Ukrajnában idén április 1-től elkezdődött az egészségügyi reform második szakasza, melynek értelmében valamennyi kommunális egészségügyi intézmény (járási, városi, megyei) a Nemzeti Közegészségügyi Szolgálattal kötött szerződések után kap finanszírozást. „A pénz a páciens után jár” elv alapján annyit, amennyi szolgáltatást nyújt, illetve ahány pácienst kiszolgál. Az elképzelés szerint, ezáltal a magas színvonalú ellátást nyújtó intézmények a korábbinál magasabb anyagi támogatáshoz jutnának. De vajon mit mutat a gyakorlat? Képesek-e fenntartani magukat az egészségügyi intézmények az elképzelt új rendszerben, mi legyen azokkal, amelyekben csökken a betegszám?
Nos, az egészségügyi minisztérium új vezetésének is feltűnt, hogy amennyiben követik a korábbi tárcavezető által jóváhagyott előírásokat, számos problémával kell szembenézniük a szférában dolgozóknak, amit a kárpátaljai intézményvezetők is több ízben jeleztek a minisztérium felé. Makszim Sztepanov tárcavezető elismerte, azonnali módosításokra van szükség a reformot érintő törvényben, különben súlyos, visszafordíthatatlan következményekkel járhat a rendszer reformja. A miniszter szerint legnagyobb gondot jelentő problémákat vázoljuk most kivonatosan. Ennek első részét ITT olvashatták.
Gyógyszerbeszerzés és új kezelési protokollok
Sajnos számos betegség kezelése régi, elavult protokoll szerint zajlik. A minisztérium új vezetése, egy csapat magasan képzett szakemberrel, már nekilátott az új eljárások kidolgozásához.
Az egészségügyi reform második szakaszánál gondok akadtak a gyógyszerbeszerzések körül is. Például a cukorbetegek inzulinjának beszerzéséről április 1-től a Nemzeti Közegészségügyi Szolgálatnak kellett volna gondoskodnia, de ezt október 1-re halasztották. Emiatt azonban a régióknak önállóan kell megvásárolniuk pácienseik számára az életmentő szert, az ehhez szükséges pénzt a minisztérium már kiutalta a régióknak. Csakhogy számos más készítménnyel is ugyanez a helyzet, melyeket az állam ingyen kellene biztosítania.
Egészségügyi képzés
Hatalmas zűrzavar alakult ki az egészségügyi képzés körül is, melynek megoldására a szaktárcában a felsőoktatási intézmények vezetőiből létrehoztak egy bizottságot. Kiderült, április 1-je után, az idevágó törvényben történt módosítások nyomán, a klinikai tanszékek munkatársainak nincs joguk kezelni a kórházi betegeket. Jelenleg 10 ezer olyan orvos, docens, professzor végez gyógyító munkát az egészségügyi intézményekben, aki egyidejűleg oktató tevékenységet folytat valamelyik felsőoktatási intézményben. Arról nem beszélve, hogy a klinikai tanszékek hatalmas összegű – évi 80 millió hrivnya – bérleti díjat kénytelenek fizetni a kórházaknak a helyiségekért, melyekben oktatnak.
Az internatúrára jelentkező végzősökkel kapcsolatban is bonyodalmak merültek fel. Idén még az állami ösztöndíjasok számára az állam biztosít helyeket az internatúra elvégzésére, ám a jelenleg érvényes szabályzat szerint számukra nem biztosítanak fizetést. A miniszter úgy véli, ebben a kérdésben azonnal lépni kell, különben végképp orvosok nélkül marad a rendszer.
Sztepanov egyik legutóbbi sajtótájékoztatóján kijelentette, a legrövidebb időn belül nyilvánosságra hozzák, hogyan korrigálták az egészségügyi reform második szakaszának hibáit. A helyzet elemzése közben kiderült, hogy 332 kórház működése került végveszélybe, mivel az eddigi finanszírozásnak csupán az 50 százalékára számíthat, Ezenkívül 50-70 ezer egészségügyi dolgozó kerülhet utcára.
Magyar Tímea
