bezárását jelenti a meglévő 30 ezerből.

– Mi a helyzet vidékünkön?

– Kárpátalján is hatalmas gazdasági károkról beszélhetünk, amelyek régiónkban szociális, biztonsági és migrációs problémák kialakulását fogja eredményezni a legközelebbi időszakban. Vidékünk gazdasági életében a nagyvállalatok csekély száma a kis- és középvállalkozások dominanciájához vezetett, az utóbbiak biztosítják a lakosság részére a munkahelyek 90 százalékát, és éppen ez a gazdasági réteg van jelenleg a legnehezebb helyzetben.

– Elvégezték az aktuális állapot felmérését?

– A szórványban – Felső-Tisza-vidéken, a Rahói, Técsői és Huszti járásban – működő vállalkozásfejlesztési központként számos magyar kis- és középvállalkozást kerestünk meg olyan kérdésekkel, melyekben a jelenlegi helyzet káros hatásairól, gazdasági tevékenységük fenntarthatóságáról, forgótőkéjük meglétéről, illetve az országban elfogadott eljárások sikerességéről, azok további fejleszthetőségéről érdeklődtünk. A kapott válaszokból kiderült, hogy minden esetben nagyon károsnak tartották a kialakult helyzetet, és az ismételten meghosszabbított karantén korlátozásait. Mindössze 10 százalék válaszolta azt, hogy az év végéig elegendő pénzeszközzel rendelkezik, további 10 százaléknak július végéig van tartaléka, a fennmaradó 80 százalék pedig csupán május végéig ítélte elegendőnek a rendelkezésre álló anyagi eszközeit.

A vállalkozók túlnyomó része nem tartja effektívnek az Ukrajnában bevezetett gazdasági intézkedéseket, tekintettel arra, hogy a karantén bevezetése óta nem kaptak semmilyen támogatást az állam részéről.

A befagyasztott forgalom miatt nincs bevétel, ugyanakkor a kiadások továbbra is fennállnak.

Minden esetben aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy vagy már, vagy hamarosan képtelenek lesznek biztosítani munkatársaik fizetését, még a minimálbér összegében sem. Sokan vannak, akiknek már most gondot okoz az alapvető élelmiszerek beszerzése a család számára.

– Milyen megoldást javasol?

– Nagy segítség lenne, amennyiben az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ hamarosan eredményt hirdetne a tavaly benyújtott pályázatokkal kapcsolatban. A vállalkozók aggodalmukat fejezték ki a felgyorsult infláció miatt is. A felmérésünk azt mutatja, gondok lehetnek az önerő befizetésével is, mivel a krízis nagy megpróbáltatások elé állította vállalkozóinkat. Ennek ellenére többségük a jövőt tekintve bizakodó, újabb pályázati kiírásokban reménykednek, amelyek között a mostani helyzetből való kilábalást elősegítő projektek is fellelhetőek lesznek.

Tekintettel a kialakult helyzetre célszerűnek tartanánk a pályázókra terhelt önerő teljes vagy részleges átvállalását,

a következő körben kiírt támogatási összegek növelését. A Felső-Tisza-vidéki Vállalkozók Klubjában úgy látjuk, ezek a lépések segítenék a válság leküzdését és a régió gazdaságának rehabilitációját, valamint a magyarság megmaradását Kárpátalján.