Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban közölte, hogy június második felében összeül a Magyarország által javasolt Ukrajnának kormányközi munkacsoport az ukrán oktatási törvény kérdésének ügyében. A magyar diplomácia vezetője az ENSZ székházában tárgyalt Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel. A magyar tárcavezető a megbeszélést követően elmondta: a munkacsoport feladata az lesz, hogy nyomon kövesse a Velencei Bizottság döntéseinek a végrehajtását, valamint biztosítsa a kétoldalú konzultációk sikerét.
A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a munkacsoport ülésén a két oktatási miniszter, a két külügyi tárcavezető és a kárpátaljai magyarok vezetői vesznek részt. Remélhetőleg ez a találkozó újabb jelentős előrelépést jelent, hogy ezt az ügyet a kárpátaljai magyarok érdekében meg tudják oldani. Hozzáfűzte: „konzultációkon keresztül vezet el az út a megoldáshoz, és most úgy tűnik, hogy ezt a konzultációs folyamatot megfelelő vágányra tudjuk helyezni”.
Erre máris van némi remény, ugyanis az ukrán oktatási miniszter június 5-re konzultációra hívta a magyar nemzeti közösség vezetőit.
A mára tervezett megbeszélésről és a kapcsolatok alakulásáról Mihajlo Selemba politológus a Kárpáti Igaz Szónak elmondta:
– Fontos, hogy tiszta víz kerüljön a pohárba. Erre azonban elsősorban kormányszinten van szükség. A probléma és a két ország közötti konfliktus ugyanis Kijevből ered.
A kárpátaljai magyarok megkérdezése nélkül kapkodva hoztak egy döntést, amelyre törvényszerű volt a magyar kormány reakciója.
Regionális szinten továbbra is felhőtlen a kétoldalú kapcsolat, amiben jelentős szerepe van Hennagyij Moszkalnak. Kárpátalja vezetője ugyanis a józan ész politikájával igyekszik a realitások talaján maradni. Hivatalostól eltérő véleményét nem egyszer hangoztatta a miniszterelnök és az oktatási tárca vezetője előtt is.
A kialakult helyzetről a KISZó kérésére nyilvánított véleményt Tompa Tibor, a Kijevi Magyarok Egyesülete helyettes elnöke:
– Az én meglátásom szerint a legfontosabb az lenne, hogy egy újabb oktatási törvénytervezetben rögzítsék a nemzeti kisebbségek nyelvén történő iskolák fogalmát és státuszát. Ez a fogalom teljes mértékben hiányzik a múlt évben elfogadott ominózus, jogsértő oktatási törvényből. A törvénytervezetben csak úgynevezett osztályokról van szó, ahol megengedett az általam hibrid-százalékosnak hívott részben a magyar nyelvű oktatás, de ottan is hatvan százalékig akarják felemelni az ukrán nyelvű tantárgyak arányát. Szerintem ennek semmi köze a magyar nyelven történő oktatáshoz, és ebbe nekünk nem szabad belemenni. Természetesen létrehozhatnak ilyen osztályokat a már meglévő ukrán iskolákon belül, de a magyar iskoláknak meg kell hagyni a status quot, mindenféle hibrid-százalékos stratégia nélkül.
Továbbra is ragaszkodni kell a Velencei Bizottság 125. pontjához, amely arról szól, hogy a legjobb megoldás a felmerült problémák kezelésére, az oktatási törvény 7. cikkének megfelelő korrigálása.
Fontos, hogy minket, magyarokat ne csak nemzeti kisebbségként ismerjenek el Kárpátalján, hanem mint őshonos népet, mivel mi nem diaszpóra vagyunk, hanem autochtonok, közel 1200 éve itt élünk.
Szerintem ez az a három főpillér, amihez ragaszkodni kell, és hogyha ezt a három stratégiai álláspontot elfogadná az ukrán fél, akkor lehet majd tárgyalni a taktikai kérdésekről.
Balogh Csaba
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
