Az Oltáriszentség görög katolikus egyházi naptár szerinti ünnepén – amelyet a népnyelv Úrnapjának is nevez –, főtisztelendő Milan Sasik, a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség elöljárója nagyszámú papi segédlettel felszentelte az ungvári járási Kisgejőc községében a Szent István király nevét viselő görög katolikus kápolnát. A szentliturgia keretében a püspök megemlékezett az eucharisztia (úrvacsora) szerzésének körülményeiről, megismételve Jézus Krisztusnak az utolsó vacsorán a kenyérről és borról, a megváltó testének és vérének szentségéről szóló tanítását. János evangélista szavait ismételve: „Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, bennem marad, és én őbenne!”.
A liturgiát követően ünnepi körmenetre került sor, majd felszentelésre került Szent István király kápolnája. Az ünnepség résztvevőit és vendégeit Imre Gyula köszöntötte. Az eseményen jelen voltak: őexellenciája, Milan Sasik püspök, Fülöp János, Szolánszky Ágoston, Ambrus József parókusok, Gara Katalin, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának vezető konzulja, Rezes József, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal kisebbségi és vallásügyi főosztályának vezetője, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Spenik Sándor, az UMDSZ Nemzeti Tanácsának elnöke, Szűcs Pálma, a Nagygejőci Községi Tanács elnöke, Bogáthy Eleonóra, az Egry Ferenc Oktatási-Nevelési Komplexum igazgatója.
A kápolna-szentelési ünnepség egy kis múltidézéssel kezdődött, amely keretében a jelenlévők megismerkedhettek a helyi görög katolikus közösség és a kápolna történetével. Kisgejőc napjainkban is többségében református vallású, ugyanakkor a magyar görög katolikus élet már az első világháborút megelőzően gyökeret vert itt. 1932-ben már 130 hívő vallotta magát görög katolikusnak, s 1939-ben már sikerült is a közösségnek egy épületet vásárolnia, amelyet kápolnává alakítottak át, és így megkezdődhetett a liturgikus élet. Az előbb említett első kápolna épületét először 1949-ben átadták az ortodox egyháznak, majd 1962-ben végérvényesen bezárták. A görög katolikus közösség 1989-et követően folyamatosan éledt újjá, de egykori ingatlanját nem sikerült visszaszerezni.
Kaptak helyette egy romos épületet, Egry Ferenc harangöntő egykori műhelyét és raktárát, amelyet 1993-ra sikerült kápolnává alakítani és felszentelni. A felszentelés után több mint tíz évig felújítás nélkül működött az egyházközség az épületben, amikor újabb problémák jelentkeztek: a régi falak elkezdtek romladozni, a tetőszerkezet elavult, és egyes elemei már életveszélyesek lettek. A felmérés kimutatta, hogy az egykori harangöntöde felújítása nem ésszerű és nem ajánlatos. Az előkészítési munkálatok után 2005-ben elkezdődött az új templom építése, amelyet majd csak 11 év eltelte után – 2016. március 13-án szentelhetett fel Milan Sasik püspök atya, Istenszülő Szűz Mária elhunyta és mennybevitele tiszteletére.
Az egykori Egry-műhely az új templom bejáratától 2–3 méterre, az egyházi telekre merőlegesen feküdt, akadályozva így a görög katolikus egyházban hagyományos körmenetek bonyolítását. 2016 augusztusában a helyi görög katolikus egyház hozzá is látott a romos állapotú épület bontási munkálataihoz. Az egykori jobb időket is látott épületből lebontásra került annak közel 80 százaléka, amikor a megyei állami közigazgatási hivatal közművelődési főosztálya leállíttatta a munkálatokat, és kezdeményezte a Kárpátaljai Megyei Tanácsnál műemlékké nyilvánítását, valamint állami védelem alá helyezését. A Nagygejőci Községi Tanács az ehhez szükséges iratokat kiadta, azonban a maradék épületrész műemlékké nyilvánításának folyamata elakad. Igy a görög katolikus templom, illetve a helyi Egry Ferenc Oktatási-Nevelési Komplexum tőszomszédságában egy rom éktelenkedett, amelynek az állaga tovább romlott, s félő volt, hogy ameddig a szükséges döntéseket megyei, illetve országos szinten meghozzák, illetve egy állag-megóváshoz forrásokat rendelnek hozzá, az épület maradványa is összeomlik.
A helyi görög katolikus egyházközség, Ambrus József helyi paróchus atyával és Szűcs Pálma polgármesterrel egy olyan kompromisszumos megoldáson dolgozott eközben, hogy az egyházközség az egykori Egry-műhely megmaradt épületrészét szakszerű felújítással, illetve állagmegóvással kápolnává alakítaná át, illetve a környékének rendezésre révén egy, mindenki számára használható közösségi teret alakítanának ki, s így a kápolnát akár polgári házasságkötéskor vagy akár elhunyt testvéreik felravatalozásakor a község egésze is használni tudna.
Az egyházközség kezdeményezését a helyi önkormányzat mellett Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai kérdésekkel foglalkozó államtitkára és dr. Grezsa István kormánybiztos is támogatta, akik a Bethlen Gábor Alapkezelőhöz utalták a kérelmet. Az említett Alapkezelő bizottsága a kápolna kialakítására 5 millió forint támogatást hagyott jóvá, amelynek köszönhetően május 31-én sor kerülhetett a kisgejőci Szent István kápolna felszentelésére.
A jelenlévőket köszöntötte Gara Katalin vezető konzul, Rezes József főosztályvezető, Zubánics László UMDSZ-elnök és Szűcs Pálma polgármester. Valamennyien a nemzeti összetartozás és együttműködés fontosságára hívták fel a figyelmet, amelyek hozzásegíthetik közösségeinket a fennálló problémák megoldásához. Mind az egyházi, mind pedig a világi elöljárók szeretnének emléket állítani a kápolnában Egry Ferencnek és az általa a Kárpát-medence katolikus és protestáns egyházközségei számára öntött harangoknak.
Az ünnepség keretében Milan Sasik püspök Szent István király emlékére felszentelte a kápolnát. Az ünnepség szeretetvendégség zárta.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
